Az ország előtt álló kihívásokhoz igazodik a kormány átalakítása

A két új tárcával, illetve a döntéshozó kabinetek átalakításával a kormány hatékonyabban tud reagálni a hazánkat érő kihívásokra – közölte lapunkkal ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője. Mint ismert, januártól megváltozott a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Miniszté­rium neve, amit Nemzetgazdasági Minisztériumnak neveznek, továbbá önálló tárcát kapott Navracsics Tibor, miután megalakult az önálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.

20231113 Budapest A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás című konferenciája. fotó: Polyák Attila (PA) Origo képen: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Fotó: Polyák Attila

– A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet határozza meg az egyes miniszterek feladatait és hatásköreit. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormányfői elvárásoknak megfelelően, hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, valamint kibővült feladatkörrel (például kereskedelem, űriparfejlesztés, turizmus) fogja támogatni a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását. Mindemellett továbbra is segítik a vállalkozásokat a célzott programokon keresztül – fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője. 

Ismert: ja­nuár elsejével a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot Nemzetgazdasági Minisztériummá nevezték át. Az átalakuló tárcát továbbra is Nagy Márton vezeti, így a továbbiak­ban meghatározóbb szerepe lehet gazdasági kérdésekben. 

– Az innovatív munka elvégzése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezeti rendszerében kiépül egy új kormányzati makrogazdasági elemzőrendszer is, amelynek alapvető feladatai a kormány nemzetgazdasági döntéseinek megalapozása hatástanulmányok készítésével, a makrogazdasági elemzések és előrejelzések készítése, illetve a releváns, nemzetközi gazdaságpolitikai folyamatok, események nyomon követése – hangsúlyozta az átalakulás kapcsán ifj. Lomnici.

 

A feladatok „újragombolása”

A szakértő hangsúlyozta, Nagy Márton miniszter komoly sikereket könyvelhetett el az elmúlt időszakban, elemzők szerint alapvető érdeme, hogy szep­tembertől újra nőnek a reálbérek, megszűnt az ikerdeficit, emellett az inflációt sikerült novemberre 7,9 százalékra leszorítani, amely decemberre hat százalék körülire csökkent, továbbá a harmadik negyedévtől kezdve újra növekedő pályára állt a GDP, sőt az EU-ban az egyik legnagyobb negyedéves eredményt produkálta a magyar gazdaság. 

– A működőtőke-beruházások volumene is jelzi, hogy a bizalom továbbra is töretlen a magyar gazdasággal szemben, azonban a növekedés helyreállítása érdekében további intézkedésekre van szükség, amelyek megalkotásához és hatékony végrehajtásához gazdasági elemzők szerint elengedhetetlen egy széles hatáskörrel rendelkező olyan minisztérium, amilyen a Nemzetgazdasági Miniszté­rium, hiszen a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, illetve a mostani európai válság nem elmúlik, hanem azt kormányzati eszközökkel le kell küzdeni 

– húzta alá az alkotmányjogász.

Emlékeztetett, hogy a miniszterelnök részéről többször is elhangzott, 2024 a gazdasági helyreállítás éve lesz, a kormányzati feladatok „újragombolása” pedig ehhez a törekvéshez igazodik.

Kiemelt prioritás a területfejlesztés

– Navracsics Tibor 2022 májusa óta területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, 2024. január 1-jétől azonban – közigazgatási és területfejlesztési miniszterként – saját minisztériumot kapott, a Miniszterelnökségből történő kiválással létrejött az önálló Közigazgatási és Területfejlesztési Miniszté­rium – tért ki a másik fontos kormányzati átalakításra ifj. Lomnici. 

Jelezte, hogy Navracsics Tibor miniszter feladatainak a száma ötről tizenháromra bővült, így többek között a területfejlesztésért, a közbeszerzésekért, az euró­pai uniós források felhasználásáért, és természetesen a közigazgatás-szervezésért és a helyi önkormányzatokért is felelős. 

Az alkotmányjo­gász felidézte, hogy a közelgő európai parlamenti választások, a 2024. július 1-jén kezdődő magyar uniós soros elnökség, illetve a hazánknak jogosan járó ­uniós forrásokért folytatott harc olyan kiemelt prioritássá teszik a területfejlesztéssel, az európai uniós források felhasználásával, a helyi önkormányzatokkal, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatkört, hogy szükségessé vált egy ezekért felelős miniszté­rium létrehozása.

Hatékony reagálás

– A kormány összetételében változás nem következett be, mivel annak tagjai, a miniszterelnök és a miniszterek, akiknek a személye változatlan, így a kormányzati átalakítás mögötti cél sokkal inkább a funkciókhoz és az előttünk álló feladatokhoz, kihívásokhoz igazodik, mintsem személyi jellegű lenne – jelezte ifj. Lomnici. Felhívta a figyelmet: a kormányzati átalakítás része, hogy az eddig Varga Mihály által vezetett gazdasági kabinet jogköre kibővül a Nagy Márton vezette növekedési és versenyképességi kabinettel való összevonás eredményeként. A jövőben 66 jogkört magában foglaló, összevont gazdasági kabinet élén már a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton áll, így gyakorlatilag a gazdaságpolitika fő irányítójává válik a kormányban. Az alkotmányjogász jelezte, hogy a kormányzati átalakítások következtében a kormány stratégiai döntéshozó szerkezete a jövőben három kabinet köré szerveződik. Ezek a gazdasági kabinet, a nemzetpolitikai kabinet és a straté­giai kabinet. 

– A két új tárcával, illetve a döntéshozó kabinetek átalakításával a kormány hatékonyabban tud reagálni a hazánkat érő kihívásokra, illetve érdemi támogatást, valamint újabb fejlődési lehetőséget tud biztosítani a hazai vállalkozásoknak és a felzárkózó régióknak 

– hangsúlyozta ifj. Lomnici.

Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (Fotó: Polyák Attila)