Következő mérkőzések
Albánia
21:002024. június 24.
Spanyolország
Horvátország
21:002024. június 24.
Olaszország

Hét eset, amikor Karácsony a választók szemébe hazudott

A főpolgármester ezúttal a Lánchíd-botrányból próbált úgy kimenekülni, hogy a tényekkel ellentétes állításokat fogalmazott meg. Nem ez az első eset, amikor Karácsony Gergely hazugsággal igyekszik menteni magát. Bemutatjuk az elmúlt évek legnyilvánvalóbb eseteit.

2024. 01. 25. 17:55
CSS_20230804-49
20230804 Budapest Átadták a megújult Lánchidat. Fotó: Csudai Sándor (CSS) Origo képen: Karácsony Gergely főpolgármester Fotó: Csudai Sándor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Karácsony Gergely ismét belelépett abba a folyóba, amibe korábban már oly sokszor: megint botrányba keveredett, s megint megpróbálta letagadni a tényeket. Ezúttal a Lánchíd-botrányban tette ezt, amikor Brüsszelben a köztévének úgy fogalmazott: „Ha valaki megnézi a számokat meg az időpontokat, akkor kiderül, hogy az utalások akkor történtek, amikor még le sem zártuk, meg sem kötöttük a szerződést. Tehát, és az A-Híd pedig cáfolta ezeket a feltételezéseket, úgyhogy én azt gondolom, hogy a téma ilyen szempontból le van zárva. Nyilván kampány van és kampányban mindenki azt hazudik, amit akar.”

Utolsó mondatával a főpolgármester bizonyosan nem önmagára gondolt, az adatok ugyanakkor nyilvánvalóan megcáfolják Karácsonyt.

A napokban ugyanis arról számolt be a sajtó, hogy két év alatt, 2020 novembere és 2022 júliusa között a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. 1,4 milliárd forintot utalhatott a számlagyáros ügyvédként is emlegetett Vig Mór cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ehhez képest a Lánchíd felújítására megkötött új szerződést 2021 januárjában jelentette a be a főváros, az A-Híd Zrt. viszont – az Atv.hu információi szerint – egészen 2022 júliusáig utalt pénzt Vig Mór cégének.

Az utóbbi néhány évben nem ez volt az első eset, amikor nem fedték egymást Karácsony Gergely szavai és a tények. Összeszedtük a főpolgármester legnyilvánvalóbb hazugságait.

Járatritkítás

Január 18-án a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) arról tájékoztatott, hogy a hétfői és pénteki napokon csúcsidőben több sűrűn közlekedő járat menetrendje változni fog. A hírre először Vitézy Dávid reagált és képekkel illusztrálva mutatta be, hogy a döntés a főbb útvonalakon (így például a Thököly úton) hatalmas káoszt okozott és a BKK intézkedése valójában járatritkításnak nevezhető. 

Ezzel szemben Karácsony Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában letagadta, hogy járatritkításról van szó, sőt szerinte ezzel a döntéssel lényegében máshol tudják bővíteni a kapacitásokat: 

„Hát azt tudom mondani, hogy úgy látszik, hogy kampány van, járatritkítás pedig nincs. Tehát a BKK egyébként nagyon helyesen, mért adatok alapján, tehát ezeken a járműveken már szenzorok mérik a fel- és leszállókat, egészen pontosan látjuk azt, hogy milyen mértékben veszik igénybe a budapesti közösségi szolgáltatásokat és ahhoz, hogy máshol új útvonalakat létrehozzunk, vagy máshol bővítsünk, ahhoz a kapacitásokat újraosztjuk.”

Az ügy csattanója, hogy később a BKK vezérigazgatója, Walter Katalin is elismerte, hogy hibáztak, amikor nem megfelelően kommunikálták a változtatásokat.

A Budapest-bérlet megszüntetéséről

A múlt év végén röppent fel a hír, hogy az Index birtokába került levelezés szerint megszűnhet a Budapest-bérlet, hiszen Karácsony és a BKK vezetése nem tudott megállapodni a Lázár János vezette Építési Közlekedési Minisztériummal a finanszírozásról. Karácsony Gergely az RTL Híradónak azt nyilatkozta, hogy a pénzügyi vitáknak semmi köze a Budapest-bérlethez: „Valójában mi sem értjük, hogy mi történik. Van egy működő rendszer, ami mindenkinek jó, azonban Lázár Jánosnak lehet, hogy nem. A pénzügyi vitáknak, amik felmerülnek, semmi közük a Budapest-bérlethez.”

A valóság ezzel szemben az, hogy a főváros és a BKK nem fogadta el a minisztérium ajánlatát, sőt Karácsony azon állítása is valótlan volt, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársai úgy mentek a fővároshoz, hogy nem is akartak megállapodást, hiszen a belső levélben olvasható, hogy az állam a korábbi 7,4 milliárdhoz képest 8,6 milliárd forintot kért, figyelembe véve az üzemeltetési költségek növekedését. 

Karácsony Gergely az ATV Egyenes Beszédben hazugságnak nevezte az Index azon állításait, amelyek egy belső levelezésben fordultak elő, miszerint a főváros 2023 végén kapott egy utolsó ajánlatot a Budapest-bérlet fenntartására és a közös működtetés folytatására. Karácsony szerint ilyen levél nem is létezik és rögtön a kormányra mutogatott.

A valóság ezzel szemben az, hogy a főváros 2,175 milliárd forinttal tartozik az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, továbbá nem akarták megfizetni a 7,4 milliárdról 8,6 milliárd forintra nőtt üzemeltetési költségeket. Ezzel Karácsonyék több százezer utas közlekedését sodorták veszélybe.

Nyelvvizsgabotrány

2021-ben a magyar sajtót napokig uralta az a kérdés, hogy Karácsony Gergely alkalmas-e egyáltalán miniszterelnök-jelöltnek, hiszen nem rendelkezik a nemzetközi tárgyalásokhoz szükséges angoltudással. A főpolgármester már a feltételezést is sértőnek találta, ezért szokásához híven a közösségi médiában kezdett magyarázkodni.

2021. május 14-én Karácsony Gergely azt írta, hogy lektorátusi nyelvvizsgát tett az ELTE-n: „A Károli Gáspár Egyetemen kezdtem, majd az ELTE-n diplomáztam, szociológia szakon, itt már jobban ment a tanulás, talán mert jobban érdekelt a téma. Nyelvvizsgát az egyetem nyelvi lektorátusán tettem.”

Pár héttel később kiderült, hogy ez nem azt jelenti, hogy nyelvvizsgával rendelkezik, hanem mindössze egy igazolást kapott az angoltudásáról a Corvinus Egyetem nyelvi lektorátusától.

Ráadásul a nyelvvizsga hiányában nem lehetett volna tanársegéd sem az egyetemen 2004–2008 között, hiszen a tanársegédi pozíció betöltéséhez az egyetem előírta a nyelvvizsga-kötelezettséget. Az Oktatási Hivatal vizsgálata szerint így Karácsony jogszabálysértő módon szerezte meg egyetemi pozícióit.

Városháza-ügy

2021 novemberében jelent meg egy videó, amelyben a Budapest Főváros Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató, Barts J. Balázs hallható, amint a Városháza eladásáról és a Városháza park látszatfelújításáról beszél. 2021. november 24-én Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésben is felhozta a témát és súlyos hazugságnak nevezte, hogy tárgyaltak volna a Városháza eladásáról.

„1. A Városháza nem eladó. És pont. 2. A város ingatlanvagyonának hasznosítása a lehető legátláthatóbb folyamat keretében zajlik, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz által is támogatott döntései alapján. 3. A Városházát nem adjuk el, hanem fejlesztjük, és megvalósítjuk a budapestieknek tett ígéretemet: kinyitjuk, kizöldítjük a Városháza Parkot, a parkoló helyett közparkot építünk. Városháza van és marad is tehát, ügy azonban nincs. Ami van, az az, hogy politikai megrendelésre, előre megtervezett módon hazug lejárató kampány indult a budapesti városvezetés ellen, amely természetesen elsősorban engem céloz. Nincs kétségem afelől, hogy mindez annak a kampánynak a része, amelynek keretében a Fidesz az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás végeredményére készült.”

Karácsony tehát mindvégig tagadta, hogy a Fővárosi Önkormányzat tárgyalt volna a Városháza eladásáról, de november végén, Anonymus videója után nem sokkal a Fővárosi Önkormányzat nyilvánosságra hozta a Városháza rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési lehetőségeiről készített döntés-előkészítő tanulmányt, amelyen Barts Balázs neve és október 28-i dátum szerepel. Pár nappal később Bajnai Gordon volt miniszterelnök is elismerte, hogy részt vett egy, a Városháza ingatlanának fejlesztési elképzeléseivel kapcsolatos tárgyaláson.

A buszsáv és a szolgálati autó

2021. november 29-én egy járókelő levideózta Karácsony Gergely szolgálati autóját, amint az Erzsébet hídnál a buszsávon végighaladva kerüli ki a dugót. A baloldali főpolgármester még aznap reagált a témára, és egészen abszurd magyarázatot adott: „én nagyon ritkán vezetek szolgálati autót, gyakorlatilag soha”, majd úgy folytatta, „nem emlékszem arra, hogy éber állapotban buszsávban közlekedtem volna, nem tartom teljesen kizártnak, hogy ez mégis előfordult. Miniszterek rendszeresen megteszik egyébként.” Aztán arra, hogy a sofőrje tett-e ilyet, azt felelte, „remélem, hogy nem, de ha előfordult, akkor majd beszélgetek vele erről, hogy ne csináljon ilyet.” Egy Facebook-bejegyzésben pedig arról értekezett, hogy a titkosszolgálat megfigyeli az autóját és ő nem emlékszik arra, hogy a buszsávot használta volna: „(…) ma megjelent egy videófelvétel, hogy a szolgálati autóm néhány métert szabálytalanul a buszsávban közlekedik. Az esetre nem emlékszem, erre utasítást a gépkocsivezetőnek egészen biztosan nem adtam, számon is fogom kérni ezért. Ezzel együtt is az esetért elnézést kérek, és őszintén remélem a >szervek< hasonló éberséggel figyelik a kormánypárti politikusok közlekedését is.”

Pár hónappal később Karácsony újra lebukott és egy újabb videó került napvilágra, ahogy az Erzsébet hídon a buszsávot használja. Tehát a főpolgármester következetlen volt és hiába kért bocsánatot, hiszen újra megszegte a szabályokat.

Adományládika

Karácsony Gergely és a miniszterelnök-jelölti kampányára létrehozott 99 Mozgalom több mint ötszázmillió forint támogatást kapott többségében euróban és angol fontban az előválasztási kampány idején. A baloldali főpolgármester már a kezdetektől azt állította, hogy a támogatói adományládikákba kis összegű adományokat, vagyis mikroadományokat dobtak.

A főpolgármester 2022 őszén egy kérdésre még azt válaszolta, hogy kis összegű mikroadományokból gazdálkodott a mozgalma, majd tavaly június 7-én az Index podcastműsorában már azt mondta: nem kis, hanem nagy ládikákban gyűlt össze a félmilliárd forint. A műsorvezető kérdésére aztán úgy magyarázkodott, hogy „nyilván nagyon sokan vannak olyanok, akik gazdag emberek, és euróban tartják a pénzüket, vagy egyébként magyar állampolgárok vagy nem magyar állampolgárok, nem tudom…” Június 26-án egy Facebook-bejegyzésben Karácsony ismét arról írt, hogy „az egyesület a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat. Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel összhangban”.

Mindezt csak éppen a 99 Mozgalom számlavezető bankja, az OTP nem látta így. 

A pénzintézet ugyanis belső vizsgálatot indított, amelyben a sajtóban megjelent információk szerint megállapították, hogy az állítólagos adománygyűjtő ládákban elhelyezett bankjegyek nagyrészt újak és gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A pénzintézet ezután büntetőeljárást kezdeményezett hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt. Ezek a tények cáfolják a mikroadományokról és a ládikákról szóló mesét.

A hármas metró klimatizálása

Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányában nagy hangsúlyt kapott a hármas metró korszerűsítése. A politikus pártjának tagjai 2017-ben szaunának hívták a metróvonalat és félmeztelenül, egyszál törülközőben fejezték ki véleményüket, sőt 2019-ben Karácsony Gergely egy hőmérővel a kezében mutatta meg, hogy milyen tarthatatlan a kialakult állapot és sürgősen cselekedni kell.

Később többször is megígérte, hogy ha rajta múlik, végre lesz klíma a hármas metró szerelvényein. 2020 februárjában – közel négy éve – azt írta a Facebookon, hogy „azon dolgozunk, hogy a nyaranta kialakuló tarthatatlan helyzetet megoldjuk a 3-as metróban. Hogy igenis legyen klíma a metróban mihamarabb. A szégyenteljes helyzetet, amit a Fidesz okozott, mi oldjuk meg a budapestiek érdekében. A szégyen ettől még rajtuk marad, amit pofátlansággal sem tudnak elfedni.”

Ehhez képest a hármas metró klimatizálása nem történt meg, sőt a BKK 2022-es üzleti terve már nem is tartalmazott ezzel kapcsolatos elképzeléseket.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: Csudai Sándor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.