Az a mai napig nem tisztázott, hogy az akkori kormánypárti politikusok közül ki és miért választotta ezt a műszaki megoldást, de vélhetően a történtekben jelentős szerepet játszott Csillag István akkori SZDSZ-es gazdasági miniszter. Csillag és az SZDSZ körüli botrányos, korrupciógyanús ügyek vezettek ahhoz, hogy Medgyessy Péter miniszterelnököt a szocialisták végül eltávolítsák a kormány éléről. Erre azután került sor, hogy Medgyessy a kormánnyal és koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel sem egyeztetett Csillag menesztésének szándékáról, ám azt mégis meglépte.
További árulkodó jel, hogy a kormányzat és az állami szervek a közpénzpazarló beruházás elindításának felelősségét az 1800 fős település, Kőröshegy önkormányzatára fogták, mondván, a testület más építési módot nem fogadott el.
A völgyhidat is tartalmazó 14,2 kilométer hosszú autópálya-szakasz 76 milliárd forintba került, a völgyhíd ára ezen belül elérte az 51,175 milliárd forintot. Ez Magyarország leghosszabb hídja, összesen 1872 méteren nyúlik át a völgy felett.
Így drágult
Az építkezés öt évig tartott, 2007 augusztusában adták át a fogalomnak, ám az eredeti tervek szerint 2006 novemberére kellett volna elkészülnie. A pénzbeli drágulás mértéke az határidő-mulasztásnál is jelentősebb volt.
A Magyar Hírlap 2002. április 26-i híre szerint a Hídépítő Rt. három ajánlatot adott be a völgyhídra a Nemzeti Autópálya Rt.-hez. Ezek 32,75 milliárd, 33,75 milliárd és 38 milliárd forint értékűek voltak. Az egykori sajtóhírek alapján a projekt drágulása viszonylag gyorsan zajlott le: 2004-ben már több lap arról számolt be, hogy 14 kilométeres – völgyhidat is tartalmazó útszakasz – 74,1 milliárdért épülhet meg, amely már nincs messze a végösszegtől, vagy a már említett 76 milliárd forinttól.
A völgyhíd és a kapcsolódó autópálya-szakasz ára mindvégig a sajtó célkeresztjében tartotta a beruházást, az atombombát azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008-as jelentése „dobta” a projektre. Az Index.hu korabeli cikke szerint a „völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt”.
Így tolták el a felelősséget
Az ÁSZ egy korábbi észrevételre is hivatkozott, amely szerint „a magyarországi nyomvonalas létesítmény-engedélyezések jogszabályi háttere nem a hatékony közpénzfelhasználás, költségoptimalizálás követelményeit tartotta elsődlegesnek, ezért a Zamárdi–Balatonszárszó közötti szakasz végleges nyomvonalának kiválasztásánál az önkormányzati érdekek érvényesültek”.
Ez utóbbi megállapítás azonban inkább a felelősséghárítás kategóriájába tartozik. A HVG-nek 2000-es években nyilatkozó Pavlek Ferenc, aki 1990 és 2002 között volt polgármester Kőröshegyen, elmondta, hogy a falu képviselő-testülete nem vetette el az alternatív megoldásokat, például, hogy az M7-es nyomvonala egy szakaszon a terepszint alatt fusson, egyvalamihez ragaszkodtak csupán: a falutól délre haladjon a pálya nyomvonala, messze kerülje el a községet és épüljön meg egy kisebb bekötőút.
Völgy vagy Lánc? Mindegy?
És itt érdemes felidézni a Lánchíd mostani felújításának ügyét. A renoválás 2019-ben kezdődött volna el: az akkori szakvélemények szerint a híd olyan rossz állapotban volt, hogy az építkezés megkezdése halaszthatatlannak tűnt. A Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat ezért időben kiírta a tendereket, amelyre érvényes ajánlatok érkeztek, ezek közül is a legjobb ajánlat az Apáthy Endre-féle A-Hídé volt. A szerződéskötés azonban váratott magára, mivel önkormányzati választások jöttek.