Ivóvízben továbbra is jól állunk

Fontos információkat osztott meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ az ivóvíz minőségéről.

Kiadta friss jelentését a magyarországi ivóvízminőségről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A 2022-re vonatkozó számok alapján még mindig vannak az országnak olyan részei, ahol gondok vannak a csapvízzel, több településen ugyanis továbbra is magas az ivóvíz arzéntartalma, a nagyobb településeken és a fővárosban pedig a víz ólomtartalma lehet magas.

Azonban összességében a dokumentum szerint Magyarországon továbbra is jó az ivóvíz minősége, az elmúlt egy évtizedben, a déli országrészben az arzéntartalom csökkentésére tett intézkedések pedig hatékonynak bizonyultak. 

A jelentéssel kapcsolatban a Magyar Nemzet megkereste Dr. Vargha Mártát, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vízhigiénés szakértőjét. 

Továbbra is magas az arzéntartalom

A szakértő lapunknak elmondta, hogy Magyarországon, azon belül is az ország déli részén geológiai adottság a magas arzéntartalom, ami ugyanannak a jelenségnek köszönhető, mint ami miatt hazánk tele van termálvizekkel. Ez pedig a földkéreg vékonysága. 

 Magyarország sajátos geológiai adottságai s okozzák, hogy a rétegvizekben gyakori a geológiai eredetű arzén szennyezés, különösen az ország déli részében. Ezeken a területeken az a víz, amiből az ivóvíz készül, tehát maga a nyersvíz tartalmaz olyan mennyiségű arzént, ami már az emberi egészségre kockázatot jelent.

– jegyezte meg Vargha Márta, majd pedig elmondta, hogy a 2011-ben indult Ivóvízminőség-javító Programmal az eredetileg érintett 365 település döntő többségében már megoldódott ez a probléma, és csak kilenc település maradt, ahol továbbra is magas a csapvíz arzéntartalma.

Azonban a szakértő elmondása szerint ezeken a településeken is folyamatban vannak a beruházások, amelyek elkészültével minden tekintetben megfelelő lesz az ivóvíz. Ameddig pedig a beruházás folyamatban van, valamennyi érintett településen más módon, arzéntisztító konténerek segítségével mindenki számára biztosítják az egészséges ivóvizet.

Az ólomszennyezés problémája

Az arzén mellett az ólom előfordulása jelenthet kockázatot. Azonban míg az arzén a nyersvízből származik, addig az ólom esetében egészen más a helyzet, ugyanis a régi épületekben még sok helyen előforduló ólomcsövekből oldódik be az ivóvízbe, így az ivóvíz határérték feletti ólomtartalma nem teljes településeket érint, hanem csupán egyes házakat, épületeket.

Ez a probléma elsősorban az 1945 előtt épült házaknál merülhet föl, ott a legnagyobb az esély arra, hogy ólomcsövek lehetnek még az épület vízhálózatában. Vagyis azok a területek a leginkább érintettek, ahol sok az ilyen régi épület, tehát főleg Budapesten, illetve a nagyobb városok belső történelmi városmagjában számíthatunk ólom megjelenésére az ivóvízben.

– jelentette ki a szakértő, aki elmondta, hogy az ivóvíz ólomtartalma házról házra, még akár egy épületen belül is jelentősen változhat attól függően, hogy hányadik emeleten van a lakás egy társasházon belül, vagy pedig a lakáson belül már megtörtént-e az eredeti vízvezetékek cseréje.

2018 és 2020 között egy pályázat keretében országos reprezentatív felmérést végeztünk az ivóvíz ólomtartalmára vonatkozóan, és ennek eredményeképpen egy cím alapján kereshető, országos ólomkockázati térkép készült, ami jelenleg is elérhető az NNGYK honlapján.

– emelte ki Vargha Márta, aki elmondta, hogy ezen a térképen mindenki meg tudja nézni, hogy a saját háztömbjében milyen valószínűséggel fordulhat elő ólom az ivóvízben. Ezt egészíti ki egy egyszerű kockázatértékelő segédeszköz, amivel néhány kattintással kideríthető, kit érinthet az ivóvíz ólomszennyezettsége, és mi a teendő ilyen esetben.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)