A Budapestről Debrecenbe menekült Országgyűlés 1849. január 9-én ülésezett először a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában.
Lázár János felidézte, hogy a 2008-as világválságra az a válasz született, hogy egy ilyen krízis után a járható út a mélyebb integráció, a nemzetek föladása, ahol a nemzeti kormányoknak nem osztanak lapot, sokkal inkább egy világkormány és egy integrált világ az, amely néhány érték alapján összeszervezi a modern, nyugati, jólétre vágyó társadalmat.
Ezért volt különleges, amikor új alaptörvény megfogalmazására vállalkozott a kormány, amely világosan jelöli ki Magyarország helyét és szerepét ebben a globalizált, integrált világban és a magyar szuverenitásra az önállóságra és a nemzeti érdek- és értékvédelemre helyezi a hangsúlyt – fejtette ki Lázár János.
Hozzátette: a 21. században nem kevesebb ambícióval vágunk neki a korszaknak, minthogy a Kárpátoktól délre Magyarország legyen a legerősebb és legvonzóbb nemzet és közösség. Ehhez jómódra, fejlődésre és gyarapodásra van szükség.
Kifejtette: a kormánynak a haza és haladás ügyének tettre váltásában van lehetősége és szerepe. Ezért támogatja Debrecen minden törekvését arra, hogy fejlődjön és gyarapodjon, mintaváros legyen, hogy meg tudják mutatni a világnak, léteznek olyan közepes városok, ahol a függetlenségi értékrend jegyében is lehet jólétet, gyarapodást és gazdagodást biztosítani.
Kósa Lajos, a város fideszes országgyűlési képviselője úgy vélte: a 175 évvel ezelőtti kormány tudott arra támaszkodni, hogy Debrecenben megfelelő politikai infrastruktúrára talál. Hozzátette: nagyon sokat lehet tanulni a 175 évvel ezelőtti eseményekből.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy 175 évvel ezelőtt az a csaknem fél esztendő, amikor Debrecenből irányították az országot, egyszerre volt az 1848-49-es szabadságharc katonai és politikai küzdelmének legnehezebb időszaka, valamint a szabadságharc legszebb, legdicsőségesebb kora, a tavaszi hadjárat ideje.
Ma a legfontosabb küldetésünk, hogy bebiztosítsuk: hazánk és vele együtt a kárpát-medencei magyarság a 21. század győztese legyen – hangsúlyozta.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke arról beszélt: Isten az embert szabadnak teremtette, de az ember visszaélt ezzel és átformálta azt. Ezzel együtt is igaz, hogy a szabadságvágy elevenen él az emberben, az emberi közöségekben, hol negatív, hol pozitív értelemben.
Kiemelte: ma éppen magyarságtudatunkban és szabadságfelfogásunkban vannak bőséges fogyatkozásaink.
Úgy fogalmazott: szükségünk van arra, hogy ne csak a lánglelkű Petőfiig vagy Kossuth emlékéig és ne csak a neves és névtelen szabadsághősökig nézzünk vissza, hanem fedezzük fel azt az Istent, akinek belső lényege a szuverenitás, az önállóság, a szabadság.
