Tényekkel tette helyre Rétvári Bence a momentumos képviselőt

Szigorították a kórházvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat idén januártól – idézte fel az államtitkár.

Szigorították a kórházvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat idéntől – válaszolta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Sebők Éva momentumos képviselő írásbeli kérdésére. Az államtitkár kiemelte:

az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetőjének vezetői megbízatásával összeférhetetlen az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló, más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagság, továbbá az intézményvezetők és közeli hozzátartozóik egészségügyi szolgáltatást is nyújtó gazdasági társaságban nem szerezhetnek részesedést,

a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével. Amennyiben az intézményvezetők összeférhetetlensége fennáll, azt 2024. február 15-ig kötelező megszüntetni, ha ennek nem tesznek eleget, vezetői megbízásukat visszavonják – szögezte le az államtitkár.

Rétvári Bence felidézte, hogy az egészségügyi ellátórendszer akkor volt kritikus állapotban, amikor azok irányították az országot, akikkel Sebők Éváék összeálltak. – 2010 előtt kórházbezárások, vizitdíj és kórházi napidíj, valamint a megalázóan alacsony orvosbér jellemezte a magyar egészségügyet. Gyurcsány Ferencék 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, elbocsátottak hatezer egészségügyi dolgozót, és elvettek tőlük egyhavi bért. Intézkedéseik eredményeként 2002 és 2010 között több mint háromezer fővel csökkent a dolgozó orvosok száma Magyarországon. Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt rémisztő egészségüggyel kapcsolatos kijelentései világosan bizonyítják, hogy ugyanúgy folytatnák azt a baloldali egészségpolitikát, ami egyszer már tönkretette az egészségügyet – mutatott rá az államtitkár.

Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kormány 2010-től kezdődően fokozott figyelmet fordít az egészségügy fejlesztésére. Idén több mint a dupláját fordítják egészségügyi célokra, mint amit a baloldal 2010-ben, mivel ekkor 1198 milliárd forint jutott az egészségügyre, míg 2024-ben ez az összeg már 3225 milliárd forint, vagyis két és félszer több.

A kormány szerint az egészségügy stabilitásának egyik kulcsa a benne dolgozók minél nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése. Mint azt Rétvári Bence részletezte,

minden idők legnagyobb orvos béremelését valósították meg, valamint kivezették a hálapénzt. Az orvosok bére 2010 és 2023 között 520 százalékkal emelkedett.

Míg egy kezdő orvos alapbére 2010-ben bruttó 129 500 forint volt, addig 2023 januárjától már bruttó 687 837 forint.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az egészségügyi szakdolgozók bére 2010 óta több lépcsőben emelkedett, ami 2023-ban és 2024-ben is tovább folytatódik. 2023. július 1-jével a szakdolgozók alapbére egységesen 18 százalékkal nőtt. A következő ütem 2024. március 1-jével valósul meg, amelynek eredményeként az egészségügyi szakdolgozók átlagalapbére eléri az orvosok átlagalapbérének 37 százalékát.

Rétvári Bence jelezte: a kormány folyamatosan keresi annak a módját, hogyan tud minél nagyobb anyagi és erkölcsi ellentételezést juttatni az egészségügyi dolgozóknak. 2023. június 23-án Takács Péter egészségügyi államtitkár stratégiai partnerségi megállapodást írt alá egészségügyi érdekvédelmi szervezetek képviselőivel. Kifejezte:

nemcsak a bérek emelésével lehet kifejezni a megbecsülést, hanem a munkakörülmények infrastrukturális javítása, a lakhatás korszerűsítése, a képzési rendszer modernizálása, a szakmai kompetenciák bővítése mind elengedhetetlen a kiváló, minőségi munka elismeréséhez.

A munkakörülmények javítására felújítottak részben vagy egészben 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást, továbbá létrejött 23 új rendelőintézet és 34 új mentőállomás is. Az elmúlt időszakban ezer mentőautót cseréltek le, a 2022-ben átadott 22 és a tavaly átadott 170 autóval összesen 192 új autó segíti az OMSZ ügyeleti szolgálatának munkáját. A Magyar falu program keretében 527 orvosi rendelő épülhetett vagy újulhatott meg. 2017 óta az Egészséges Budapest programban 11 országos intézet, 13, a fővárost és agglomerációt ellátó kórház, centrumkórházak és 32 szakrendelő fejlesztése zajlott és zajlik, eddig több mint 128 milliárd forintért. Míg 2010-ben 33 943 fő volt az orvosok száma, addig 2022-ben már 40 671 – sorolta az államtitkár.

Borítókép: Rétvári Bence (Fotó: Havran Zoltán)