Egy Budapesten élő huszonnégy éves ukrán férfi tavaly márciusban jelentkezett a nő internetes hirdetésére, aki ruhákat árult, és megbeszélték, hogy egy futárcégen keresztül fogják lebonyolítani az ügyletet. A későbbi sértett ezután kapott egy e-mailt, amelyben egy linkre kattintva a saját pénzintézete internetes felületéhez megtévesztésig hasonló oldalra jutott, ahol megadta az összes online banki adatait. Az elkövető ezáltal könnyedén
megszerzett több mint húszmillió forintnyi összeget.
Miután a miskolci nő észrevette a tranzakciót, bejelentést tett a rendőrségen, majd kezdeményezte bankjánál a pénzvisszahívást, így visszakapta az eltulajdonított pénzt. Az ukrán feltételezett elkövető ellen csalás miatt folyik jelenleg nyomozás – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
A rendőrség több kockázati tényezőre is felhívta a figyelmet, mire figyeljünk az internetes ügyleteknél:
- Előfordul, hogy egy, a böngészőbe beírt és a keresett oldalhoz megtévesztésig hasonló weblapra irányítanak minket, így pedig könnyen áldozattá válhatunk, ha nem figyelünk kellőképpen oda.
- Fontos, hogy ne a keresőoldalról nyissuk meg internetbankunk oldalát, hanem írjuk be a pontos nevét a felső címsorba, így elkerülve annak lehetőségét, hogy áloldalra irányítsanak minket.
- Amennyire tudjuk, tegyük biztonságossá számítógépünket. Telepítsünk rá megfelelő vírusirtót, tűzfalat, és frissítsük rendszeresen az alkalmazásainkat.
- Minden digitális alkalmazásunkhoz, illetve telefonos applikációhoz használjunk erős, egyedi jelszavakat.
- Különösen a banki alkalmazásokhoz, illetve az e-mail-fiókjainkhoz használjunk két- vagy többlépcsős azonosítást.
- Lehetőség szerint ne kapcsolódjunk nyílt wifihálózatra.
