Az Állami Számvevőszék kedden közzétette a 2022-es országgyűlési választási kampány pénzügyi hátteréről szóló részjelentését, ebből egyértelműen megállapítható: a baloldali pártok tiltott kampányfinanszírozást valósítottak meg – mondta az Origó megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A Századvég jogi tanácsadója kifejtette: a baloldal közel négymilliárd forintnyi külföldi forrást használt fel, amiből több mint 1,8 milliárd forintot kapott a Márki-Zay Péterhez köthető Mindenki Magyarországa Mozgalom. A rendelkezésre álló információk szerint – mivel a hatpárti koalíció közös miniszterelnök-jelöltje a 2022. évi országgyűlési választásokon a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke volt –
az MMM kampánytevékenység finanszírozására irányuló tevékenysége összefügghet a Márki-Zay Péter vezette lista népszerűsítésével és az azt alkotó pártok kampányfinanszírozásával.
Ezt támasztja alá a szakértő szerint az, hogy például részt vett a közös listán induló baloldali pártok választási együttműködését operatív módon szervező közös ellenzéki kampánytanács tevékenységében, de ezt erősíti számos ismert kampányrendezvény, így a 2022. március 15-i nagygyűlés eddig megismert pénzügyi háttere is.
Nem dőlhetnek hátra a pártvezetők
Az alkotmányjogász elmondta: a vizsgált ügyben az bír továbbá kiemelt jelentőséggel, ha az MMM aktív részvételével bármely általa teljesített, illetve finanszírozott kampánykiadás a baloldali összefogás közös kampánykiadásává vált, amelyet
így nem lehet elválasztani az egyes pártok hivatalos kampánykiadásaitól.
Az MMM kampánytevékenységét a baloldali hatpárti összefogás érdekében álló, az abban részt vevő pártok által legalább hallgatólagosan is elfogadott, és ily módon tilalmazott támogatásnak kell tekinteni a fenti feltételek megvalósulása esetén. A szakártő kifejtette: a párttörvény vonatkozó rendelkezése értelmében ebben a kérdésben az egyesületek gazdálkodására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, amely szerint a civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Tehát a pártok tagjait és tisztségviselőit nem lehet kötelezni a büntetés megfizetésére. A pártvezetők azonban a folyamatban levő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által folytatott büntetőeljárás lezárultáig biztosan nem dőlhetnek hátra.
Befizetik a büntetést Gyurcsányék?
Mint ismert, a baloldali pártok összesen 261 millió forintot kénytelenek befizetni a tiltott támogatás nyomán. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta: elkövetkező hetekben derül ki, hogy a baloldali pártok hajlandóak-e megfizetni a kiszabott büntetést. Ha nem, adók módjára akkor is behajtják a Magyar Államkincstár részéről. A szakértő szerint az a kérdés, hogyan fogják mindezt kommunikálni az érintettek.
A korábbi tapasztalatok alapján vélelmezhető, hogy áldozati pózban tetszelegve, a kormányt hibáztatva fogják előadni a baloldali sajtónak, hogy nincs jogállam, és a kormány politikai alapon, koncepciós perek keretében üldözi őket – miközben a valóság az, hogy Magyarország szuverenitását árusítva, külföldi pénzből, külföldi érdekek mentén kampányoltak
– fogalmazott. Mint kifejtette, március elejéig megkaphatják az értesítést az ellenőrzött szervezetek a további szükséges lépések megtétele (így az ÁSZ-pénzbüntetés) kapcsán. A NAV részéről jelenleg folyamatban vannak a vizsgálati eljárások, melyek célja annak is az eldöntése, hogy valóban történtek-e tranzakciók, teljesítések, azaz gazdasági események, illetve ezek a pénzügyi lépések a rendelkezésre bocsátott dokumentumokkal összhangban történtek-e. A szakértő tájékoztatása szerint az ügy korántsem zárult le az ÁSZ jelentésével a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb és legszerteágazóbb kampányfinanszírozási botrányában.
