Fekete-Győr András méltatlanná vált arra, hogy országgyűlési képviselő legyen

– Morálisan egyértelműen méltatlanná vált arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen – hangsúlyozta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, annak kapcsán, hogy a bíróság bűnösnek mondta ki Fekete-Győr Andrást, a Momentum volt elnökét hivatalos személy elleni erőszak bűntette elkövetésében.

Borítókép: Fekete-Győr András a vádlottak padján (Fotó: Teknős Miklós)

– Aki hivatalos személy elleni erőszakot követ el csoportosan, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel mérlegelése kapcsán a bíróság ugyanakkor figyelembe szokta venni a súlyosbító és az enyhítő körülményeket is – fogalmazott lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég jogi szakértője elmondta, hogy amennyiben abból indulunk ki, hogy Fekete-Győr András közszereplőként, ismert politikusként támadt egy tárggyal rendőrökre, morálisan egyértelműen méltatlanná vált arra, hogy a közügyek gyakorlásában – pláne „honatyaként” – részt vegyen.

Ismert, a Momentum korábbi elnöke és jelenlegi parlamenti képviselője ellen a 2018. december 12–13-i Kossuth téri tüntetések miatt emelt vádat az ügyészség, mert a sajtóból ismert vádirati tényállás szerint füstgránátot dobott a rendőrökre. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki Fekete-Győr Andrást csoportosan, bűnsegédként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette elkövetésében.

– A közelmúlt agresszív antifás támadásai fényében különösen fontos, hogy általánosságban az ilyen, társadalomra veszélyes, a hivatalos személyek ellen irányuló, illetve a társadalmi rend megzavarására alkalmas cselekedetek ne maradjanak büntetlenül, a bíróság pedig a törvény szigorával sújtson le az elkövetőkre

– szögezte le a szakértő.

Mint mondta, az a körülmény, hogy jogszerű büntetőeljárás alá vont baloldali politikusok rendre a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő munkát végző magyar ügyészségre, pláne a végrehajtó hatalomra mutogatnak, a törvény előtti egyenlőség és a jogbiztonság elleni nyílt támadásként értékelhetők csupán.

Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésről szóló törvény alapján ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek, ezáltal megszűnik a megbízatása annak, akit – képviselői megbízatásának ideje alatt – bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották. Utóbbi esetben azonnali hatállyal megszűnik a képviselő megbízatása.

– Amikor egy országgyűlési képviselő esküt tesz, megfogadja, hogy  Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez hű lesz, jogszabályait megtartja és másokkal is megtartatja, illetve országgyűlési képviselői tisztségét a magyar nemzet javára gyakorolja. Függetlenül a bírósági eljárástól, utóbbi feltétel egy rendőrökre támadó képviselőnél bizonyosan nem áll fenn, az eskü megszegése már megtörtént, ezt felvételek is bizonyítják. Az eskütétel fejlett jogállamokban nemcsak a hivatali idő megkezdésének nullpontja, hanem kifejezése annak a szándéknak, hogy az adott közjogi tisztséget betöltő személy hivatásához méltó módon, a jogszabályoknak alávetve kívánja végezni feladatát

– fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán.

Borítókép: Fekete-Győr András a vádlottak padján (Fotó: Teknős Miklós)