– Sokakat meglepett, hogy belevág a politikába. Eddig önt országosan a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) az elnökeként ismerték, most pedig a Fidesz által támogatott jelöltként képviselné az érdi lakosokat. Miért vállalta a jelöltséget?
– 2006-ban alapítója voltam az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesületének, itt kezdődött a szerelem a civil élettel. Ötgyermekes családanyaként is érint és foglalkoztat, mi történik a városunkban. Nem szeretem a megoldatlan problémákat, és nem szeretek kifogásokat keresni. Ez a magánéletemben is így van. A NOE-ban, ahol öt-hat év alatt hatezer-kétszázról tizenhatezer fölé emelkedett a tagcsaládok száma, volt bőven tennivaló. Elmondhatatlanul jó érzéssel tölt el, ha tehetek a közösségért, s a nagycsaládosok tényleg valódi, őszinte közösség. A belső késztetés miatt vállaltam a felkérést, másrészt vonzanak a kihívások, márpedig egy ilyen nagy és sokféle emberből álló közösség közös jövőjének tervezése igazi kihívás. Először azt a döntést kellett meghoznom, hogy vállalom-e a jelöltséget, aztán pedig azt, hogy ez milyen formában történjen.
A Fidesszel történő egyeztetések eredményesek voltak, bár nem vagyok a párt tagja.
– Ön az érdi élet meghatározó alakja, közösséget épít. A város lakossága évről évre növekszik, a helyiek mennyire nyitottak a közösségek iránt?
– 2001 óta élek Érden, azt tudom mondani, itt jó emberek laknak, szeretek itt élni. Ha az ember nyitott szívvel jár a városban, akkor talál közösségi kapcsolódási pontokat. Amikor a gyerekeink születtek, akkor mi a Református-közösséghez kapcsolódtunk, majd megalapítottuk az Ága-Boga Érdi Nagycsaládosok Egyesületét, amelyben nagyon rövid időn belül háromszáz tagcsaládunk lett. Mindenkinek volt igénye a közösségi életre.
Érdre azt szokták mondani, hogy alvóváros, de azt gondolom, ha valaki kicsit nyitottabb, nagyon sok közösséget és kincset talál.
Rengeteg újszülöttük van, fiatal város, rengeteg kisgyermekes költözik ide. Szükség van általános iskolákra, óvodákra, bölcsődékre. Hirtelen nőtt meg a lakosságszám, hivatalosan ez 75 ezer fő, de több, mint 85 ezer lakos él itt.
– Egyre több a feladat is?
– Érdben rengeteg a lehetőség. A problémát épp abban látom, hogy ezek közül túl sok tényleg csak lehetőség maradt, nem használta ki őket a város az elmúlt években. Ezek az elszalasztott lehetőségek azonban összeadódnak, s hiányérzetet okoznak, a lemaradás érzését keltik, s ez így is van. Focihasonlattal élve: ha megítélnek nekünk egy tizenegyest, legalább végezzük el. Rengeteg feladat van még. Például van két tanuszodánk, ahol a gyerekek szeptember óta nem tudnak úszni tanulni a testnevelési órákon, mert le van eresztve a víz. Ez komoly hátrány a gyerekeknek és komoly nehézség a szülőknek, akiknek valahogy mégis meg kell oldaniuk az úszásoktatást. Az utak minőségében is elmaradást mutatunk, pedig minden érdi, így én is, ezt látja a legfontosabb teendőnek.
A Modern városok program keretében rengeteg fejlesztési forrás érkezett Érdre, viszont a városvezetés halogatásai miatt nem sikerült időben kiírni a pályázatokat. Emiatt a városnak vissza kellett fizetnie több milliárd forint támogatást, és ez bizony hátrányos helyzetbe hozza az érdieket. Érd vízhálózata is fejlesztésre szorul, ez egy hosszú távú program, az elmúlt négy-öt évben ebben az ügyben semmi előrelépés nem történt. Látszik, hogy szükség lett volna nemcsak karbantartásra, hanem fejlesztésre is, mert ha a lakosság száma növekszik, akkor a vízfelhasználás is növekszik.
A folyamatos visszamutogatás nem megoldása ezeknek a problémáknak. Komoly helyzetek felelős vezetőt kívánnak, aki a megoldások, nem pedig a problémák szőnyeg alá söprésének híve.
– Országosan magasabb adóbevételek érkeztek az önkormányzatokhoz; gondolom, nincs másként Érden sem. Tudható, hogy a jelenlegi városvezetés mire költi el a pénzt?
– Érden is több pénz folyt be iparűzési adóból. Csőzik László polgármesternek, még a kampányban volt egy választási ígérete: megválasztása esetén mindenki visszakap kétszázötvenezer forintot. Eltelt négy és fél év, és eddig senki sem kapott vissza pénzt. Ám ismét kampány van, és néhány hónappal a választás előtt, pár napja elhangzott egy újabb, a következő öt évre szóló ígéret a visszafizetésről. Az emberek azonban joggal várják el, hogy a polgármester tartsa be az ígéreteit.
Szerintem a jó városvezető nem arról ismerszik meg, hogy nagyokat tud ígérni, aztán öt évig szorgalmasan keresi a kifogásokat, amelyek miatt végül nem vagy csak részben teljesíti az ígéreteit. Az a jó városvezető, aki mindent megtesz azért, hogy jól működjön a város, ennek érdekében forrásokat keres és talál, és persze együttműködik másokkal ezek megszerzéséért.
Egy város lakói komoly problémákkal szembesülnek, ha a városvezetés más stratégiát választ. Emiatt fordulhat elő, hogy egy ötven gyermekfőre minősített óvodaudvaron hetvenöt gyermeket zsúfolnak össze. Emiatt fordulhat elő, hogy a sebtében átadott két forgalmas érdi kereszteződés is nagyon balesetveszélyes. Ezek nem jó folyamatok, különösen, hogy az itt élők bőrére megy.
– Beszéljünk a családokról, hiszen önnek ez a szakterülete. Mitől érezheti otthon magát egy család egy adott városban?
– A lakosságközeli ellátásoknál – mint például a védőnők helyzete – nagyon fontos, hogy a kormány és az önkormányzat együttműködjön és ne háborúzzon. Azt vallom: bárkivel le lehet ülni tárgyalni.
A NOE álláspontja is az, hogy soha ne valami ellen, hanem valami mellett álljunk ki, addig, amíg megtaláljuk a közös értékeket. Mi a közös cél? A családok jól éljenek ebben a városban, valóban az otthonuk legyen. Az, hogy hogyan érzi magát egy család, az helyben dől el: ott, ahol iskolába járnak a gyerekek, ahol dolgozni tudnak a szülők, ahol közösség van, ahol jó a közlekedés, jó az infrastruktúra, ahol jó élni.
Ehhez együttműködés kell az önkormányzat és a kormányzat között. Sajnos Érden most nincs így. Ahol a kormányzatnak szerepe van, ott a polgármester felteszi a kezét, hogy nem az ő dolga. Ahol az önkormányzatnak lenne szerepe, például az érdi szakrendelőnél, amelynek ő a fenntartója, és amelyre évente mindössze harmincmillió forintot fordít, ott is felteszi a kezét és a kormányra mutogat. Miközben kommunikációra több száz millió forint közpénzt kifizet. Szerintem a forrásokért kell harcolnia egy polgármesternek, a fejlesztésekért, tehát a városért, az érdiekért. Ez a feladata, nem politikai játszmák helyi leképezése.
– Viszont ön rengeteget dolgozik civilként helyben is. Nemrég adtak át egy hiánypótló közösségi teret, ahol családi programok is várják a helyi lakosokat. Emellett Civil Központként is üzemel a többszintes intézmény. Milyen programokkal várják a családokat?
– Néhány hete indítottuk el a Közösségi Szolgáltató Központot, ahol kulturális, családi és ismeretterjesztő programokra várjuk az érdeklődőket.
Fontos, hogy a civil szervezetek otthonra leljenek, ahol programokat, összejöveteleket szervezhetnek. Egyébként bárki, aki bejön az ajtón, le tud ülni, akár gyermekkel is, és mindig talál valami elfoglaltságot.
Itt vannak mellettünk az orvosi rendelők és a védőnők is. Szívesen várunk mindenkit egy kávéra, teára. Elindítottuk az Egyszülős Klubot, itt az volt az igény, hogy ezek a családok szívesen vennének előadásokat, amit a tetőtérben meg is tudunk valósítani. Elindultak a gyermekfoglalkozások, mint a Ringató és a táncfoglalkozás.
– A megyei jogú város Budapest agglomerációjában található, márciustól a kormányzat lehetővé teszi azt, hogy vármegyebérlettel már a fővárosban is közlekedhetnek a Budapesten kívülről érkezők. A közlekedési tarifarendszer átalakítása mekkora segítséget jelent a Pest megyében élő családoknak?
– Nemcsak a vármegyebérlet, hanem a 14 éven aluliaknak ingyenes utazása is nagy segítség a családoknak. Eddig a távolsági közlekedéseken a nagycsaládosok (három gyermekkel vagy annál többel rendelkezők) 90 százalékos kedvezménnyel utaztak, ám amikor beérkeztek a fővárosba és jegyet kellett váltani, az egy nagyobb családnál erős anyagi megterhelés volt. Ezzel az új tarifarendszerrel kitárul a világ. A másik előny az adminisztratív terhek csökkenése. A 14 éven aluliak kedvezménye felfogható egyfajta családipótlék-emelésnek is. A természetbeni juttatások a gyerekeket illetik meg, ilyen például az ingyentankönyv is. Emlékezetes, 2008-ban amikor a családi pótlékot adóalapba akarták vonni, akkor a NOE az Alkotmánybírósághoz fordult, amely kimondta: a családi pótlék nem a szülő jövedelme, hanem a gyereké. Természetbeni juttatásnak tudom be a gyermekek kedvezményes utazását is.
Borítókép: Kardosné Gyurkó Katalin (Fotó: Bach Máté)
