„Mi is 501-(C)(4) vagyunk, ami azt jelenti, hogy valójában nem kell megneveznünk. Ez esetben az adományozók nevét nem kell nyilvánosságra hozni. (…) Befektetőként érezze magát biztonságban, hogy a befektetések védettek lesznek, de én valahogy újra jelentőségteljesen és okosan elválasztanám a kettőt, hogy ne legyenek olyan szorosan összefonva. Hogy senki ne kritizálhasson minket azért, hogy üzleti érdekeket mozdítunk elő a demokratikus elvek és értékek leple alatt. Szóval biztos vagyok benne, hogy érti, hogy mire szeretnék kilyukadni.”
Az ominózus rész 02:46-tól látható.
Korányi Dávid egy múlt héten, a Mandiner által bemutatott, az X-en kiszivárgott felvételen fogalmazott így.
A Soros-féle befolyásolás lényegi kérdése régóta az, hogy a milliárdos spekuláns nem puszta szívjóságból, hanem befektetésként és spekulációs eszközként támogat különböző balliberális törekvéseket világszerte.
Amire pedig konkrétan utal Karácsony Gergely korábbi főtanácsadója, az az, hogy nagyon úgy tűnik: egy amerikai jogrendszer szerint bejegyzett szervezet mögé el tudott bújni a milliárdos Soros család. Az Egyesült Államok adókódexének vonatkozó paragrafusa (Internal Revenue Code 501(c) §) összesen 29 különböző típusú civil szervezetet különböztet meg, amelyekre mind speciális, néha jelentősen eltérő szabályok vonatkoznak. Az adókódex által tételesen felsorolt típusok közül politikai szempontból fontosak a korlátozott adómentességet élvező, 501(c)(4) típusú, úgynevezett társadalmi jólétet előmozdító, a gyakorlatban jellemzően lobbizással, politikai szereplők támogatásával foglalkozó szervezetek. Ilyen az Action for Democracy is.
A Nemzeti Információs Központ (NIK) második részjelentése részletesen foglalkozott az amerikai szervezet létrejöttével. Anyagukban megjegyezték, hogy „az első utalás 2022. február 24-én megtörtént”, illetve, hogy a bejegyzési „okiraton szereplő időpontban az AD már több száz millió forintot utalt a magyar szervezeteknek.”. Azt is megállapították, hogy „a cég valószínűsíthetően célhoz kötötten felépített pénzügyi háttérrel (nem mikroadományokra építve) jött létre.”
Így még érthetőbbé válik, miért lamentált az említett felvételen Korányi arról, hogy fontos: ne kritizálhassák őket üzleti érdekek érvényesítése miatt. Mindez persze sok ezer mikroadományozó esetén nehezen merülhetne fel, viszont, ha csak néhány, esetleg egy kiemelt, Soroséhoz hasonló üzleti hátterű támogatóról van szó, akkor nagyon komoly kérdéseket vet fel. Főleg úgy, hogy az adományozás időszakában Korányi Dávid közszolgálatban, Budapest alkalmazásában is állt.
