Következő mérkőzések
Albánia
21:002024. június 24.
Spanyolország
Horvátország
21:002024. június 24.
Olaszország

Nosztalgia: Ezekben a ma már retrónak számító boltokban vásároltunk régen + fotók

Egyik üzlet sem tűnt el nyomtalanul.

Forrás: Mindmegette2024. 02. 19. 18:15
Készítette: Ksfmbs - A feltöltő saját munkája, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5927124 Forrás: Wikipedia/Ksfmbs
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindenkinek megvan a maga kedvenc üzlete, az az üzlet, ahova a legszívesebben jár vásárolni, mert ott a legjobb a pékáru, vagy mert az esik útba a munkahelyről hazafelé. Nem is olyan régen még teljesen más boltokban vásárolhattunk. Lidl, Aldi, SPAR, Penny, Tesco és az Auchan, ma ezek a legnépszerűbb, hazánkban is jelen lévő külföldi boltláncok, de volt idő, még mielőtt ezek a cégek megjelentek volna a magyar piacon, amikor teljesen más üzletekbe jártak vásárolni a magyarok. Mindenki emlékszik még a Match, Plus vagy Kaiser’s üzletekre, ezekben vásárolhattunk, mielőtt bejött volna Magyarországra a Lidl vagy az Aldi – emlékeztetett a Mindmegette.

 

Plus

Sokan emlékezhetnek a Plus kék-narancssárga színű logójára, mely tizenhat éven át lógott a diszkontlánc épületeinek oldalán. Az első Plus-áruház 1992-ben nyílt meg Tatabányán. A cég kezdetben már meglévő üzlethelyiségeket vett meg, és azokban nyitotta meg boltjait. Közel tízéves Magyarországi jelenlét után szűkítették a termékpalettát, és helyet kaptak a saját márkás termékek is, melyeket a polcokra kihelyezett, bontott kartonból vásárolhatták meg a vevők. Ez a koncepció jellemzi ma az Aldit, a Lidlt és a Pennyt, azaz a német diszkontokat.

A Plus működésének végét két német cég, az Edeka és a Tengelmann-csoport közös akciója jelentette. A két vállalat 2007-ben megosztozott az akkor Európában (például Magyarországon, Ausztriában, Spanyolországban és Lengyelországban is) már kiterjedt bolthálózattal rendelkező Plus-diszkontüzletein. Az Edekához került üzletekből átnevezés után Netto lett, a Tengelmann pedig eladta a saját Plus-boltjait, többek között a magyar üzleteket is, melyek 2008 tavaszán a SPAR-hoz kerültek, és rövidesen át is alakultak – részletezik.

Forrás: Wikipédia/Ksfmbs

Csemege – Julius Meinl

Az osztrák Julius Meinl a XX. század elején nyitotta meg első kávépörköldéjét Budapesten és folyamatosan terjeszkedtek, amíg a II. világháború után a Meinl-üzlethálózat szovjet tulajdonba nem került. Az 1950-es években az államosítás során a bolthálózat magyar tulajdonba került és megalapították a Csemege Kereskedelmi Vállalatot. A 27 fővárosi ABC- és 18 Csemege-áruházzal, valamint további 27 vidéki üzlettel 

egy időben a hazai élelmiszer-kereskedelem legnagyobb vállalata volt

– hangsúlyozták.

Az egykori Meinl-hálózat, azaz a Csemege végül a rendszerváltás idején, 1989-ben került vissza az osztrák céghez, egy különleges fúzióként, melyben az osztrák fél lett a többségi tulajdonos, a további 49 százalékon pedig az Állami Vagyonügynökség és az önkormányzatok osztoztak. 1998-ban a Meinl közös üzletet kezdett a belga Delhaize-csoporttal és két éven belül megvásárolták a cégtől nemcsak a Csemege – Julius Meinl Rt.-t, de a tulajdonrészét is a hazai vállalkozásokban. A belga cég ezután a Csemege – Julius Meinl szupermarketeket, az Alfa raktáráruházakat és a Jééé- diszkontokat Matchra és Smatchra keresztelte át – írták.

 

Cora

A belga Delhaize-csoport egyik legismertebb márkaneve a Cora, melynek első magyar üzletét 1997 májusában nyitották, és ez volt a cég kelet-európai terjeszkedésének első lépése is. A Cora hatalmas alapterületű üzletei jellemzően a magyar nagyvárosok bevezető útjai, többnyire autópályák mentén épültek. A Cora gyors terjeszkedésének hirtelen, a 2000-es évek első éveiben lett vége, ugyanis a rivális Tescóval együtt elérték piaci lehetőségeik felső határát.

Hiába jött létre a Delhaize-csoport többi, itthon működő vállalatával (Match és Profi) közös árubeszerző ügynökség, a Cora nem igazán vett részt az árversenyben. Nemcsak a drágább kínálat, hanem több, fogyasztóvédelmi botrány is árnyékot vetett a márkára, mellyel kapcsolatban már 2005-ben, nem egészen tíz évvel a hazai megjelenése után felröppentek az eladásról szóló hírek. Az első pletykák az amerikai Wal-Mart érkezéséről szóltak, a folyamatosan veszteséget termelő Cora üzleteket végül 2011-ben a francia Auchan vásárolta meg. Az üzleteket 2012 szeptemberében nevezték át – emlékeztettek.

Fotó: Wikipedia/Ivoa

Match

A Match 2001-ben jelent meg Magyarországon és kétféle névvel is találkozhattak a magyar vásárlók. A bevásárlóközpontokban és kiemelt helyeken található, nagy alapterületű üzletek a Match, a kisebb üzletek a Smatch nevet viselték. A Match egyetlen üzletet sem nyitott önállóan, azaz a Csemege – Julius Meinl-fúzió során, korábbi boltok átnevezésével jöttek létre a magyar egységek. A Match boltjaiban a tulajdonos, a belga Delhaize-csoport más üzleteinek (Profi és Cora) saját márkás termékeit forgalmazták – részletezték.

A Match végét a Delhaize-csoport kivonulása jelentette, a cég 2012-ben eladta az üzletek tulajdonjogát a CBA, a Coop és a SPAR részére – írták.

Forrás: Wikipédia/Ivoa

Profi

A belga–francia Delhaize-csoport harmadik vállalata Magyarországon a Profi volt, mely első üzletét a rendszerváltást követően nyitotta és 

ez lett hazánk első diszkontáruházlánca.

A Profinak sosem sikerült országos lefedettségűvé válnia és egyes nyugat-magyarországi megyékben sosem nyitottak üzletet. A tulajdonos nem bírta tartani a versenyt az egyre erősödő konkurenciával (például a Pennyvel, a Plusszal és a Tescóval), ebben közrejátszott alacsony tőkeereje és az is, hogy üzleteik nem számítottak korszerűnek. A Match és a Cora mellett a Delhaize-csoport 2011–2012-ben a Profit is eladta, az üzleteket a Coop és a CBA vette át – ismertették.

Forrás: Wikipédia/Ivoa

Kaiser’s

A Kaiser’s újdonságának varázsa abban állt, hogy a boltokban nemcsak élelmiszert, hanem frissen őrölt kávét is árultak és egy idő után a német vállalatnak saját kávépörkölő üzeme, csokoládégyára és péksége is lett. A Kaiser’s 1994-ben jelent meg Magyarországon, amikor a német Tengelmann-csoport megszerezte a Skála és Centrum áruházakat, és ezeken a helyeken egy magasra pozicionált szupermarketláncot szeretett volna működtetni – ismertették.

A Kaiser’s elsősorban a tehetősebb, magasabb áruválasztékot igénylő vásárlóközönséget szólította meg, így boltjaiban nemcsak sokfajta élelmiszer, de friss gyümölcs- és zöldségpult, saját pékség és húspult is működött. A tulajdonos az ezredforduló után úgy döntött, hogy inkább az alacsonyabb árakat kínáló Plus üzletek fejlesztésére fókuszál és a Kaiser’s üzletekre vevőt keresett, így került a boltlánc végül a SPAR-hoz, mely később, 2008 tavaszán a Plusokat is megvette a Tengelmanntól – részletezték.

Forrás: Wikipédia/Ivoa

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Wikipédia/Ksfmbs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.