Schiffer András: Magyarországnak hiba volt a NATO-csatlakozás

– Az atlantizmus egyenlő az amerikai imperializmussal – jelentette ki Schiffer András. Ugyan elismerte, hogy jelenleg nem realitás a kilépés, de szerinte Magyarország biztonságának jövője nem az atlantizmus, hanem az európai kollektív védelem. Az OecoRing – Veszélyek kora: geopolitikai kihívások a Kárpát-medencében címmel rendezett csütörtöki vitán az LMP alapítójának vitapartnere Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke volt. A vitaest során többek között érintették még a hanyatló Nyugat témáját, illetve azt fejtegették, vajon felsőbbrendű-e a zsidó–keresztény kultúrkör.

Fotó:

Mint fogalmazott, ez a nyers erő kultuszát bizonyos keretek közé szorító világ volt, ami a kreativitáson, a szabadságon és a kapitalizmuson keresztül egy olyan életformát volt képes előteremteni a szabad világban, amely követendő példa volt Dél-Koreában, Japánban, kulturális értelemben még Kínában is. 

Az orosz Telegram-csatornákon úgy hívnak minket, hogy Gayrope. Röhejessé és puhává váltunk a nem nyugati világ nagy részén a woke, a politikai korrektség és a folyamatos identitáspolitikára visszavezethető belső feszültségek miatt

– magyarázta. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére a nyugati világrendnek nincs alternatívája számunkra. – Gazdaságilag érdemes keletre tekinteni, de kulturálisan mindig a zsidó–keresztény kultúrkör lesz jobb – tette hozzá.

Törcsi Péter. Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Azzal Schiffer András is egyetértett, hogy a Nyugat számára nincs alternatívája a jelenlegi berendezkedésnek. Ő viszont óva intett attól, hogy ezt magasabb rendűnek higgyük a többinél, szerinte ez tőrőlmetszett rasszista logika.

Miért gondoljuk azt, hogy az a kultúra, ami a mienk, magyaroké, európaiaké, az feltétlenül magasabb rendű, mint a más ázsiai, afrikai vagy éppen latin-amerikai kultúrák?

– tette fel a kérdést. Szavai szerint ez a burkolt rasszizmus vezette arra az imperialistákat az elmúlt húsz évben, hogy elkezdjék a demokráciát exportálni.

Ez vezette arra az imperialistákat, hogy elkezdjék a demokráciát exportálni. Jó lenne, ha a művelt Nyugat – beleértve Magyarországot – leszállna a magas lóról!

 – figyelmeztetett. Szerinte most érkezett fordulópontjához az a korszak, hogy a globális Észak kizsákmányolta a globális Delet. Schiffer András elmondta: odáig egyetért a Fidesszel, hogy a követő jellegű külpolitikával szakítani kell. – A rendszerváltás utáni Magyarországnak sok nyomorúságát pontosan az okozta, hogy még egy ilyen, a saját nemzeti érdekérvényesítéséről lemondó, szolgai követő jellegű külpolitikát folytató ország a térségben nem volt – mutatott rá. 

Szerinte ennek a legszégyenletesebb példája 2003 eleje, amikor az Egyesült Államok éppen demokráciát kívánt exportálni Irakba. Tony Blair – az Egyesült Királyság akkor miniszterelnöke – azt állította, hogy vegyi fegyverek vannak Irakban. A mai napig keresik ezeket a vegyi fegyvereket – jegyezte meg Schiffer András, majd feltette a kérdést: – Melyik ország ajánlkozott fel szolgaian?

Hát nem Magyarország? Dehogynem! A Medgyessy-kormány

– mondta.

Törcsi Péter is elismerte, hogy az említett arrogáns demokráciaexport sokat ártott a Nyugatnak. Azzal viszont vitába szállt, hogy a hagyományos nyugati kultúrát mi, nyugatiak ne tekinthetnénk a legjobbnak. Csak a nyugati kultúrkörben van hagyománya annak, hogy a gazdasági fejlettség, az egyéni és a piaci szabadság egyszerre létezik. – Ez pedig nem jelenti azt, hogy ne tolerálhatnánk odafordulással más kultúrákat, és nem jelenti azt sem, hogy ezeket a kultúrákat nem lehetne szabadon hagyni létezni a saját lokális térségükben – tette hozzá.

A nyugati kultúra sikerének bizonyítéka, hogy akik ezt a nyugati berendezkedést követték a világ más részein a XX. század második felétől – példaként említve Japánt és Dél-Koreát –, sikeresek lettek és ma is sikeresek

– fogalmazott. 

 

Magyarország helye

A beszélgetésen felmerült a kérdés, hogy ebben a világrendben gazdaságilag és geopolitikailag hol van Magyarország helye. Schiffer András a magyar kormány külpolitikáját illetően arra figyelmeztetett, hogy a tisztán érdekalapú külpolitika nem vezet sehova, stratégia nélkül egyik napról a másikra működik. 

Úgy vélte, hogy a rendszerváltás után Kelet-Európában nem volt még egy olyan posztkommunista elit, amely úgy odadobta volna az országot a külföldi tőkének, mint a magyar. Szerinte ez érdemben azóta sem változott, ugyanakkor 

a jelenlegi kormány erényeként ismerte el, hogy stratégiai ágazatokban visszaszorította a külföldi tőkét, jóllehet álláspontja szerint ez még nem elég.

Törcsi Péter erre úgy reagált, hogy az 1990-es évek rablóprivatizációját aligha lehet a jelenlegi kormányzat nyakába varrni. Rámutatott, hogy a blokkosodó, bezárkózó világban Magyarország külpolitikai stratégiája összefoglalható egy mondatban:

A világ összes szereplőjét valamilyen szempontból érdekeltté tenni abban, hogy Magyarországgal kapcsolata legyen, és lehetőleg olyan kapcsolata, ami kölcsönösen gyümölcsöző.

Tehát Magyarország nagy erénye éppen a kiszámíthatóság, ugyanis még akik politikai okokból támadnak minket, azok is tudják, hogy hazánkkal lehet kompromisszumot kötni, amihez tartani fogjuk magunkat. Az egyre bizonytalanabbá váló világban a kiszámíthatóság fontos érték – mutatott rá Törcsi Péter.

 

Megéri NATO-tagnak lenni?

Ami Magyarország geopolitikai helyzetét illeti, Schiffer András szerint az uniós tagságunk a gazdasági sajátosságok miatt valóban megkerülhetetlen, viszont a NATO-val korántsem ez a helyzet. Emlékeztetett, hogy annak idején kifejezetten a csatlakozás ellen érvelt. Ugyan elismerte, hogy jelenleg nem realitás a kilépés, de szerinte Magyarország biztonságának jövője nem az atlantizmus, hanem az európai kollektív védelem. 

Az atlantizmus egyenlő az amerikai imperializmussal

– jelentette ki Schiffer András. Úgy véli, Európának egy saját biztonsági rendszert, saját védelempolitikát kell létrehoznia, ugyanis az Egyesült Államoknak nem érdeke egy erős Európa.

Törcsi Péter ezzel szemben rámutatott, hogy Magyarország földrajzi adottságai sem teszik lehetővé a NATO-tagság megkérdőjelezését. – Ha egy keleti szomszédunk NATO-tag lenne, még elképzelhető lenne a semlegesség, de így aligha – magyarázta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány szorgalmazta a közös európai védelem kiépítését. 

Emlékeztetett: Magyarország volt az egyetlen olyan NATO-tagország, amely ellen tudott állni a nyomásnak, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának, és nem állt be a háborúpárti kórusba. Országunk és a régiónk biztonságára jelenleg a NATO-tagság az első számú garancia – jegyezte meg.

Borítókép: A beszélgetés résztvevői (Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)