Valami bűzlik Karácsony brüsszeli képviselete körül: nemcsak drága, de még csak hivatalosnak sem tűnik

A Tűzfalcsoport legújabb tényfeltáró írása.

Budapest, 2024. február 8. Karácsony Gergely fõpolgármester beszél a Nagykörút Nyugati tér és Mester utca közötti szakaszának tervezett komplex megújításról tartott sajtótájékoztatón az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatalban 2024. február 8-án. Az idén indulhat a megújítás tervezés, a szakaszosan megvalósítandó beruházás várhatóan a jövõ évben kezdõdhet el és a következõ ciklus végére valósulhat meg. MTI/Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

Nem szerepel az Európai Unió átláthatósági nyilvántartásában Budapest brüsszeli képviselete, ami azt jelenti, hogy a Karácsony Gergely párttársa és tanácsadója, Jávor Benedek által vezetett és közpénzből fenntartott iroda nem folytat hivatalos, az említett katalógusban regisztrált lobbitevékenységet.

 Pedig elvileg ez lenne az egyik, ha nem a fő feladata

 – adta hírül legújabb tényfeltáró írásában a Tűzfalcsoport.

A Lobby Facts adatai szerint a  kiadott „jogosítványt” 2022. május 13-mal törölték, az viszont bizonytalan, hogy a 2018. január 18-i regisztrációtól folyamatosan élt-e. Inkább valószínű, hogy nem, ugyanis 2021. szeptember 20-a óta bár a saját bevallásuk szerint nem kereskedelmi szervezeteknek többé nem kell közzétenniük a lobbiköltségvetésüket, de Karácsonyék brüsszeli képviselete már 2020-ra sem jelentette le a büdzsét.

Az iroda legfrissebb adatközlése szerint öt, három teljes és két részmunkaidős alkalmazottja volt, európai parlamenti akkreditációval viszont egyikük sem rendelkezett. Ezek után nem meglepő módon a fennállása óta nulla, azaz egyetlen magasrangú uniós tisztviselővel folytatott megbeszélést sem jegyeztek be Budapest brüsszeli képviselete mellé.

Jávorék „főhadiszállása” egyébként a rue Montoyer 39-ben van, egy központhoz közeli irodaházban. A négyzetméterárak forintra átszámolva 25–80 ezer forintot kóstálnak havonta. A 60-65 négyzetméteres irodákat a maximumhoz közeli áron, tehát havi 4-4,5 millió forintért hirdetik. Ha hosszú távú bérletről van szó, a fővárosnak talán járt némi kedvezmény, ám még úgy sem valószínű, hogy évi 35 millió forintnál kevesebbek kérnek érte, és ebben benne sincsenek a rezsiköltségek, a takarítás – írta a blog.

 

Csak úgy röpködnek a milliók

Ami a fizetéseket illeti, egyéb adat híján a belga minimálbérből kiindulva a 3+2 fő évente ugyancsak legalább 30-35, de inkább negyvenmmillió forintba kerülhet. Karácsonyék brüsszeli kalandja – merthogy a jelek szerint leginkább ezzel a szóval lehet jellemezni a külképviseletesdit – így összességében körülbelül 100-120 milliójába fájhat a budapesti adófizetőknek évente.

Talán nem véletlen, hogy sem az átláthatósági nyilvántartásban, sem a Lobby Facts archívumában nem találni hasonlót.

Vagyis olyat, hogy egy uniós főváros önkormányzata hivatásos reprezentánst küld egy kis udvartartással együtt Brüsszelbe. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Prága vagy Varsó ne teperne az érdekei érvényesítéséért, hanem inkább azt, hogy erre a különféle ernyőszervezeteket és az EP-képviselőket használják. Utóbbiakból a magyarországi baloldalnak is van nyolc, és közülük – ha minden igaz – négyen budapestiek.

Érdemes kiemelni, hogy a nyilvántartás szerint Budapest közvetve vagy közvetlenül tagja az Eurocities, a Polis, valamint a Capital Cities and Regions Network nevű szervezeteknek. Ezekkel összefüggésben értékelhető munka nyomait, regisztrált lobbitevékenységet és számtalan bejegyzett talákozót találunk az adatbázisokban.

A fentebbi információkkal a blogcsoport utalt rá, hogy a Városháza honalapja szerint: 

„brüsszeli képviseleti irodánk feladata, hogy szoros figyelemmel kísérje a főváros számára releváns EU jogszabályalkotást, kihasználja a meglévő pályázati lehetőségeket, és szakmai párbeszédet folytasson az EU fő szerveivel”.

Csakhogy ezek közül a jogszabályalkotás követése alapvetően az adó- és jogi főosztály, valamint a (fő)jegyzői kabinetek feladata lenne. A pályázatfigyelésre szintén megvan az apparátus: a városüzemeltetési, városfejlesztési főosztály, a gazdasági igazgató irodája és az alája tartozó főosztályok, továbbá a közbeszerzési és projektmenedzsment főosztály – például. De ha senki sem figyeli a kiírásokat, a Főpolgármesteri Hivatalban, akkor is könnyű belátni, hogy olcsóbb és talán még hatékonyabb megoldás is az ilyesmit a rue Montoyer 39 helyett házon belül megoldani – magyarázták írásukban.

Amit tényleg igazán csak Brüsszelben lehet elvégezni, az a szakmai párbeszéd folytatása az EU fő szerveivel. E téren viszont a fentiek alapján Jávor Benedek vagy nem csinál semmit, vagy titokban csinálja mint Karácsony Gergely titkosügynöke – írták.

 

Ismerős nevek, kérdőjelek

A tavalyi év híranyagait összegyűjtve a következőt találta a Tűzfalcsoport:

• 2023. március 7.: „Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy szerinte a magyar és az európai jogot is sérti a CATL akkumulátorgyár Debrecenbe telepítése, ezért párttársa, Jávor Benedek panaszt is tett Brüsszelben.”
• 2023. június 21.: „Stop áramszegénység! – Írd alá te is a petíciónkat. Tordai Bencével várunk mindenkit a Széll Kálmán téren, gyertek!”
• 2023. augusztus 14.: „A Párbeszéd azt kéri, hogy augusztus 20-án ne rendezzenek tűzijátékot Budapesten – mondta a párt uniós tanácsadója hétfői online sajtótájékoztatóján.”
• 2023. augusztus 16.: „Jávor Benedek idiótának nevezte az Orbán-kormányt Paks II miatt.”
• 2023. november 2.: „A Párbeszéd–Zöldek politikusa szerint a gánti kőbánya akkora tájsebet ejtett a Vértes déli oldalába, hogy a most meginduló rekultiváció a tervek szerint csak 2077-re fejeződne be.”
• 2023. november 25.: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal felállását követően a Párbeszéd azonnal benyújtja hozzájuk kivizsgálásra az orosz–magyar nukleáris együttműködési megállapodást, a paksi bővítés szerződéseit annak finanszírozási megállapodásával, Magyarország hosszú távú gázszerződését és az azóta megkötött hosszú távú gázszállítási megállapodásokat, a BudapestBelgrád vasútvonalról szóló megállapodást, és az MVM-nek juttatott kínai hitel ügyét – közölte Jávor Benedek.”

Debrecen, Paks, Gánt vagy az észak-kelet magyarországi lemaradt régiók nem Budapesten vannak, a Szent István-napi műsor ellen pedig nem Brüsszelben kell tüntetni. Szóval túlzás, hogy Jávor Benedek nem csinál semmit, de amivel bekerült a sajtóba, annak nem sok köze van a városdiplomáciához

– mutatott rá a Tűzfalcsoport, hozzátéve, tavaly decemberben a Portfólió is azt írta: „A Jávor Benedek által vezetett brüsszeli képviselet legfőbb feladata az információszerzés, a nemzeti hálózatépítés, azaz az azonos tagállamból származó, Brüsszelben dolgozó munkatársak közötti rendszeres kommunikáció, valamint a főváros érdekeinek becsatornázása az uniós intézményi döntéshozatalba (más néven: lobbitevékenység folytatása).”

A lobbitevékenységet, ahogy már elhangzott, „jogosítvány” hiányában kihúzhatjuk. Hogy kik a Brüsszelben dolgozó munkatársak? – rejtély. A blog írásában sejtelmesen megjegyzik: 

„Talán az EP-képviselők. És tényleg, mi is kezdene egymással mondjuk a négy DK-s és a két momentumos politikus Jávor Benedek nélkül?! Marad az információszerzés, aminek van egy egészen megmosolyogtató eredménye. Ez a poszt, amelyik tényleg titkosügynökösen úgy kezdődik, hogy megbízható bizottsági információim szerint

A blog Jávor Benedek következő bejegyzésére utal:

A Tűzfalcsoport még a Budapest brüsszeli képviselete által kiadott hírlevelet emelte ki. Ezek kezdetben havi rendszerességgel jelentek meg, 2022 óta ritkábban. Tavaly már csak három (március, június, november– amelyekben a téli, a tavaszi és a nyári–őszi hírek ömlesztve szerepelnek), amiből valójában csak kettőt töltöttek fel a Városháza honlapjára, ráadásul formailag elég silány kivitelben a korábbiakhoz képest. Valamennyiben megtalálható egy Képviseleti tevékenység című szakasz – írták.

Kulturális események, zöldfórumok, a Budapestet soraiban tudó ernyőszervezetek parttalan konferenciái és egy bizottsági egyeztetés, amiről a következőt írja Jávor Benedek: 

„A főváros nyomon követte a (helyreállítási) tervek benyújtását, és egyeztetéseket folytatott a magyar kormánnyal és a bizottsággal is.”

Ez azért érdekes, mert a Covid-járvány hatásainak enyhítésére szolgáló brüsszeli források lehívásához 2023. augusztus 31-ig kellett benyújtani a terveket. Nem sokkal korábban pedig Karácsony Gergely és Jávor Benedek még arra panaszkodott, hogy a kormány nem áll szóba a fővárossal (ezt a kormány cáfolta) – magyarázza a blog.

A közös sajtótájékoztatójukon egy szóval sem említették, hogy a Főpolgármesteri Hivatal vagy a brüsszeli képviselet közvetlenül tárgyalna vagy tárgyalhatna a bizottsággal. Ami furcsa is lenne, tekintettel arra, hogy a pénz az országnak és egy országos spektrumú intézkedéscsomagra jár

– mutattak rá.

Ha a ciklus elejéig visszamegyünk, előkerül egy cikk, amiben a Mandiner azt írta, hogy 2020-ban a főváros mintegy 470 millió forint közvetlen brüsszeli forrást nyert el. Ebben az időben Jávor hivatalosan is lobbizhatott, szóval legyen ez az ő eredménye, amint némileg árnyal ugyan, hogy Budapest brüsszeli képviseletének fenntartása az öt év alatt ötzáz-hatszáz milliójába került a fővárosiaknak. Tehát az árát sem hozta vissza – értékelte írása végén a Tűzfalcsoport.

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: MTI/Mónus Márton)