„Azt tapasztalom, hogy a mai ember élete betegesen egyoldalú lett. Sokkal többet törődnek magukkal, mint a másikkal, többet foglalkoznak a testükkel, mint a lelkükkel, a pillanatnyi teendőkkel, mint az örök érvényűekkel. Emiatt válik szegénnyé az életük, és azt gondolják, hogy ez az állapot a normális. Pedig az életnek nemcsak hossza, széle, de mélysége is van” – véli Kudlik Júlia, aki hosszú évtizedeken keresztül volt mindannyiunk életének a része, hiszen anno a tévé még a nappali legelőkelőbb részén helyezkedett el, és a családok nem a csatornák között vagy a streamingen szörföltek esténként, hanem lesték az éppen aktuális egyetlen adást. Így azonban a sugárzott műsor egy egész ország közös élményévé vált, másnap pedig erről beszéltek a közértben, a piacon, sőt a suliban is. Kudlik Júlia így vált egy országosan elismert és szeretett bemondóvá, műsorvezetővé, aki azonban mindezt rendkívüli alázattal, szorgalommal és emberiességgel kezelte. A szólás mestersége című könyvéből is süt az emberszeretet és az a fajta báj, ami csak kevesek sajátja.
Már a könyv előszavából kiderül, hogy ez nem csak egy hamarjában összerakott kötet, célja van vele. Szeretné tisztázni a róla megjelent téves információkat, illetve tanulságokat is átadna az olvasónak, de főleg viszonozni kívánja azt a rengeteg szeretetet, amit az emberektől kapott az elmúlt évtizedekben.
Azt gondolhatnánk, hogy ez egyfajta számvetés, de tévedés: Kudlik Júlia még mindig erős, aktív és tele van mondanivalóval, ezzel pedig csodálatos lelki erőről tesz tanúbizonyságot.
Kudlik Júlia a magyar televíziózás ikonikus alakja
Hatalmas, történelmi pillanatokat élt meg a televízióban, és el is árul olvasóinak olyan részleteket, amiket eddig nem tudhattunk. Így például, hogy miért volt „hirtelen” adáshiba az amerikaiak Holdra szállásakor, milyen csodálatos segítőkészség mutatkozott meg az emberekben a romániai forradalom idején, és hogyan élte meg ő, amikor 2005-ben a Nemzeti Konzultációs Testület szóvivőjévé vált.
A történeteket olvasva, az életének a fontosabb állomásait megismerve pedig kirajzolódik Kudlik Júlia alakja, aki végtelen kitartással, tudással és akarattal, valamint az olyan jól ismert derűvel és kedvességgel haladt előre, szerzett diplomát és nyelvvizsgákat, viselt el csapásokat, sőt olykor még megbélyegzést is. Ami azonban minden történeten, gondolaton, tanácson átsüt, az a hívő ember ereje és a szolgálatba vetett hite. Kudlik Júlia vallja:
…bármit elveszíthetsz. A vagyonodat, a békességedet, a türelmedet, a hitedet, a családodat, az életedet… Mindet! Csak egyetlen dolog van, amit soha, senki nem vehet el tőled: amit te adtál másoknak.
Mi pedig így megértjük, hogy ebben a szolgálatban röppent el az a nyolcvan év.
