A feminizmus és a familizmus nem kizárja, hanem kiegészíti egymást

Még mindig sok a tennivaló: az egyenjogúság, a bérszakadék mellett a nőket érintő szexuális erőszak ellen is beszélnünk és tennünk kell, de mindenekelőtt meg kell óvnunk a magyar nőket attól, ami Nyugat-Európában már jelen van – fogalmazott Répássy Róbert a Ficsak által szervezett nőnapi konferencián. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint nem szabad hagynunk, hogy a migráció jogfosztottá tegye a nőket és félelemben kelljen élniük. Hal Melinda pedig arról beszélt, mentális egészségügyi vészhelyzetet kell hirdetnünk, és küzdenünk kell azokkal a trendekkel szemben, amelyek szétverik a normalitást.

Budapest, 2024. március 8. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs minisztérium családügyekért felelõs helyettes államtitkára (j) beszédet mond az Európa változik, a nõ örök - Nõnapi konferencia az európai nõk helyzetérõl címû rendezvényen a budapesti Hadik Kávéházban 2024. március 8-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

– Európa hosszú utat tett meg, míg elérte, hogy mindkét nem képviselői azonos jogokkal élve vehessenek részt az oktatásban, a közügyek intézésében és a munkaerőpiacon egyaránt, miközben társadalmilag elismerni igyekszik a nők családanyai hivatásból fakadó többletterheit, speciális élethelyzeteit – fogalmazott Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) által szervezett nőnapi konferencián.

Eltűnőben a biztonsághoz való jog

 A Ficsak alapítója és az Igazságügyi Minisztérium miniszteri megbízottja szerint a női egyenjogúság eredményei mára azonban veszélybe kerültek, Európában lassan szertefoszlani látszanak.

– A migrációs folyamatokból fakadó nyomás miatt az egyik legalapvetőbb életfeltételünk, a biztonság hiányával kell szembenéznünk, szabadságunkat korlátozva élhetünk csak. 

A biztonsághoz való jog a női jogok érvényesülésének is fundamentuma, ezzel szemben azt látjuk, hogy a hagyományos családmodell és benne a nők szerepe is világ- és Európa-szerte fellazulni látszik 

– hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy szükség van arra, hogy a hazai társadalom figyelmét ráirányítsuk ezekre a tolakodó tendenciákra, ugyanakkor megerősítsék a nőket abban, hogy a szülőktől, nagyszülőktől örökölt családi értékek, nőtársaink példaértékű életútja számukra is erőt, reményt, bátorságot adjanak.

– Hiszem, hogy a feminizmus és a familizmus az nem kizárja, hanem kiegészíti egymást – vélekedett Benede Attila. A Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára kifejtette, a kormány a jövőben kiemelt figyelmet fordít a nők mentális egészségének kérdésére, és arra is, hogy a nőket segítse a szabad döntésben, legyen szó családalapításról vagy karrierről.

Fotó: Szigetváry Zsolt

 

Fókuszban a mentális egészség

– Ki kell mondanunk, hogy mentális egészségügyi vészhelyzetet van. Mindenkit érint az a nyugatról érkező személyiséget romboló és identitást szétverő trend, ami miatt instabillá válnak a legbelső személyiségstruktúrák – vette át a szót Hal Melinda, a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója. – Azért fontos erről beszélni ezen a napon, nőnapon, mert a nők azok, akik stabilizálni tudják a mentális egészséget, a nők azok, akik képesek a saját stabilitásukért sokat tenni. A nők azok, akik a családon belül képesek megadni azt az alaphangot és struktúrát, ami a gyermekek fejlődését szolgálja – mondta, hozzátéve, hogy ehhez azonban meg kell erősítenünk a nőket körülvevő világot, mert ha ez nincs, a felnövekvő generációkat sem tudjuk megvédeni.

A szakember a transzgenerációs trauma kérdéséről is beszélt, vagyis arról, hogy a nemzetünket és a felmenőinket érintő tragédiák, nehézségek biológiailag öröklődnek. Véleménye szerint, bár hazánkban nem szívesen beszélünk erről, és főképp egyéni traumákra fókuszálunk, ez a kérdés valójában közügy.

– Az, ha valaki valamilyen traumán megy át, megmutatkozik a családjában, a közösségben, amibe jár, az oktatásban és még az egészségügyi rendszerben is. Mindenre hatással van, éppen ezért nem csak a traumát átéltekkel kell foglalkozni, hanem mindenkivel, a közösségekkel is. Minden, amit a magyar nemzet átélt, az ott van a génjeinkben, öröklődött generációról generációra. Beszélnünk kell erről, a női történelmi traumákról, a családi traumákról, amelyeket hurcolunk. 
Ezt elsőképp el kell fogadni, ki kell mondani és végül kezelnünk kell – példázta a kutató.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője az eseményen felidézte, a nők szavazati jogának megadását, az oktatásban és munkaerőpiacon való egyre nagyobb számú részvételét, a családtámogatási intézkedéseket, ugyanakkor megjegyezte, hogy a nők a döntéshozatalban még alulreprezentáltak, és dolgozni kell rajta, hogy bővüljön a létszámuk. – A történelem során a nők mindig bebizonyították, hogy a férfias terepen is helyt állnak, ilyen a honvédség is, ahol az állomány húsz százaléka hölgy – ismertette. 

Répássy Róbert, Simicskó István, Király Nóra, Beneda Attila, Batthyány-Schmidt Margit és Tóth Edina
Fotó: Szigetváry Zsolt

 

Kvóták helyett edukációra van szükség

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a migráció nőket érintő negatív hatásaival kapcsolatban kiemelte: – Számos országban és kultúrában a nők jogfosztottak, hátrányt szenvednek el. A migráció behozza, importálja ezt az egyenlőtlenséget, alárendeltséget, ezt nem hagyhatjuk. Minden fórumon tiltakoznunk kell, nem hozhatják be ezek az emberek a nőkkel szembeni diszkriminációt – húzta alá. Az államtitkár arról is beszélt, az igazságszolgáltatás területén szép eredményekkel büszkélkedhetünk, 2023-ban a bírák 69 százaléka nő volt. 

Álláspontja szerint ahhoz, hogy a nők egyre nagyobb szerepet kapjanak az élet minden területén, nem kötelező kvótákkal, hanem edukációval lehet valódi, hosszú távon is fennmaradó változást hozni.

 – Számos akadály van a nők előtt, a család és a karrier kérdése terén is, és bár sok változás történt 2010 óta, és számos családbarát munkahely van, nem könnyű még így sem – hangsúlyozta. 

Tóth Edina európai parlamenti képviselő a beszélgetés során arról számolt be, húsz éve él Brüsszelben, tapasztalata szerint a város közbiztonsága rendkívül leromlott. – Már csak autóval merek közlekedni. De van olyan ismerősöm, aki a tömegközlekedést már csak „feltűnésmentesen” meri használni és minél előbb túl akar rajta esni. Nem fordíthatjuk el a fejünket, a tömeges migráció problémája velük él, a félelem beköltözött az európai családok életébe, Brüsszel utcáin állandó a biztonság hiánya, a nyugati országokban nő a bizonytalanság, a rendőrség pedig nem igazán tudja vagy akarja kezelni, mert ha mégis reagál, rájuk aggatják a kirekesztő címkét – vélte.

A politika azt sulykolja, ezt el kell fogadnunk. Miért is kellene? 

– tette fel a kérdést, majd azzal folytatta: fel kell emelnünk a szavunkat és meg kell védeni a jogainkat. – Magyarországon szerencsések vagyunk, a nemzeti keresztény kormány elkötelezett a nők védelme mellett és sem az anyaságról, sem a karrierről nem kell lemondaniuk – mondta.

A nők helyzetéről szóló konferencián részt vett Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, aki arról beszélt, amíg Magyarország nem enged a nyugati nyomásnak és a szélsőséges trendeknek, addig Hollandiában már az anyaságot, mint kifejezést is eltörölnék. – A gyermek anyakönyvi kivonatában így az anyja neve helyett már csak az állnak, hogy szülő1 és szülő2. Azt gondolom, hogy arra a kérdésre, mely szerint mit adhatnak a magyar nők Európának, az a válasz: példát – összegezte. 

Borítókép: Nőnapi konferencia a Ficsak szervezésében (Fotó: Szigetváry Zsolt)