A korlátlan fegyverkezés korszakába léphet Magyarország, erről is vitáztak ma a parlamentben

A Fidesz szerint véget kell vetni a háborúnak, a baloldal szerint viszont nincs semmi gond – ez derült ki a mai parlamenti vitanapon. Tárgyaltak arról is a képviselők, hogy Magyarország is lépjen ki, vagy legalábbis függessze fel az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést.

Sztáray Péter András előterjesztői zárszavában hangsúlyozta: A kormányt háborúpártisággal vádolni teljesen megalapozatlan és nevetséges kijelentés. Ukrajnának a kormány komoly humanitárius támogatást nyújt, de nem szállít semmilyen halálos katonai eszközt és nem is enged át ilyet a határon  – szögezte le. 

– A szerződés ugyan sokkal magasabb kvótákat határoz meg az egyes fegyvernemek tekintetében, de mára egy másfajta haderőszervezési gyakorlat van érvényben – emlékeztetett, majd kiemelte, hogy 

a rendszerváltás óta egy kormány sem vette a bátorságot, hogy akkora haderőfejlesztési programba kezdjen, mint amilyen jelenleg zajlik. 

– Magyarország így azon NATO-országok közé tartozik, amelyek GDP-jük legalább két százalékát fordítják haderejükre, a honvédelmi költségvetésen belül pedig teljesül a húszszázalékos fejlesztési arány is – közölte.

A veszélyhelyzet további meghosszabbítását is kéri a kormány

További 180 nappal hosszabbítaná meg az orosz–ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetet a kormány, erről Répássy Róbert beszélt ma a parlamentben. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára felszólalásában kifejtette, erre annak érdekében van szükség, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől: a törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló, a 2022 novembere óta már az alaptörvényben is rögzített tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését. – A kormánynak az alaptörvényből következő kötelezettsége az is, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, akkor kezdeményezze a veszélyhelyzet megszüntetését. 

Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint két éve dúl háború és ennek humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik – vélte.

Emlékeztetett: a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány rendkívüli intézkedéseket vezetett be, hogy enyhítse a fellépő negatív helyzeteket. Egyebek mellett meghosszabbította a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a rezsivédelmi alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen és árfigyelő rendszert is bevezetett.

    
A Fidesz támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, amelyet Kiss János, a Fidesz vezérszónoka azzal indokolt: 

A szomszédságunkban zajló orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, ezért továbbra is biztosítani kell, hogy ennek kezelését és a nemzetközi gazdasági változások következményeinek kivédését a kormány gyorsan és hatékonyan tehesse meg.

A politikus szerint a konfliktusnak nincsenek katonai megoldásai, a háborút nem mélyíteni és szélesíteni kellene, hanem véget vetni neki, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat kell szorgalmazni.

Ugyanakkor úgy vélte, a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény két év eltelte után továbbra is fennáll, és úgy tűnik, hogy a háború nem is fog belátható időn belül véget érni.

 

A baloldal szerint nincs ok aggodalomra, nincs veszélyhelyzet

A Demokratikus Koalíció szerint azonban a javaslat annak a bizonyítéka, hogy a kormánypártok nem tudnak és nem is akarnak alkotmányos módon kormányozni. Arató Gergely úgy fogalmazott: ez az önök reakciója az orosz–ukrán háborúra. Törvényi felhatalmazást keresnek, hogy kontroll nélkül folytathassák amit eddig is tettek, a közvagyon magánvagyonná alakítását, az emberek és az önkormányzatok jogainak korlátozását. Erre kell a veszélyhelyzet, ez a célja, szó sincs arról, hogy a háborús veszélyhelyzethez ennek bármi köze lenne – sorolta a politikus.

A DK-s szónok arra is kitért, szerinte a javaslat értelme csupán az, hogy még a parlamentbe se kelljen behozni törvénymódosításokat, hanem úgy lehessen belematatni a törvényekbe, hogy erről sem a képviselők, sem a választók nem értesülnek. Álláspontja szerint a javaslat szerinte arról szól, hogy a kormány lényegében azt csinál, amit akar.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint meglepetés lett volna, ha Gyurcsány Ferenc pártja támogatja a javaslatot. 

– Az ember azon sem csodálkozik, hogy Gyurcsány Ferenc pártja azt, hogy a szomszédban háború van, Ukrajnából csak Magyarországon keresztül több mint egymillióan menekültek el, nem tekinti veszélyhelyzetnek – jelezte, majd idézte az Európai Tanács elnökének előző napi nyilatkozatát miszerint: ideje, hogy Európa felkészüljön a háborúra és át kell állni a hadigazdaságra.

A KDNP-s felszólaló feltette a kérdést a DK politikusának, Arató Gergelynek: szerinte, amikor európai politikusok hadigazdaságról beszélnek és arról, hogy részes félként fel kell készülni a háborúra, a veszélyhelyzet és a jogi lépések nem indokoltak? – A háború fenyegetést jelent Magyarország számára és a veszélyhelyzet arra ad lehetőséget, hogy a kormány a rendkívüli helyzetben gyorsan tudjon reagálni. Semmilyen jog nem szűnik meg – közölte.

A Momentum is nemet mondott a javaslatra, Hajnal Miklós, a párt vezérszónoka azt mondta: a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás alapjaiban teszi jelentéktelenné az Országgyűlést.

– A kormánynak nem volt elég, hogy a kétharmados többséggel kényük-kedvük szerint írhatják át a törvényeket, az alkotmányt, pár nap leforgása alatt tudnak sürgős tárgyalással vagy kivételes eljárással olyan törvényeket hozni, amelyek emberek millióinak az életét forgatják fel. Az is tehertétel, hogy a Parlament falai között eljátsszák, Magyarországon még névleg demokrácia van – fogalmazott.

A Mi Hazánk szerint a háborús veszélyhelyzet egy politikai trükk, Novák Előd azt kérdezte, hogy ha tényleg háborús veszélyhelyzet van, akkor miért küldik a magyar katonákat a világ más országaiba? Szerinte az utóbbi négy évben a kormány több, mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, köztük olyanokat is, amelyeknek nem volt közük a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz. A politikus úgy látja, a meghosszabbításnak diplomáciailag is rossz az üzenete, a Mi Hazánk ezért sem támogatja.

A vita lezárása után Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, tudomásul veszik, hogy a baloldali ellenzék nem támogatja a kormányt abban, hogy hatékony válaszokat tudjon adni a veszélyhelyzetre. – Valójában a baloldali ellenzék azon dolgozik Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós pénzeket, aminek az a következménye, hogy a kabinetnek nagyobbrészt az EU támogatása nélkül kell leküzdenie a háború okozta gazdasági veszélyeket – jelentette ki.

Borítókép: Hollik István, a KDNP politikusa az Országgyűlésben (Forrás: Facebook)