A korlátlan fegyverkezés korszakába léphet Magyarország, erről is vitáztak ma a parlamentben

A Fidesz szerint véget kell vetni a háborúnak, a baloldal szerint viszont nincs semmi gond – ez derült ki a mai parlamenti vitanapon. Tárgyaltak arról is a képviselők, hogy Magyarország is lépjen ki, vagy legalábbis függessze fel az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést.

Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződés és kiegészítő dokumentumai felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját tartották a mai parlamenti ülésnapon. A kormány nevében Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára a hidegháborút lezáró egyik fő megállapodásnak nevezte az egyezményt, amely 1990 óta jelentősen hozzájárult a kontinens békéjének, biztonságának megerősítéséhez.

A jobboldal és a baloldal is egyetért

Felidézte: 2007-ben Oroszország felfüggesztette, majd tavaly nyáron fel is mondta a megállapodást, majd erre válaszul tizenkettő NATO-tagállam is felfüggesztette a megállapodást, Magyarországgal együtt további tíz pedig e lépés megtételére készül.

– Magyarország továbbra is érdekelt a rendszer megmentésében és átlátható, fair ellenőrzési rendszer működésében, amely hozzájárul a kontinens békéjéhez – fűzte hozzá az államtitkár.

Tilki Attila, a Fidesz vezérszónoka szerint az Ukrajna elleni totális támadással Oroszország évtizedekkel fordította vissza a történelem kerekét, a második világháború óta a legnagyobb offenzívát indítva; ez korszakhatár az európai biztonsági architektúra szempontjából.

Szavai szerint, míg korábban Európa célja Oroszország gazdasági integrációja volt, mára az amerikai érdek lett domináns, amelynek lényege Oroszország meggyengítése. – Ez az amúgy is hanyatló európai versenyképesség meggyengítését és hatalmas inflációt eredményezett a kontinens államaiban. A magyar érdek az, hogy a háború minél előbb véget érjen – vélte a képviselő, képviselőcsoportja támogatásáról biztosítva a javaslatot, amelyet a szocialisták is támogatni kívánnak.

Hollik István, a KDNP politikusa arról beszélt, az európai biztonság fenntartása alapvető magyar érdek, majd felidézte, a felfüggeszteni kívánt szerződés a hidegháborút követő megállapodás, amelyben maximalizálták a hagyományos hadeszközök számát, a hadseregek nagyságát, ezzel szolgálva az európai biztonság megerősítését. A képviselő jelezte, támogatják a javaslatot.

Szintén a frakciója támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot Sas Zoltán (Jobbik), felidézve, hogy a megállapodás egyfajta szimbolikus békekötés volt a NATO és az akkor még létező Varsói Szerződés tagállamai között, amely sokáig egészen hasznosan képviselte az európai emberek érdekeit, megakadályozta a fegyverkezési versenyt. 

Meglátása szerint a magyar érdek az önálló nemzeti hadsereg, amely biztosítja az ország területi épségét, ezt szolgálja a létszám bővítése, a képzés erősítése és a technológiai fejlesztések sora.

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka felszólalásában kiemelte, vissza kell állítani a sorkötelezettséget, amelyet több európai állam már meg is tett, mások pedig fontolgatják. Mint fogalmazott, kulcsfontosságú ez a lépés, hogy egy háború esetén ne ágyútöltelékként pazaroljuk el a drága magyar vért. Novák arra is kitért, a felfüggesztésnek nincsen komolyabb jelentősége, mert nagyon messze van a magyar haderő attól, hogy kitöltse a számára előírt kvótákat az egyes fegyvernemekben, eközben a haderőfejlesztési programban is az expedíciós, tehát megszálló háborúk kiszolgálása, nem pedig a hon védelme a fő irány.

Sztáray Péter András előterjesztői zárszavában hangsúlyozta: A kormányt háborúpártisággal vádolni teljesen megalapozatlan és nevetséges kijelentés. Ukrajnának a kormány komoly humanitárius támogatást nyújt, de nem szállít semmilyen halálos katonai eszközt és nem is enged át ilyet a határon  – szögezte le. 

– A szerződés ugyan sokkal magasabb kvótákat határoz meg az egyes fegyvernemek tekintetében, de mára egy másfajta haderőszervezési gyakorlat van érvényben – emlékeztetett, majd kiemelte, hogy 

a rendszerváltás óta egy kormány sem vette a bátorságot, hogy akkora haderőfejlesztési programba kezdjen, mint amilyen jelenleg zajlik. 

– Magyarország így azon NATO-országok közé tartozik, amelyek GDP-jük legalább két százalékát fordítják haderejükre, a honvédelmi költségvetésen belül pedig teljesül a húszszázalékos fejlesztési arány is – közölte.

A veszélyhelyzet további meghosszabbítását is kéri a kormány

További 180 nappal hosszabbítaná meg az orosz–ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetet a kormány, erről Répássy Róbert beszélt ma a parlamentben. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára felszólalásában kifejtette, erre annak érdekében van szükség, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől: a törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló, a 2022 novembere óta már az alaptörvényben is rögzített tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését. – A kormánynak az alaptörvényből következő kötelezettsége az is, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, akkor kezdeményezze a veszélyhelyzet megszüntetését. 

Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint két éve dúl háború és ennek humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik – vélte.

Emlékeztetett: a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány rendkívüli intézkedéseket vezetett be, hogy enyhítse a fellépő negatív helyzeteket. Egyebek mellett meghosszabbította a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a rezsivédelmi alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen és árfigyelő rendszert is bevezetett.

    
A Fidesz támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, amelyet Kiss János, a Fidesz vezérszónoka azzal indokolt: 

A szomszédságunkban zajló orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, ezért továbbra is biztosítani kell, hogy ennek kezelését és a nemzetközi gazdasági változások következményeinek kivédését a kormány gyorsan és hatékonyan tehesse meg.

A politikus szerint a konfliktusnak nincsenek katonai megoldásai, a háborút nem mélyíteni és szélesíteni kellene, hanem véget vetni neki, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat kell szorgalmazni.

Ugyanakkor úgy vélte, a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény két év eltelte után továbbra is fennáll, és úgy tűnik, hogy a háború nem is fog belátható időn belül véget érni.

 

A baloldal szerint nincs ok aggodalomra, nincs veszélyhelyzet

A Demokratikus Koalíció szerint azonban a javaslat annak a bizonyítéka, hogy a kormánypártok nem tudnak és nem is akarnak alkotmányos módon kormányozni. Arató Gergely úgy fogalmazott: ez az önök reakciója az orosz–ukrán háborúra. Törvényi felhatalmazást keresnek, hogy kontroll nélkül folytathassák amit eddig is tettek, a közvagyon magánvagyonná alakítását, az emberek és az önkormányzatok jogainak korlátozását. Erre kell a veszélyhelyzet, ez a célja, szó sincs arról, hogy a háborús veszélyhelyzethez ennek bármi köze lenne – sorolta a politikus.

A DK-s szónok arra is kitért, szerinte a javaslat értelme csupán az, hogy még a parlamentbe se kelljen behozni törvénymódosításokat, hanem úgy lehessen belematatni a törvényekbe, hogy erről sem a képviselők, sem a választók nem értesülnek. Álláspontja szerint a javaslat szerinte arról szól, hogy a kormány lényegében azt csinál, amit akar.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint meglepetés lett volna, ha Gyurcsány Ferenc pártja támogatja a javaslatot. 

– Az ember azon sem csodálkozik, hogy Gyurcsány Ferenc pártja azt, hogy a szomszédban háború van, Ukrajnából csak Magyarországon keresztül több mint egymillióan menekültek el, nem tekinti veszélyhelyzetnek – jelezte, majd idézte az Európai Tanács elnökének előző napi nyilatkozatát miszerint: ideje, hogy Európa felkészüljön a háborúra és át kell állni a hadigazdaságra.

A KDNP-s felszólaló feltette a kérdést a DK politikusának, Arató Gergelynek: szerinte, amikor európai politikusok hadigazdaságról beszélnek és arról, hogy részes félként fel kell készülni a háborúra, a veszélyhelyzet és a jogi lépések nem indokoltak? – A háború fenyegetést jelent Magyarország számára és a veszélyhelyzet arra ad lehetőséget, hogy a kormány a rendkívüli helyzetben gyorsan tudjon reagálni. Semmilyen jog nem szűnik meg – közölte.

A Momentum is nemet mondott a javaslatra, Hajnal Miklós, a párt vezérszónoka azt mondta: a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás alapjaiban teszi jelentéktelenné az Országgyűlést.

– A kormánynak nem volt elég, hogy a kétharmados többséggel kényük-kedvük szerint írhatják át a törvényeket, az alkotmányt, pár nap leforgása alatt tudnak sürgős tárgyalással vagy kivételes eljárással olyan törvényeket hozni, amelyek emberek millióinak az életét forgatják fel. Az is tehertétel, hogy a Parlament falai között eljátsszák, Magyarországon még névleg demokrácia van – fogalmazott.

A Mi Hazánk szerint a háborús veszélyhelyzet egy politikai trükk, Novák Előd azt kérdezte, hogy ha tényleg háborús veszélyhelyzet van, akkor miért küldik a magyar katonákat a világ más országaiba? Szerinte az utóbbi négy évben a kormány több, mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, köztük olyanokat is, amelyeknek nem volt közük a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz. A politikus úgy látja, a meghosszabbításnak diplomáciailag is rossz az üzenete, a Mi Hazánk ezért sem támogatja.

A vita lezárása után Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, tudomásul veszik, hogy a baloldali ellenzék nem támogatja a kormányt abban, hogy hatékony válaszokat tudjon adni a veszélyhelyzetre. – Valójában a baloldali ellenzék azon dolgozik Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós pénzeket, aminek az a következménye, hogy a kabinetnek nagyobbrészt az EU támogatása nélkül kell leküzdenie a háború okozta gazdasági veszélyeket – jelentette ki.

Borítókép: Hollik István, a KDNP politikusa az Országgyűlésben (Forrás: Facebook)