Donáth Anna és Cseh Katalin fej fej mellett áll a Magyarország-ellenes versengésben

A baloldal egyes pártjai, illetve európai parlamenti képviselői az elmúlt években egymást felülmúlva dolgoztak azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat. A legaktívabbak közé tartoztak a Momentum politikusai, nem véletlen, hogy Hajnal Miklós a múlt hétfőn az ATV-ben azzal büszkélkedett, hogy Donáth Anna és Cseh Katalin meghatározó szerepet játszottak a hazánknak járó EU-pénzek visszatartásában. Cikksorozatunk újabb részében a két momentumos képviselő asszony tevékenységéből adunk ízelítőt.

Budapest, 2019. május 26. Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetõje (b) és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerzõ képviselõk a Momentum Mozgalom eredményváró rendezvényén a Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

Később Donáth Anna tagja volt a magyarországi jogállamiságot vizsgáló LIBE-bizottság budapesti delegációjának, amit az új Sargentininek tartott Gwendoline Delbos-Corfield vezetett 2021 szeptemberében, aki még az elődjénél is negatívabb képet festett a magyar jogállamiságról a Jelentéstervezet az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról című előterjesztésében. 

Azt, hogy nem csupán asszisztáltak a baloldali képviselők a brüsszeli intézmények hazánk elleni lépéseihez, hanem aktív kezdeményezőként és ösztönzőként is felléptek, jól példázza, hogy Donáth Anna 2022 szeptemberében gyengekezűséggel vádolta meg a magyar kormánnyal egyezkedő Európai Bizottságot és azon sopánkodott, hogy szerinte teljesíthető feltételeket szabott a testület Magyarországnak. Érdemes idézni Donáth Facebook-bejegyzését: „Az Európai Bizottság ma háromezerezermilliárd forint Magyarországnak járó uniós forrás befagyasztását kezdeményezte, de hagyott menekülőutat a magyar kormánynak: ha két hónap alatt teljesíti a vállalásait, akkor eltekintenek a büntetéstől. Mondjuk ki az igazságot: az Európai Bizottság mai bejelentése fenyegetésnek látszó időhúzás, amelynek végén a kormány meg fogja kapni az EU-s pénzeket. A bizottság feltételei teljesíthetők, és ahogy korábban jósoltam, nem fogják alapjaiban megrengetni a NER rendszerét. A háromezermilliárdos büntetés így csak a médiának és a közvéleménynek szóló bizonygatása annak, hogy szigorúan veszik a magyar kormány 12 éve tartó lopásait. A valóság az, hogy az uniós támogatások ennek a hercehurcának a befejeztével végül többé-kevésbé hiánytalanul meg fognak érkezni. A Bbizottság gyengekezűségén nem érdemes szörnyülködni. Hiszen nem az EU fogja helyettünk megdönteni a NER-t.”

Donáth Anna azért is lobbizott, hogy a hazai oktatás kérdését az uniós források kifizetéséhez kössék, annak ellenére, hogy a szakterület tagállami hatáskörbe tartozik. 

Egy tavaly májusi Facebook-bejegyzésében írt arról, hogy az Európai Bizottsághoz fordul, és arra kéri őket: emeljék be az EU-s pénzekkel kapcsolatos, magyar kormánnyal szemben támasztott feltételek közé az oktatás átfogó reformját. 

Három hónappal később ismét ebben a témakörben tett közzé egy bejegyzést: „Ha esetleg azt gondolták volna, hogy elfáradtunk az ellenállásban, ezúton jelezném: a Momentum nem adja fel. Nyár eleje óta több tízezer aláírást gyűjtöttünk az Európai Bizottságnak küldött indítványomhoz, melyben arra kérem a Bizottságot, hogy az EU-s pénzekért cserébe várja el az oktatás alapvető reformját a magyar kormánytól. Ősszel kezdődik az új ülésszak az Európai Parlamentben, és a Bizottság is visszatér nyári szünetéről. Mi pedig mindent meg fogunk tenni azért, hogy Európával közösen rákényszerítsük a kormányt az oktatás válságának megoldására.”

A Momentum EP-képviselője élen járt abban a baloldali kampányban is, amely azt követelte, hogy a demokratikusan megválasztott kormány helyett többek között a civil szervezetek kapják meg az uniós forrásokat.

Erről értekezett Donáth egy videós interjúban is, konkrétan párhuzamot vonva a korábban csőd szélén álló Görögországgal, ahol egy ideig az Európai Bizottság gyámkodásával tervezték a költségvetést és az uniós kifizetéseket. Az EP-képviselő úgy fogalmazott: „Tehát az önkormányzatoknak is van kerete, amit lehívhatnak, civil szervezetek is tudnak pályázni, de ezek elenyésző pénzek ahhoz képest, amiről most szó van. És mi azon dolgozunk, hogy a bizottság végre vállalja fel, hogy ez megtörténhessen, mert ennek nincs logisztikai akadálya, hiszen erre láttunk már példát, amikor Görögország a csődszélén állt, akkor Görögországnak a gazdasági tervezést, az EU-s pénzek folyósítását ideiglenes a bizottság átvette.” 

03:40-től:

A Momentum másik uniós képviselője is megmozgatott minden követ azért, hogy Magyarország ne jusson hozzá a jogosan járó pénzekhez. Cseh Katalin még Ursula von der Leyennél is lobbizott azért, hogy a demokratikusan megválasztott magyar kormányt hagyják ki az uniós források elosztásásából. 

Ez persze egyet jelentett a pénzek befagyasztásával, hiszen a tagállamoknak juttatott különböző szakterületek fejlesztésére szánt forrásokat minden országban a kormányzati szervek osztják szét, ezeket az összegeket nem lehet más szereplőknek, például civil szervezeteknek odaadni. Utóbbiak számos egyéb pályázati lehetőségekből juthatnak uniós forrásokhoz. 

Cseh Katalin lelkendezve üdvözölte a Magyarországot elítélő jelentés elfogadását (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Cseh Katalin 2022 szeptemberében az ATV-ben elismerte, hogy az elmúlt három évben a momentumos EP-képviselők „munkája” is kellett ahhoz, hogy ez Európai Bizottság felvegye a kesztyűt az Orbán-kormánnyal és bízik benne, hogy ez most nem áll meg. A politikus azzal is büszkélkedett, hogy többek között az ő munkájuknak köszönhető, hogy a pénzek elosztásáról nem csak a kormányok döntenek.

Néhány nappal ezelőtt Cseh Katalin lelkendezve üdvözölte a Magyarországot elítélő jelentés elfogadását és arról is beszámolt, hogy a kezdeményezésére az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy a legerősebb demokratikus felhatalmazású magyar kormány helyett önkormányzatok és senki által meg nem választott, de mégis politikai tevékenyéget folytató „civil” szervezetek kapják meg az uniós forrásokat. A politikus a közösségi oldalán posztolta a „győzelmi jelentést”, többek között ilyen mondatokkal: 

Ezzel az EP lett az első uniós intézmény, amely kimondja: Magyarország nem teljes értékű demokrácia többé. Bár a fideszes képviselők és a szélsőjobboldali szövetségeseik »hungarofóbiát« és »boszorkányüldözést« kiáltottak a tegnapi vitán, a Parlament továbbra is az az uniós intézmény, amely néven nevezi a problémát. Szintén megszavaztuk azt az általunk benyújtott módosító indítványt, amely felszólítja az Európai Bizottságot, találjon módot az önkormányzatok és a civil társadalom közvetlen pénzügyi támogatására, és ne a magyarokat büntesse a kormány jogellenes magatartása miatt.

Tavaly szeptemberben az ATV-ben azt követelte Cseh Katalin, hogy csak feltételek teljesülése estén kapja meg Magyarország a jogosan járó uniós pénzeket.

„Ettől tartok kifejezetten, igen. Én azt szeretném, hogy Magyarország megkapja a pénzeket, de úgy, hogy a feltételek teljesítve vannak. És hogyha ez nem történik meg, akkor legyenek közvetlenül folyósítva ezek a pénzek a magyar településeknek, vállalkozóknak és civileknek. És az Európai Bizottság elnökének jogi kötelessége az, hogy a jogszabályokat betartsa. Ami azt jelenti, hogy csak a feltételek teljes teljesülése mellett kaphassa meg Magyarország a pénzt. És látszik az, hogy az Orbán-kormány nem akarja ezeket teljesíteni. Nem tudja.”

4:00-tól: 

Egy 2023 márciusi Facebook-posztjában pedig már azzal kérkedett a momentumos EP-képviselő asszony, hogy többek között az ő munkájuknak is köszönhető, hogy az új hétéves költségvetésben már negyvenmilliárd euróval nőtt a közvetlen források összege. „…Vagyis ezen pénzek elosztásáról nem a kormányok döntenek, hanem az önkormányzatok, a civil szervezetek, az iskolák, és a kórházak közvetlenül pályázhatnak rá az uniónál.” Cseh Katalin hozzáfűzte, azon dolgoznak továbbra is, hogy még több forrás legyen közvetlenül elérhető, és informálják az önkormányzatokat, civil szervezeteket, iskolákat, kórházakat a pályázatokról.

Végül érdemes ismét Hajnal Miklóst idézni, aki – bár nem uniós képviselő – de a Momentum elnökségi tagjaként már tavaly nyáron is azzal hencegett, hogy folyamatosan egyeztetnek Vera Jourovával, a fentebb említett magyarellenes EU-biztossal. Hajnal az ATV-ben azt mondta: 

az uniónak vannak feltételei vagy van egy feltétele, vagy van egy keretrendszere. Abban már azért szerintem érheti kritika az uniót, hogy ez mennyire egy kemény feltételrendszer, mennyire konkrét feltételrendszer. Mi pont ezért is egyeztetünk folyamatosan, elsősorban Donáth Anna – legutóbb éppen Vera Jourovával –, mert szeretnénk, hogy lássák azt, hogy mi történik Magyarországon.

Az idézett történések azt a képet erősítik a hazai baloldal EP-képviselőiről, hogy Brüsszelben nem Magyarország érdekeiért dolgoznak, sokkal inkább a választóik ellen, akinek a szavazataival mandátumot szereztek az uniós parlamentben.

(Folytatjuk)

Borítókép: Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője és Donáth Anna, a párt alelnöke, mandátumot szerző képviselők a Momentum Mozgalom eredményváró rendezvényén a Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti választás napján, 2019. május 26-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)