Társadalmi vitára bocsátották a helyi önkormányzatok jogszerű gazdálkodásának helyreállításáért felelős önkormányzati csődbiztosról szóló kormányrendelet tervezetét – derül ki Dukai Miklósnak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) önkormányzati államtitkárának közleményéből. Dukai Miklós ebben
a kormány kiemelt céljának nevezte, hogy a járvány, az orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók ellenére biztosított legyen a helyi önkormányzatok gazdasági-pénzügyi stabilitása.
Ennek érdekében szükségessé vált, hogy megújítsák a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárását érintő törvényi szabályozást – mutatott rá.
Az államtitkár közlése szerint ebben bevezetik a csődbiztos fogalmát. Hozzátette: ez a fogalom jobban kifejezi azt az állapotot, ami miatt az önkormányzat gazdálkodási önállóságát jelentősen korlátozó feladatkörrel rendelkező személyt jelölnek ki.
Az önkormányzati csődbiztost a kormányhivatal vezetőjének határozatával jelölik ki – tudatta, hozzátéve, hogy a most társadalmi vitára bocsátott kormányrendelet-tervezet az önkormányzati csődbiztos kijelöléséhez és a feladatellátásához szükséges részletszabályokat tartalmazza. A végrehajtási rendelet tervezete a csődbiztos díjazására, jogállására és feladataira, továbbá az önkormányzati csődbiztos kirendelésével összefüggésben az önkormányzat kötelezettségeire vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A rendelettervezet előírja továbbá az önkormányzat polgármestere, jegyzője és az önkormányzat képviselő-testülete által a közszolgáltatások ellátására létrehozott költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek számára az önkormányzati csődbiztosnak biztosítandó tájékoztatási, betekintési, beengedési és együttműködési kötelezettségeket – fűzte hozzá Dukai Miklós.
Tavaly év végén az Országgyűlés a képviselők 135 igen, 41 nem és kilenc tartózkodó szavazatával elfogadta az eljárással összefüggő törvények módosítását. Eszerint megállapítottak egy olyan minimum tartozási összeget, ami alatt nem indítható adósságrendezési eljárás az önkormányzatoktól. Ennek célja, hogy
ha a helyi önkormányzatoknak kismértékű tartozása van, akkor ellenük ne indulhasson az önállóságukat korlátozó, az adóssághoz képest aránytalan többletteherrel járó eljárás.
