– Van egy szlogenjük, amely úgy szól: „Mindenki fontos!” Mit akarnak ezzel kifejezni?
– A „Mindenki fontos!” nem szlogen, hanem hitvallás, Budafok-Tétény több száz éves településkultúrájának, hagyományainak megjelenítése. Olyan elv, amit már nagyon régen alkalmazunk, de polgármesteri hivatalunk 2010-ben végzett egy kutatást, amely megvizsgálta a teljes önkormányzati rendszert.
A cél az volt, hogy az itt élő lakótársak, a döntéshozó településpolitikusok és a végrehajtók, a közigazgatásban és az intézményekben dolgozó köztisztviselők, alkalmazottak egyenrangú félként mondhassák el a javaslataikat településünkről, és minél szélesebb körben vegyenek részt a Budafok-Tétényre vonatkozó döntésekben.
Erről végül egy könyv is született Mindenki fontos! címmel. Ennek egyik szerzője pedig a kerület jegyzője, Tevanné Südi Annamária. Az elv gyakorlati megvalósításán már több mint tíz éve dolgozunk, messze megelőzve másokat. Felismertük, hogy ez alapján kell szövetséget kötnünk a civilekkel, akik nem pártpolitikai alapokon élik a mindennapjaikat, de gyökerekkel rendelkező közösségekben dolgoznak. Akár száz évnél is régebben alapított közösségekben, mint például a Baross Gábor-telepi Polgári Kör, a Budafok-Tétény Általános Ipartestület, a Budafok-Tétény Baráti Körök Egyesülete vagy a Nagytétényi Polgári Kör. Szoros együttműködést ajánlottam nekik, mert a sokak által nehezen emészthető pártpolitikai stílus helyett helyi ügyekre összpontosító, gyakorlati szemléletet képviselnek. Számítunk a tapasztalataikra, és segítünk célkitűzéseik megvalósításában. Ezért tizenkét egyéni jelöltből négyen a civilek sorából kerültek be a csapatunkba.
Amikor az utcán, a piacon, a boltokban beszélgetek az emberekkel, gyakran mondják nekem, hogy megcsömörlöttek a pártpolitikai sárdobálástól. Elvárják, hogy a helyi képviselők Budafok-Tétényért dolgozzanak, ne a pártjuk legyen az első.
Igazuk van. Ezért örülök, hogy voltak, akik a közösség érdekében szorosan együttműködnek velünk. A feltételük az volt, hogy megtarthassák a civil önállóságukat a továbbiakban is. Ezért a másik alapgondolat, amire a kampányunkat alapozzuk, úgy szól: „Több önkormányzat, kevesebb politika!” Itt azonban a politika alatt kimondottan a pártpolitikát értjük, mivel a politika általánosságban sokkal többet jelent.
– Mit tud tenni a sárdobálás ellen?
– Átéltünk már egy-két kampányt, ezért tudjuk, hogy az milyen könnyen fordul gyűlölködésbe. Mindezek megelőzésére közös etikai kódex elfogadását kezdeményeztük a választásokra készülő pártok, szervezetek bevonásával. Ennek egyik legfőbb célja, hogy
tiszteletben tartjuk egymás emberi méltóságát, magánéletét, családját. Nagyon fontos, hogy a nem közszereplő jelöltek munkahelye, munkája se kerüljön célkeresztbe.
A köz érdekében munkát végzők és a hagyományos kerületi civil szervezetek tevékenységét nem tesszük kampánytémává. Szeretnénk elkerülni a hamis, megalapozatlan információk terjesztését.
– A kerületben nem tudott megegyezni a DK és a Momentum, így előválasztás lesz a polgármesterjelöltjeik között. Mit gondol erről, melyik jelöltnek nagyobb az esélye arra, hogy az ön kihívója lehet?
– Nem vagyok érintett az előválasztásban.
A Fidesz hivatalos jelöltjeként jó eséllyel a harmadik polgármesteri ciklusomat kezdhetem majd meg a júniusi választást követően. Hogy az ellenzék miként választja ki a saját jelöltjét, az a maga dolga.
Sportolói múltamból viszont tudom, ahhoz, hogy egy versenyt megnyerjek, minden mérkőzésen győzni kell, úgyhogy ha lezárták a selejtező fordulót, akkor annak győztesével fogok ringbe szállni, és tisztességes küzdelemben akarom legyőzni.
– Milyen eredményeket tud felmutatni a XXII. kerület vezetőjeként?
– Az itt élők életének biztonsága mindennél fontosabb. Budafok-Tétény a főváros legbiztonságosabb kerülete, sokan és sokat dolgoznak ezért, köszönjük nekik. A kerület vezetésében 1998 óta veszek részt, három alpolgármesteri ciklust is végigvittem Szabolcs Attila polgármester úr mellett. Kerületünk jelmondata: „Kisváros a nagyvárosban.” Ez azt jelenti, hogy
az emberek itt ismerik egymást, figyelnek egymásra, ami sokat lendít a közbiztonságon, de sokat tesz ezért a tűzoltóság, a közterület-felügyelet, a rendőrség és a polgárőrök is. A szociális biztonság pedig olyan rendszert igényel, amely amellett, hogy segíti a rászorulókat, odafigyel minden lehetséges veszélyeztetettre is.
Ez egy nagyon összetett feladat, az otthoni betegápolástól kezdve az élelmiszercsomagokon át egészen az olyan klubok üzemeltetéséig, ahol az egyedülállók, szépkorúak jól érezhetik magukat. Fontos biztonsági eredménynek tartom, hogy Budafok-Tétényben minden gyermek legalább naponta egyszer meleg ételhez jut az intézményeinkben.
A gyermekélelmezés szolgáltatási díjának ugyanis nálunk a háromnegyedét a közösség fizeti, a szülők csupán a költségek negyedét térítik.
Kiemelt hangsúlyt helyezünk a gyermekvédelemre, ennek érdekében komplex jelzőrendszert működtetünk. Az emberek személyes biztonságának javítása mellett büszke vagyok a helyi vállalkozásokkal kialakított stratégiai partneri rendszerre is, amelynek alapján barátságos önkormányzati hozzáállást és kiszámítható környezetet biztosíthatunk nekik. Jelenleg kilencvenhét ilyen partnerünk van; nagyra értékelik azt az elvünket, hogy a település közérzete jórészt az ott dolgozó vállalkozások közérzetétől függ.
– Egyre több kerületben jelent gondot a parkolás, Budafok-Tétényben mi a helyzet e téren?
– A közlekedés jelenleg Budafok-Tétény legkomolyabb problémája. Ennek ellenére
azon kevés kerületek közé tartozunk Budapesten, ahol nincsen parkolási díj.
Öt évvel ezelőtt ugyanis azt az ígéretet tettem a helyieknek, hogy csak akkor lesz ilyen, ha ők kérik.
A főváros elhibázott közlekedéspolitikája miatt azonban egyre nehezebb megközelíteni a belső kerületeket mind közösségi közlekedéssel, mind pedig személyautóval.
Nálunk torlódik fel a forgalom. Sokan az agglomerációból Budafok-Tétényen keresztülutazva jutnak el munkahelyükre. A kötött pályás közlekedés fejlesztése és a P+R parkolók kialakítása jelenthetne megoldást, ehhez azonban a főváros és a kormány támogatására lenne szükség.
– Óbudán ugyan vitát kavart, de önök mobil gáttal oldanák meg az árvízi védekezést Nagytétényben. Miért döntöttek így?
– Többedik fővárosi képviselői ciklusomban sokszor tapasztaltam, hogy Óbudán arról szólt a közbeszéd, merre legyen a mobil gát nyomvonala. A vita elsősorban a „sötétzöld” környezetvédő szervezetek és a helyiek között robbant ki. Amikor a gátkérdés a Fővárosi Közgyűlésben kicsúcsosodott, jeleztem, hogy nálunk van egy nagyjából hétszáz méteres partszakasz, ahol nagyon szívesen látjuk a mobil gátat. A területen ugyanis építeni lehetne egy mintaprojektet, így az óbudaiak gyakorlati tapasztalat alapján dönthetnek egy sokkal nagyobb terület védelméről. Ez most ott tart, hogy
a főpolgármester befogadta a javaslatomnak azt a részét, hogy terveztesse meg az árvízvédelmet a Horgásztelepen, ahol több mint kétezer ember él egy olyan fekvésű területen, amelynek a Duna-parti része magasabban van, mint a szárazföld belső része.
Az ott élők erősen szorgalmazzák, hogy épüljön mobil gát, mert a legutóbbi csúcsvízállásnál csak centiken múlt, hogy elárassza a belső területen álló lakóházakat.
– Ha már az árvizeknél tartunk, milyen környezetvédelmi intézkedéseket tett a kerület az elmúlt években?
– A legzöldebb kerületek egyike vagyunk, hatalmas a zöldterületek aránya nálunk, illetve rengeteg védett terület is található Budafok-Tétényben.
Nálunk él a legképzettebb lakosság Budapesten a környezetvédelmi problémák felderítése és megoldása szempontjából, hiszen 2000-től csaknem hat évig tartott az a rehabilitáció, amelynek során 1200 ingatlanon kellett talajcserét végrehajtani Nagytétényben egy ólomszennyezés miatt.
Mi rendelkezünk ugyanakkor az egyik leghosszabb Duna-parttal is a fővárosban, de sajnos ennek jó része megközelíthetetlen.
Az egyik legnagyobb problémánk most az a Duna-parti építési szabályzat, amit a fővárosi önkormányzat el akar fogadni.
Ez gyakorlatilag mindenféle lakossági célú vízi közlekedést akadályozna. Nem lehetne csónakházunk és nem köthetnének ki kis hajók sem a kerületünkben, tehát nem hozhatunk létre kikötőt. Még a menetrend szerinti hajójáratok és egy komp számára sem. Ezzel szemben idehoznák az összes belvárosi szállodahajót, és nagyon komoly kapacitást biztosítanának az uszályoknak a veszteglésére. Ez a terv számunkra teljességgel elfogadhatatlan.
– A Duna-part egy részét azonban védetté nyilvánította a főváros.
– Szeretett fővárosunk momentumos javaslatra valóban úgy próbált megakadályozni egy illegális sittlerakást, hogy természetvédelmi területté nyilvánította Duna-partunkat, így legálisan szinte odamenni sem lehet, nemhogy használni. A sittkupacok viszont azóta sem tűntek el, sőt inkább nőttek.
A „védettség” valójában tehát azt jelenti, hogy a területre például kerékpárutat sem lehet építeni, pedig a Fekete-erdőtől idáig ez nem jelent veszélyt a természetre. De nem lehet kiépíteni piknikezőhelyet és kulturált horgászlehetőséget sem lehet biztosítani. Bár a vízminőség valószínűleg megengedné, nem nyithatnánk strandot sem a folyó partján. A kutyatulajdonosoknak pedig szigorúan tilos ezen a területen elengedni a kedvencüket a pórázról. Egy dolgot lehetett itt csinálni, 2023 nyarán Momentum-pártrendezvényeket, fővárosi finanszírozásból.
A terület természeti értékeinek védelmével természetesen egyetértek, de olyan típusú védettség kellene a Duna-parton, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy értelmesen használják. Egy országos program alapján már elindult az a folyamat, ami egy zöld sávot hozna létre a Rákóczi hídtól egészen a városhatárig, és ennek lehetne markáns része a mi Duna-partunk is.
Mintát is létrehoztunk DunaFok Szabadidő Park néven. Sportpályák, vendéglátóhelyek, játszóterek és aktív szabadidős tevékenységre alkalmas kültéri sporteszközök várják a kikapcsolódni vágyókat. Kevésbé volna zsúfolt ez a terület, ha két-háromszáz méter helyett teljes hosszában hasznosíthatnánk ily módon a Duna-partot és annak környezetét.
– Milyen terveik vannak a következő ciklusra?
– A következő ciklus legfontosabb feladatai a most előkészített folyamatokon alapulnak. Az egyik legizgalmasabb projekt a Közösségre kapcsolva – részvételi költségvetés. Jelenleg a nagyságrendileg tizenötmilliárdos induló költségvetésünkből háromszázmilliót fordítunk erre a célra. Az összegről pedig az itt élők döntenek, akik beadják az ötleteiket, majd az ő szavazataik alapján dől el az is, hogy ezekből melyeket és milyen sorrendben valósítjuk meg. Meggyőződésem, hogy ez a döntéshozatali forma, amellyel a leghatékonyabban tudjuk megvalósítani legfontosabb elveinket. Azt, hogy mindenki fontos, és hogy több önkormányzatiság kell és kevesebb pártpolitika.
