A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Csokvaomány település külterületén található az egykor munkatábornak épült, majd később a közeli bányához tartozó munkásszállásoknak használt tólápai lakótelep, ahol a bánya bezárását és a lakók egy részének elvándorlását követően egy úgynevezett külterületi zárvány alakult ki.
A kényszerűségből az önkormányzat tulajdonában maradt, vezetékes vízzel és korszerű fűtési rendszerrel nem rendelkező épületekben található lakások állapota az elmúlt évtizedekben rohamosan romlott, a karbantartások és fejlesztések elmaradásával az ingatlanok jó része lakhatatlanná vált. A terület elszigeteltségéhez pedig hozzájárult, hogy hétköznapokon mindössze kétszer, hétvégén pedig egyáltalán nem járt busz a telepről Csokvaomány központjába.
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság azonban egy Európai Unió által finanszírozott pilot projekt keretében eredményesen végrehajtotta az első vadtelep-felszámolást. Ez – a konzorciumi partnerként a megvalósításban közreműködő – Csokvaomány alpolgármestere és a projektben részt vevők szerint is számos kihívást rejtett magában, ugyanis korábban a vadtelepeknek még a definíciója sem állt rendelkezésre. A program célja az volt, hogy Csokvaomány külterületi telepét teljesen felszámolják és az ott élőket a község, az ottani közösség „szövetébe” integrálják.
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság programot koordináló egyik munkatársa lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a családok faluba való telepítésekor több szempontot is figyelembe kellett venniük, többek között a szomszédság kiválasztását, a beköltöző családok igényeit, kötődéseit és azt, hogy az ingatlanok településen belüli elhelyezkedése ne indítson el újabb szegregáló folyamatot.
Szintén probléma volt az alpolgármester elmondása szerint, hogy a településen élők eleinte nem támogatták a vadtelep felszámolását, ugyanis attól tartottak, problémáik származhatnak abból, hogyha a település belterületére költöznek az integrációra szoruló tólápaiak. Ezt a folyamatot a jelenléti szociális munka segítette. A költözéssel érintett csoportok szociális munkával való támogatása mellett jelentős energiát kellett fordítani a belterületi lakosság befogadóképességének a javítására, valamint a befogadó település komplex településfejlesztésére, gazdasági fejlődésének elősegítésére is.
A vadtelep-felszámolással kapcsolatban Sztojka Attila kormánybiztos a helyszínre látogatva elmondta: ez a projekt az első az országban, amelynek során európai uniós források bevonásával számolnak fel olyan településrészt, ami távol áll a település szövetétől, az anyatelepüléstől, és amelynek az infrastrukturális fejlesztése vagy nem gazdaságos, vagy pedig kivitelezhetetlen.
A szegregált terület épületei veszélyeztetik az életet és a testi épséget, gazdaságosan nem felújíthatók, a terület teljes mértékben vagy nagymértékben kimarad az alapvető kommunális és egyéb infrastrukturális hálózatokból, az alapvető szolgáltatásokból, közösségi kapcsolatokból.
Bár a kutatások eredményei és a beköltözések sikerei minket igazoltak, de az elmondható, hogy ez a projekt egy nagyon bátor vállalás volt, mert korábban sosem volt ehhez hasonlóra példa. De ennél sokkal nagyobb kihívás volt a helyiek számára az, hogy a befogadó és a beköltöző közösség mennyire találkozik és mennyire tud eggyé válni, ugyanis a tólápaiak rendkívül eltérő háttérrel és előélettel rendelkeztek
– erősítette meg a kormánybiztos, majd hozzátette, elképzelni is nehéz, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenie annak a 15 családnak – közel 50 embernek –, akik egykor Tólápán éltek.
Sztojka a családok meglátogatása során kitért arra is, hogy a projekt egyik legfontosabb szakasza volt az, amikor kiválasztották a felújítandó ingatlanokat és az új házak építésére alkalmas telkeket, illetve megkezdődött a családok összetételéhez igazodva a házak felújítása. Emellett fontos volt az is, hogy a frissen beköltöző családok megtanuljanak felelős háztartásként működni.
A kulcsot nemcsak a lakáshoz kell odaadni, hanem valójában a szocializált élethez is, amivel egy jobb életminőséget tudnak elérni és önfenntartóvá válni
– mondta a kormánybiztos. Ugyanis a mostanáig sokszor életveszélyes házak és körülmények közt Tólápán élő családoknak az ingatlanok fenntartási költségeit sem kellett kigazdálkodniuk szemétszállítás, vezetékes víz és áramfelvételi hely híján.
