Sikeresen zárult az ország első vadtelep-felszámolása

Az elmúlt három évben a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság által vezetett projektnek köszönhetően, EU-s forrásból először a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Csokvaomány településen sikerült felszámolni egy úgynevezett vadtelepet, ahol a többségében roma származású családok generációkon keresztül éltek az elszigeteltségből fakadó alapvető higiéniai hiányokkal, többek között vezetékes víz nélkül.

20240219 Csokvaomány tólápa telep egykori banyaasz munkasszallas ahonnan kikoltoztettek a romakat integralni a varosba havran zoltan magyar nemzet

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Csokvaomány település külterületén található az egykor munkatábornak épült, majd később a közeli bányához tartozó munkásszállásoknak használt tólápai lakótelep, ahol a bánya bezárását és a lakók egy részének elvándorlását követően egy úgynevezett külterületi zárvány alakult ki.

A kényszerűségből az önkormányzat tulajdonában maradt, vezetékes vízzel és korszerű fűtési rendszerrel nem rendelkező épületekben található lakások állapota az elmúlt évtizedekben rohamosan romlott, a karbantartások és fejlesztések elmaradásával az ingatlanok jó része lakhatatlanná vált. A terület elszigeteltségéhez pedig hozzájárult, hogy hétköznapokon mindössze kétszer, hétvégén pedig egyáltalán nem járt busz a telepről Csokvaomány központjába.

A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság azonban egy Európai Unió által finanszírozott pilot projekt keretében eredményesen végrehajtotta az első vadtelep-felszámolást. Ez – a konzorciumi partnerként a megvalósításban közreműködő – Csokvaomány alpolgármestere és a projektben részt vevők szerint is számos kihívást rejtett magában, ugyanis korábban a vadtelepeknek még a definíciója sem állt rendelkezésre. A program célja az volt, hogy Csokvaomány külterületi telepét teljesen felszámolják és az ott élőket a község, az ottani közösség „szövetébe” integrálják.

A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság programot koordináló egyik munkatársa lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a családok faluba való telepítésekor több szempontot is figyelembe kellett venniük, többek között a szomszédság kiválasztását, a beköltöző családok igényeit, kötődéseit és azt, hogy az ingatlanok településen belüli elhelyezkedése ne indítson el újabb szegregáló folyamatot.

Szintén probléma volt az alpolgármester elmondása szerint, hogy a településen élők eleinte nem támogatták a vadtelep felszámolását, ugyanis attól tartottak, problémáik származhatnak abból, hogyha a település belterületére költöznek az integrációra szoruló tólápaiak. Ezt a folyamatot a jelenléti szociális munka segítette. A költözéssel érintett csoportok szociális munkával való támogatása mellett jelentős energiát kellett fordítani a belterületi lakosság befogadóképességének a javítására, valamint a befogadó település komplex településfejlesztésére, gazdasági fejlődésének elősegítésére is.

A vadtelep-felszámolással kapcsolatban Sztojka Attila kormánybiztos a helyszínre látogatva elmondta: ez a projekt az első az országban, amelynek során európai uniós források bevonásával számolnak fel olyan településrészt, ami távol áll a település szövetétől, az anyatelepüléstől, és amelynek az infrastrukturális fejlesztése vagy nem gazdaságos, vagy pedig kivitelezhetetlen.

A szegregált terület épületei veszélyeztetik az életet és a testi épséget, gazdaságosan nem felújíthatók, a terület teljes mértékben vagy nagymértékben kimarad az alapvető kommunális és egyéb infrastrukturális hálózatokból, az alapvető szolgáltatásokból, közösségi kapcsolatokból.

Bár a kutatások eredményei és a beköltözések sikerei minket igazoltak, de az elmondható, hogy ez a projekt egy nagyon bátor vállalás volt, mert korábban sosem volt ehhez hasonlóra példa. De ennél sokkal nagyobb kihívás volt a helyiek számára az, hogy a befogadó és a beköltöző közösség mennyire találkozik és mennyire tud eggyé válni, ugyanis a tólápaiak rendkívül eltérő háttérrel és előélettel rendelkeztek

– erősítette meg a kormánybiztos, majd hozzátette, elképzelni is nehéz, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenie annak a 15 családnak – közel 50 embernek –, akik egykor Tólápán éltek.

Sztojka a családok meglátogatása során kitért arra is, hogy a projekt egyik legfontosabb szakasza volt az, amikor kiválasztották a felújítandó ingatlanokat és az új házak építésére alkalmas telkeket, illetve megkezdődött a családok összetételéhez igazodva a házak felújítása. Emellett fontos volt az is, hogy a frissen beköltöző családok megtanuljanak felelős háztartásként működni.

A kulcsot nemcsak a lakáshoz kell odaadni, hanem valójában a szocializált élethez is, amivel egy jobb életminőséget tudnak elérni és önfenntartóvá válni

– mondta a kormánybiztos. Ugyanis a mostanáig sokszor életveszélyes házak és körülmények közt Tólápán élő családoknak az ingatlanok fenntartási költségeit sem kellett kigazdálkodniuk szemétszállítás, vezetékes víz és áramfelvételi hely híján.

Az egykoron a telepen lakó családoknál egyéb szociológiai hátrányok is jellemzőek voltak, mint például a magas munkanélküliségi ráta és az alacsony iskolázottság. Ezért a projekt következő elemeként a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság és a helyi önkormányzat a munkanélküliség csökkentésén és a helyiek mobilitásának növelésén dolgozik, hogy tovább támogassák a családok önfenntartó képességeinek növelését.

Magyarországon ha a munkanélküliségi adatokat nézzük, látható, hogy 3,4 százalék körüli. Ez jó eredmény, de természetesen van hova fejlődnünk, mert vannak olyan területek, amik több figyelmet érdemelnek. Ezt hívjuk a szakpolitikában területi koncentrációnak. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is az országos átlagnál jóval magasabb a munkanélküliség. Ez egyrészt a kistelepülések zártságából ered, aminek eredményeként az itt élőknek jóval korlátozottabbak a mobilitási készségeik, mint az ország más részeiben

– emelte ki a kormánybiztos, majd hozzátette, a projekt sikerességében sokan az utolsó pillanatig kételkedtek, sok tólápai pedig reménykedni sem mert abban, hogy a helyzetük rövidesen jobbra fordulhat majd.

A projekt eredménye Csokvaomány település életében is pozitív változásokat hozott, ugyanis így lehetővé vált több mint tíz, egészen addig üresen álló, rossz állapotban levő ház felújítása és további öt ingatlan építése is. Emellett pedig növekedett az elmúlt években folyamatosan csökkenő és elöregedő népességű Csokvaomány lélekszáma is. 

Szintén a vadtelep-felszámolás eredményeként a település birtokában lévő, több mint kilenc hektáros egykori ipari terület, ahol maga Tólápa is található, a közeljövőben értékesíthető lesz, ami további bevételforrást jelent a helyi önkormányzatnak, hosszú távon pedig a területet hasznosító vállalkozások csökkenthetik a régióban tapasztalható munkanélküliséget.

Borítókép: Az egykori szegregátum épülete (Fotó: Havran Zoltán)