Az üresen álló lakásokkal kapcsolatban a Magyar Nemzet megkereste Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest, aki elmondta, a gázgyári lakótelepen található, jelenleg leromlott állapotban lévő több tucat lakás is része a lakásügynökségi modellnek, amelyben a tervek szerint uniós forrásokból fel fogják újítani ezeket az ingatlanokat.
Erre van forrásunk 8,5 milliárd forint értékben a Top+ programban. Amint ezek a felújítás megtörténnek, a lakásügynökségen keresztül tudjuk kedvezményes áron bérbe adni azon budapestieknek, akik a közszolgáltatásokban dolgoznak, és a jövedelmi vagy vagyoni helyzetük ezt indokolttá teszi
– mondta el a politikus, ugyanakkor kiemelte, a területen jelenleg 185 lakás található, amiből 33 áll üresen, ezeknek az állapota pedig jelentősen leromlott, így jelenleg nem alkalmasak a kiadásra. Kiss Ambrus ugyanakkor kijelentette, tervben sincs a lakások eladása, azokat a bérlakásprogramban kívánják hasznosítani.
Nem szeretnénk lakásokat eladni, hanem éppen ezeket a lakásokat szeretnénk megtartani
– jelentett ki a főpolgármester-helyettes.
Az elmúlt időszakban egy másik fővárosi tulajdonban lévő ingatlanra, a Kelenföldi kollégiumra is kiemelt médiafigyelem hárult, ugyanis miközben a főváros Újpesten egy egykori iskolaépületben bérlakásokat alakít ki, addig az annál jóval nagyobb, egykor egyetemisták által lakott kollégium épületét áruba bocsátja. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban lapunknak elmondta, a jelenleg hirdetőfelületként használt egykori kollégiumban gazdaságossági okokból nem alakítanak ki bérlakásokat, annak ellenére, hogy az épületben korábban évtizedeken keresztül élték mindennapjaikat a diákok.
Kiss Ambrus hozzátette, készítettek néhány felmérést arról, hogy érdemes lenne-e szociális bérlakásokat kialakítani az épületben, de a szakemberek számításai alapján arra jutottak, hogy nem lenne gazdaságos az épület átalakítása, sokkal nagyobb forrásokat igényelne, mintha az újpesti egykori iskolaépületben létesítenének bérlakásokat.
A kollégium épületének két végén két strang húzódik meg. Az pedig, hogy minden egyes lakóegységben fürdőszobákat alakítsunk ki, borzasztó nagy átépítést igényelt volna, ezért döntött úgy a fővárosi önkormányzat, hogy végül értékesíti a szóban forgó ingatlant
– tette hozzá a főpolgármester-helyettes, aki kiemelte, az ingatlan eladásából származó bevételre számítanak a 2024-es költségvetésben is. A befolyó összeg pedig a lakásügynökség alaptőkéjének része lesz. Ugyanakkor a politikus elmondta, ezek a bevételek a háztartások költségvetéséhez hasonlóan nincsenek megcímkézve, így az egykori kollégium épületének esetleges eladásából származó bevétel először befolyik a nagy közös kasszába, majd pedig onnan vándorol tovább a lakásügynökséghez, amely a fővárosi bérlakásprogram kialakításáért és üzemeltetéséért felelős.
Kiss Ambrus lapunk kérdésére, miszerint miért nem köti ki az önkormányzat, hogy az egykori kollégium épületében lakóingatlanokat, vagy bérlakásokat kell kialakítani, a főpolgármester-helyettes azt válaszolta, nem szeretnék csökkenteni a felhasználhatóság körét, ugyanis akkor csak az értékbecslésben szereplő árnál jóval alacsonyabb összegért lehetne eladni a jobb napokat is látott ingatlant.
