Gyakran a család adja el a kiskorú lányuk szüzességét

Azokban a kapcsolatokban, ahol megjelenik az erőszak, gyakori a szegénység, a prostitúcióra kényszerítés és a kábítószerhasználat – mondta Boglacsik Tímea kapcsolatierőszak- és emberkereskedelem-szakértő az MCC és a Drogkutató Intézet által szervezett rendezvényen. A szakértő arról is beszélt, hogy a kiszolgáltatott helyzetbe kerülő embereknek az egész családjuk veszélybe kerül, gyakran rabszolgaként bánnak velük, végeláthatatlan adósságba kergetik őket és akár még a gyerekeiket is eladják. Szerinte a kiút abban van, hogy tudatosítani kell ezekkel az emberekkel a helyzetüket és egy stabilan működő áldozatvédelmi rendszert kell kialakítani hazánkban.

A segítségért folyamodó áldozatok többnyire már életveszélyben vannak (Fotó: illusztráció)

Már életveszélyben van az az áldozat, aki segítséget kér, az ő esetében nem működik a meggyőzés – jelentette ki Boglacsik Tímea, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat korábbi igazgatója, kapcsolatierőszak- és emberkereskedelem-szakértő a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Drogkutató Intézet által közösen szervezett Kapcsolati erőszak, prostitúció, emberkereskedelem – a drogok árnyékában című rendezvényen. A szakértő hangsúlyozta: azokban a kapcsolatokban, ahol megjelenik az erőszak, sok a családi probléma, ilyen például a jövedelemhiány, illetve amikor jellemzően a férfiak prostitúcióra kényszerítik a nőket vagy a kiskorúakat, hogy a saját mindennapi tevékenységeiket, valamint a droghasználatot fizetni tudják. 

Uzsorázás és csicskáztatás

A szakértő ismertette: óvatos becslések szerint ezres, de mások szerint tízezres nagyságrendben élnek közöttünk olyan helyzetben lévő emberek, akiket munkacélból zsákmányolnak ki. Hozzátette, a jelenség hátterében sokszor az uzsorázás áll, ami jellemzően az Alföldön, a tanyavilágban dívik. 

Ha a családfő nem tudja kifizetni az uzsorát, akkor csicskáztatják, azaz szolgaként használják vagy eladják a családban lévő kislány szüzességét, de sokszor viszik el a munkaképes embereket vagy akár egész családokat, a felhalmozott adósságuk pedig végeláthatatlanná válik. 

A falvakban mindenki tudja, hogy ki az uzsorás, ő akár társadalmilag befolyásos személy is lehet – osztotta meg tapasztalatait a szakértő.

Boglacsik Tímea beszélt az áldozatok beszervezéséről is: bizonyos gyűjtőpontokon segédmunkások várják, hogy elvigyék őket dolgozni. Ellátást és magas bért ígérnek nekik, ám nem ritka, hogy heti hét napot és napi 12 órát kell dolgozniuk. A függőket használják ki a legjobban, hogy eszükbe se jusson megszökni. Sokan éjszaka dolgoznak és az életforma fenntartásához szükségük van a kábítószerekre. 

Döbbenetes élményként írta le, amikor egy nyugat-európai város kirakatában dolgoztak a lányok, akik közül mindenkinek volt futtatója, és kamerán figyelték minden mozzanatukat. Jellemző az is, hogy egy jóképű és jól szituált fiatalember, úgynevezett loverboy cserkészi be alacsony társadalmi ranglétrán lévő vagy éppen intézetis lányokat, akiket kábítószerre szoktatnak és külföldre visznek. Az áldozatokat kimenekíteni csak összehangolt akcióban lehet, gyakran a kuncsaftjaik segítségével. A belépő kábítószer mindig a marihuána, és az, hogy ezek a lányok ilyen helyzetbe kerültek, a bántalmazásra, a rossz anya-gyermek kapcsolatra, az apahiányra volt visszavezethető. Ennek hatására keresnek menőnek tűnő társaságot, akik tévútra vezetik őket, érzelmi és fizikai kiszolgáltatottságba sodródnak, sokszor még kisgyerekes anyukák is a loverboyok áldozatául esnek.

A loverboyok megtévesztik a lányokat

Úgy fogalmazott: a loverboyok végtelenül kedves emberek, sokat beszélgetnek az áldozatukkal, bizalmi kapcsolatot alakítanak ki velük, felajánlják, hogy megőrzik a személyes irataikat, melyeket a beszervezettek maguktól odaadnak. Az áldozatok megnyílnak nekik a családi helyzetükről, és azt is elárulják, hogy hol laknak. Az iratokat persze nem kapják vissza, és három dologgal tartják őket sakkban: emlékeztetik, hogy önként jött, illegálisan tartózkodik az adott országban, és illegális tevékenységet végez. Ezenfelül megjelenik a szerhasználat miatti függőség, és a megszerzett információk alapján a családdal való fenyegetés. A szakértő tudatta: megtörtént az, hogy előbb ért a családhoz a futtató embere, mint a hazatérő áldozat, aki egyébként egy édesanya volt. 

A megoldásról szólva, Boglacsik Tímea kiemelte: stabilan működő áldozatvédelmi rendszerre van szükség Magyarországon a hazameneküléshez, tudatosítani kell az áldozatukban, hogy nem ők tehetnek a helyzetükről. 

Itthon fél éven keresztül tudják támogatni és követni őket a társadalomba visszailleszkedésükben, de így is gyakran visszamennek a futtatóikhoz. Nagyon nehéz más életet kezdeniük, és alapos gondozásra, illetve megfelelő integrációra van szükség ahhoz, hogy az átmeneti otthonokba elhelyezett áldozatok ne sérüljenek. – A legfontosabb az, hogy áldozatnak kell őket tekinteni és nem elkövetőknek, még akkor sem, ha netán elkövettettek velük bűncselekményeket, mert ilyenkor együttműködőbbek. Az áldozatsegítők abban is támogatják őket, hogy feltérképezik a futtatók kapcsolait és az áldozat egészségügyi állapotát – hívta fel a figyelmet.

Bántalmazó kapcsolat és a drogok

A bántalmazó kapcsolatokról Boglacsik Tímea úgy vélekedett: az első pofon után már kitolódnak a határok, hiszen azon az már túllépett annak az elfogadásával. A bántalmazásra sokan úgy keresnek megoldást, hogy különféle szerekhez nyúlnak, legyenek azok akár legálisak, akár illegálisak, ezekkel tompítják a fájdalmat, és csökkentik a stresszt. A szakértő leszögezte: nincs kész konzervmegoldás a problémára, hanem a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, és megküzdési stratégiát kell tanítani a gyerekeknek, de akár a felnőtteknek is. – Azt is el kell sajátítanunk, hogy merjünk nemet mondani, vagy arról beszélni, hogy túlment valaki egy határon – világított rá.

Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója hangsúlyozta: 

manapság sok helyen az alkoholt és az alkohol-gyógyszer kombinációját felváltották a dizájnerdrogok, amelyek gyorsan terjednek és rombolnak, gyakran társulva más függőséggel, például a játékszenvedélyekkel. 

A nem vagy nem rendszeresen drogot használókat is ezekre szoktatják, a rabszolgasorból pedig azért nem lépnek ki, mert így tudják biztosítani a folyamatos kábítószer-használatot. Rámutatott: a Boglacsik Tímea által emlegetett prostituáltak jó része önként megy bele a kapcsolatba futtatójával, mert a lányok elhiszik, amivel csábítgatják őket, végül az anyagi és a szerhasználati függőség miatt nem tudják otthagyni ezt a kört. A kilépés nehéz a függőségi viszony miatt, és belejátszhat az a tudat, hogy önként csatlakoztak. Annak sem könnyű a helyzete, aki ki akar állni és elmondani, hogy hogyan küzdött meg a helyzetével – mondta a stratégiai igazgató.