Április 1-jétől ismét üzemel a viharjelzőrendszer a nagyobb magyarországi tavakon, a viharjelzőpontok egészen október végéig hívják fel a figyelmünket a veszélyes időjárásra.
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint
a Balatonon, a Velencei-, a Fertő és a Tisza-tavon működtetnek viharjelző állomásokat, ami évről évre százezrek kikapcsolódását teszi biztonságosabbá mind a vizeken, mind a strandokon.
Mint írták, a viharjelzőpontok villogó sárga fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer. Ha nincs viharjelzés, nem villannak a lámpák. Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.
Ha a várható szélerősség 40 kilométer/óránál erősebb, de 60 kilométer/óránál gyengébb, elsőfokú viharjelzést adnak ki. A másodfokú viharjelzések a viharos, 60 kilométer/óránál erősebb széllökésre figyelmeztetnek. A jelzés a legelső erős széllökés előtt legalább 30 perccel látható.
A rendszer fejlesztésének köszönhetően egy pontról legalább három viharjelzőpont látható.
A katasztrófavédelem arról is tájékoztatott, nemcsak tóparton, hanem online is lehet tájékozódni a viharjelzés aktuális állapotáról, a rendszer nyomon követhető a katasztrófavédelem honlapján.
Hangsúlyozták,
a balesetek megelőzése érdekében érdemes komolyan venni a viharjelzéseket.
– Vihar idején ne csak a nagyobb tavaknál mellőzzük a fürdőzést. Ha villámlik, jöjjünk ki mindenféle folyóból, tóból, medencéből, és menjünk be egy közeli épületbe – emelték ki.
A meteorológiai szolgálat azt közölte,
a Balatonnál ez már a 90. viharjelzési szezon, ugyanis 1934. július 8-án indult el Magyarország legnagyobb tavánál a viharjelző szolgálat.
A tó viharjelzési szempontból három medencére van felosztva: a Keszthelytől Badacsony-Fonyódig tartó nyugati, a Fonyód és Tihany közötti középső és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben azonban egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes, ott is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról.
Közölték azt is, hogy
a Balatonnál négy vízközépi platformon is működnek viharjelző lámpák, ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. A Balatonon összesen 55 viharjelzőlámpa van, ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni. A Velencei-tónál négy, a Tisza-tónál öt, a Fertő tónál pedig 11 viharjelzőlámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon.
Hozzátették, a Balatonon tavasztól őszig működnek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített speciális mérőplatformok, amelyek többi között a nyíltvízi időjárási viszonyokról adnak tájékoztatást. Közvetlenül a viharjelzést szolgálja a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban működő nagy teljesítményű számítógép, amelyen időjárási előrejelző modellek számításai készülnek. A veszélyjelző meteorológusok munkáját többi között automata meteorológiai állomáshálózat, meteorológiai műholdak és radarok, villámmérések támogatják – ismertették.
Borítókép: Balatoni látkép (Fotó: MTI/Varga György)
