Kamatstop: a számok igazolják a döntés helyességét

Az infláció és az elszálló kamatok árnyéka 2021 végén fenyegetően vetült a magyar háztartásokra. A kormány a korábbi devizahitel-válság keserű tapasztalataiból levonva a szükséges tanulságokat, radikális, de szükségszerű eszközt választott, és elrendelte a kamatstopot. Az intézkedés több százezer magyar családot mentett meg a pénzügyi ellehetetlenüléstől és az otthonuk elvesztésétől.

Óriási segítség a családoknak a kamatstop Forrás: Shutterstock

A piaci folyamatokba való beavatkozás szükségességét a nemzetközi példák is alátámasztják. Az Egyesült Államoktól Spanyolországig, Izlandtól Új-Zélandig számos országban láthattuk, mi történik állami védelem nélkül. A kamatsokkok idején családok százezrei veszítették el otthonukat, mert a megugró törlesztőrészletek kifizethetetlenné váltak. Nagy-Britanniában például a kilencvenes évek elején, a 15 százalékos alapkamat idején az éves kilakoltatások száma a 75 ezret is meghaladta. Magyarországon a kamatstop nélkül a törlesztőrészletek akár 30-40 százalékkal is növekedhettek volna, ami dominóhatást indított volna el a családi költségvetésekben, írja az infostart.hu-n  Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Annyi biztos, hogy kamatstop nélkül más világ lenne (Fotó: Havran Zoltán)

Lehet-e bölcs döntés a kamatstop, ha ennyire szokatlan?

A magyar kormány felismerte a veszélyt, és határozott döntéssel befagyasztotta a referencia-kamatlábat a 2021. október 27-i szinten. Ez a lépés hatékonyan változtatta meg a folyamatok irányát. A családok nem néztek szembe tömeges fizetésképtelenséggel, a törlesztőrészletek az inflációs környezet ellenére sem emelkedtek drasztikusan. A kormányzat ezzel egy veszélyes folyamatot állított meg, amely más országokban társadalmi katasztrófához vezetett.

A számok igazolják a döntés helyességét. A becslések szerint mintegy 280-300 ezer jelzáloghiteles háztartás élvezi a kamatstop védelmét, az érintett hitelállomány pedig eléri az 1250 milliárd forintot. 

A kormányzati számítások alapján az intézkedés eddig mintegy 300-330 milliárd forint megtakarítást jelentett az adósoknak. Ezt az összeget a családoknak kamat formájában kellett volna kifizetniük a védőintézkedés hiányában. A legutóbbi döntés értelmében a védelem 2026. június 30-ig fennmarad.

A döntést érték piaci kritikák, amelyek a bankrendszer terheit vagy a monetáris transzmisszió gyengülését emelték ki. Az alternatíva azonban sokkal súlyosabb következményekkel járt volna. Tömeges csődök, kilakoltatások és a banki portfóliók összeomlása fenyegetett volna. A kormányzat mérlegre tette a szempontokat, és a családok biztonságát választotta. Egy inflációs sokk közepén nem lehetett megengedni százezrek utcára kerülését a piaci automatizmusok miatt. A kamatstop így vált a magyar válságkezelés kulcselemévé, amely a pénzügyi mutatók helyett az emberi életek biztonságát helyezte előtérbe.