Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 6300-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 147 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímű választópolgárok, akik a voksolás napján, június 9-én nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 147 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak.
Ehhez május 31-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételüket. A kérelem benyújtható személyesen, kézbesítési meghatalmazott útján vagy elektronikus azonosítást követően elektronikusan a Választás.hu vagy és a Magyarország.hu honlapon.
A külföldön szavazó, magyarországi lakcímű választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel hat és este hét óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – június 8-án, szombaton lesz a szavazás.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldala szerint a legtöbben, több mint 650-en a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan, majdnem ötszázan szavaznának Hágában, csaknem 450-en Brüsszelben. Münchenben és Bernben mintegy 250-en szerepelnek a névjegyzékben, Stuttgartban és Berlinben pedig valamivel többen mint kétszázan szavaznának.
A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, 2019-ben pedig már 134-en. 2019-ben négy héttel a voksolás előtt 5707-en voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 20 291-re nőtt.
Eddig két listát vettek nyilvántartásba
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tájékoztatása szerint lejár pénteken 16 órakor az EP magyar tagjainak júniusi választására állított listák bejelentési határideje, eddig két listát vett nyilvántartásba. Az EP-választáson azok a pártok állíthatnak listát, amelyek összegyűjtöttek húszezer érvényes ajánlást a választópolgároktól, az ajánlások leadására és a lista bejelentésére pénteken 16 óráig van lehetőség.
A leadott ajánlásokat az NVI ellenőrzi, az NVB pedig legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon dönt a lista nyilvántartásba vételéről. A listákon legfeljebb 63 jelölt állítható, háromszor annyi, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt jelölt neve kerül fel.
A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, levenni róla pedig csak 2024. május 3-án 16 óráig lehet. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik – mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről –, akkor a helyére a listán soron következő lép.
Az NVB eddig két listát vett nyilvántartásba: a Fidesz–KDNP közös listáját, valamint a Mi Hazánk Mozgalom listáját. A Nemzeti Választási Bizottság 36 pártot vett nyilvántartásba jogerősen az EP-választásra. Azok a pártok, amelyek képviselői a határidő lejártáig nem viszik vissza valamennyi, a Nemzeti Választási Irodától átvett ajánlóívet, ívenként ezer forint bírságra számíthatnak.
Bírságot fizethetnek a figyelmetlenek
Az európai parlamenti, önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölő szervezetek csak a választási irodák által kiadott íveken gyűjthetik az induláshoz szükséges ajánlásokat. Az íveken szerepel az ív sorszáma, a választási irodák ez alapján tartják nyilván, ki mennyi ívet vett át.
Az EP-választáson indulni szándékozó pártok május 3-án, pénteken 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat. Az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelölteknek május 6-án 16 óráig kell bejelenteni indulási szándékukat a helyi választási bizottságnál. A vármegyei listát állító jelölőszervezetek május 7-én 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat.
Az összes olyan ajánlóívet, ami nem üres, a jelölt- vagy listaállítás időpontjáig vissza kell szolgáltatni a választási irodákba, azokat pedig, amelyek nem tartalmaznak ajánlást, legkésőbb a jelölt- vagy listaállítási határidőt követő nap 16 óráig.
Azoknak, akik ezeket a határidőket elmulasztják, ívenként ezer forint bírságot kell fizetniük. A választási bizottságok a bírságot hivatalból szabják ki, legkésőbb az ívek visszaszolgáltatási határidejétől számított nyolc napon belül. A törvény nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a pártok az ajánlóíveket milyen okok miatt nem vitték vissza; a választási bizottságoknak egységesen minden egyes hiányzó aláírásgyűjtő ív után ezer forintos bírságot kell kiszabniuk, akár elveszítették, akár ellopták vagy csak az előírt határidő után vitték vissza azokat. A 2019-es EP-választáson több mint kétmillió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Választási Bizottság a vissza nem vitt ajánlóívek miatt. A jogerős határozat ellenére be nem fizetett bírságokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajtja be.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
