Ma már, ha azt a kifejezést halljuk, vadkender, elsősorban a füvezésre, azaz a drogozásra gondolunk. Amióta pedig április 1-jén Németországban legalizálták is a marihuánát, sok magyar gondolhat arra, neki is eljött a szabad füvezés ideje – olvasható a Téglásy Kristófnak, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatójának a tanulmányában. A szakember felidézte: a vadkender haszonnövényként jelent meg, csak később vált az ember barátjából annak ellenségévé. A XXI. század elején új fejezet nyílt a cannabisjellegű drogok történetében, ugyanis a világ legeldugottabb pontjára is beszivárgott a marihuána, most már mint tudatmódosító szer, és mivel mégis egy természetes növényről volt szó, sokan elsősorban „kapudrogként” tekintettek rá, ezzel is felmentve saját magukat.
Egy ideje már próbálkoztak
A stratégiai igazgató emlékeztetett: Európában szinte egységesen az elutasítás volt a jellemző. Néhány ország próbálkozott a dekriminalizálással, ami a legalizálás előszobája, de mégsem enged olyan szabad kereteket, mint a német szabályozás. Már többször végeztek kísérlet Németországban a legalizáció bevezetésére, aminek a társadalom mindig ellenállt.
Hessen tartomány például már 1992-ben benyújtott egy határozati javaslatot a cannabis legalizálására, illetve Schleswig–Holstein állam 1996-ban coffee shop rendszert akart bevezetni holland mintára.
2017-ben változás lépett életbe a teljeskörűen tiltó drogpolitika időszaka után: a német parlament elfogadta a gyógyászati célból történő marihuánafogyasztást, sőt az olyan betegeknél, akiknek más kezelési lehetőségük nem volt, ezt az egészségbiztosítás fedezte is.
Orvosi kampány a legalizáció ellen
Ezek a lépések végül oda vezettek, hogy az Olaf Scholz vezetésével felálló hárompárti kormánykoalíció egyik ígérete a fű legalizálása volt, a cannabis rekreációs célú használatának engedélyezése Németországban. A szer 2020-ban lekerült az ENSZ listájáról, ahol a legveszélyesebb kábítószerek között, konkrétan a heroin mellett volt számontartva 1961 óta, ami szabad utat adott a németországi legalizációnak.
Történt mindez annak ellenére, hogy a legnevesebb orvosok kampányoltak a legalizálás megakadályozásért, és arra hívták fel a figyelmet, mit okozhat ez a fiatalok körében, akiknél növekedne a függőség kockázata.
Több EU-tagállam is igyekezett a döntést megakadályozni, ám erőfeszítéseik nem vezettek sikerre – mutatott rá Téglásy Kristóf.
Magyaroknak Németországban is tilos!
A stratégiai igazgató felhívta a figyelmet: azok a magyar drogturisták, akik Németországba mennének marihuánát fogyasztani, nem örülhetnek, mert rájuk ott is a füvezést tiltó magyar törvények vonatkoznak, bár kérdés, hogy ki fogja ezt ellenőrizni. A szülők viszont félhetnek, mert
ha egy német fiatal legálisan zsebre vágja az engedélyezett, nagy mennyiségűnek tekinthető 25 gramm marihuánát, és a schengeni zónán belül hazánkba jön, ahol megkínálja magyar barátait, akkor ez óriási mennyiségű ellenőrizhetetlen kábítószer hazánkba áramlását jelenti.
Egy nemzetközi tanulmány szerint a cannabis inkább súlyosbítja, mintsem javítja a hangulati zavarokat. Belegondolni is rossz, ha a súlyos társadalmi vitáktól és gondoktól terhelt németeknek még a társadalmi depresszió következményeivel is szembe kell nézniük. Nehéz azt megjósolni, hogy ezek a hatások közép- vagy már rövid távon, és milyen mértékben fogják éreztetni hatásukat a környező országokban, beleértve Magyarországot – fogalmazott Téglásy Kristóf.
