Navracsics Tibor: Célunk, hogy élhetőbb legyen Pest vármegye

Célunk, hogy Magyarország központi részében minél nagyobb arányban tudjanak részesülni a települések Budapest központi szerepéből – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter elmondása szerint azt akarják elérni, hogy a vármegye fokozottabb mértékben zárkózzon fel a főváros és az Európai Unió átlagos fejlettségéhez. Mint jelezte, az EU-s forrásokból 167 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésére a vármegyének. A tárcavezető szót ejtett arról is, hogy a kistelepüléseken különböző beruházásokat szeretnének végrehajtani a jövőben.

Fotó: Havran Zoltán

– Milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre Pest vármegyében az ötezer főnél kisebb települések számára?

– Az ötezer főnél kisebb települések között vannak falvak és városok is. Ráadásul a Pest vármegyei térségben kifejezetten igaz, hogy még a falvak is rendkívül sokszínűek, hiszen egyes falvak inkább az alföldi térséghez tartoznak, míg mások kifejezetten a budapesti agglomerációhoz. Éppen ezért, amikor az ötezer fő alatti települések számára pályázati kiírásokat fogalmazunk meg, akkor azokra a problémákra keresünk választ, amelyek ezeknek a falvaknak vagy városoknak a hétköznapjaiban felmerülnek. Tipikusan ilyen a közlekedési infrastruktúra, valamint a közösségi életet segítő beruházások. Ezeknek egy része olyan eszközbeszerzés, amely lehetővé teszi, hogy tiszta és rendezett környezetben éljék a hétköznapjaikat. Olyan kezdeményezéseket is tudunk támogatni, amelyek a települések helyben tartó képességét növelik, így megakadályozva a népesség elvándorlását.

Optimális esetben ezek a beruházások odáig is elvezethetnek, hogy egy település annyira vonzóvá válik, hogy odaköltöznek, így népességnövekedés történik. Az agglomeráción kívül egész Pest vármegyében látunk erre utaló jeleket.

– Milyen kihívásokkal néz szembe jelenleg a területfejlesztés Pest vármegye kistelepülésein?

– Vannak olyan települések, amelyeknek azzal kell szembenézniük, hogy fokozatosan elköltöznek az aktív és képzett lakosok, adott esetben elszívja őket valamelyik közeli nagyváros. Budapesten kívül is vannak olyan központok Pest vármegyében, amelyek gazdasági erejüknél fogva nagyon komoly népességelszívó erővel bírnak. De a vármegyén kívül is vannak ilyen gazdasági központok. Pest vármegye délnyugati részére Székesfehérvár, az északnyugati részére Tatabánya, a délkeleti–déli részére pedig Kecskemét gyakorolhat olyan hatást, ami adott esetben az aktív és munkaképes korú lakosságot átköltözésre csábítja. Ugyanakkor van egy másik csoportja a településeknek Pest vármegyében, ami éppen az ellenkező tendenciától szenved, mivel Budapestről nagyon sok ember költözött ki a környező településekre, így a főváros lélekszáma egy közepes városnyi népességgel csökkent. Ezeken a településeken alapvető problémát jelent, hogy az infrastruktúra – legyen szó akár az utakról vagy a vízvezetékekről – sokkal kisebb lélekszámra lettek annak idején tervezve, így most a megnövekedett népességet nem vagy csak nagyon nehezen tudják kiszolgálni.

A jövőben ezeken a településeken is különböző beruházásokat kell végrehajtanunk az ivóvíz- és szennyvízvezeték megújításától kezdve a közúthálózat felújításán át az óvodák és iskolák építéséig.

– Mi áll a kistelepülések területfejlesztésének a fókuszában?

– Célunk, hogy Magyarország központi részében minél nagyobb arányban tudjanak részesülni a települések Budapest központi szerepéből. A főváros messze a legfejlettebb területi egység Magyarországon, hiszen jóval az Európai Unió átlaga felett teljesít, ugyanakkor Pest vármegye már nem részesül ennek az előnyeiből. Részben Budapest városvezetését szeretnénk rábírni az együttműködésre, részben pedig a fejlesztések révén azt akarjuk lehetővé tenni, hogy Pest vármegye fokozottabb mértékben zárkózzon fel a főváros és az Európai Unió átlagos fejlettségéhez is.

– Hosszú ideje zajlanak a tárgyalások a hazánknak járó uniós pénzekről. Ezeknek egy részét már megkaptuk, de továbbra is jelentős összegek vannak zárolva. Mekkora összeg juthat a kistelepülések fejlesztésére az EU-s forrásokból?

– A 2021–2027-es pénzügyi időszak terület- és településfejlesztési operatív programja (TOP Plusz) keretében országosan mintegy 1962,5 milliárd forint áll rendelkezésre a fejlesztések megvalósítására, és ez a keretösszeg jelentős arányban az önkormányzatok pályázatait támogatja. Jelenleg a források 55 százalékát zárolják, így most 45 százalékhoz férünk hozzá, ami országosan 800 milliárd forintot jelent. Pest vármegyének – hasonlóan a többi vármegyéhez és a fővároshoz – a TOP Plusz-források felhasználására integrált területi programja van, összesen 167 milliárd forintos keretösszeggel. A következő években több száz milliárd forint juthat majd országosan az ötezer fő alatti településekhez.

– Mi a szerepük a kistelepüléseknek az egész régió fejlesztésében, és miként lehet a falvak és a városok fejlettségi szintjét közelebb hozni egymáshoz?

– Minden település esetén az alapvető célunk, hogy javítsuk az élhetőségi feltételeket. A legjobban az növeli a térség versenyképességét, ha mindenki jól érzi magát a lakóhelyén, és lehetőség szerint nem túl távol talál magának munkahelyet. Ha kistelepülésekről van szó, akkor előfordulhat, hogy az egyik környező településen talál munkát, ám ebben az esetben a biztonságos ingázás feltételeit kell megteremteni vasúton és közúton egyaránt. Éppen ezért az a célunk, hogy minél több olyan fejlesztést támogassunk, amely élhetőbbé teszi a városokat és csökkenti a zsúfoltságot. Furcsa módon egy ötezer fő alatti településen is jelentkezhet a zsúfoltság a beépítettségi jellemzőkből vagy a közlekedési infrastruktúrából adódóan. Másrészt az is a célunk, hogy olyan közszolgáltatásokat vigyünk a falvakba vagy azok közelébe, amelyek nem teszik szükségessé, hogy az emberek a nagyvárosokba menjenek, ha ügyet akarnak intézni vagy szolgáltatást akarnak igénybe venni. 

A városokat szeretnénk egy kicsit vidékiesíteni, azaz lakhatóbbá és élhetőbbé tenni, a falvakat pedig szeretnénk jobb színvonalú közszolgáltatásokkal ellátni, ami lehetővé teszi, hogy a helyben élők az adott településen is minél teljesebb életet tudjanak élni.

– Miként lehet a régión belül a különböző települések fejlesztését összehangolni, hogy a városok és a falvak is élhetővé váljanak?

– Két tényező van, ami az összehangolást elősegítheti. Az egyik a térségben lévő települések vezetőinek az együttműködése. Bízom benne, hogy ezzel kapcsolatban a közeljövőben jelentős előrelépést tudunk elérni. Egyre inkább érik a felismerés a települések vezetőiben is, hogy egymás kárára nem tudnak érvényesülni, és nem tudnak tartós fejlődést elérni a saját településükön sem. A másik tényező pedig az, hogy a pénzügyi ösztönzőkkel abba az irányba tereljük a településeket, hogy lehetőség szerint az egy térségbe tartozók közös fejlesztési terveket fogalmazzanak meg. Ezáltal sokkal hatékonyabban tudjuk kihasználni a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat, valamint sokkal megalapozottabb és hosszabb távú fejlesztéseket tudunk megvalósítani. 

A baloldal hátráltatta az EU-s források érkezését 

Az utóbbi években hosszú egyeztetések zajlottak a magyar kormány és az Európai Unió között a hazánknak járó uniós forrásokról, aminek eredményeként a pénzek jelentős részét megkapta hazánk. A késlekedés egyik oka az volt, hogy Brüsszelben a magyar baloldali pártok régóta próbálják hátráltatni az uniós pénzek utalását. Visszatérő eleme politikájuknak, hogy a magyar jogállamiság állítólagos problémájára és egyéb mondvacsinált indokokra hivatkozva igyekeznek szabotálni az előirányzott uniós támogatások kifizetését. Ezt először még szemérmesen tették, azonban az elmúlt időszakban már nyíltan is vállalták. A DK elnöke a Spirit FM adásában is elismerte: pártja azon dolgozik Brüsszelben, hogy hazánk ne jusson hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz. „Mi ezen nagyon sokat dolgoztunk. Nem kell hazudni, mi voltunk ott! Ez a dolgunk! De nemcsak Brüsszelben támadjuk az Orbánt, hanem itthon is” – ismerte el Gyurcsány Ferenc. A DK mellett a Momentum is élen járt a magyar érdekérvényesítés hátráltatásában, amellett, hogy minden, Magyarországot elítélő határozatot automatikusan megszavaznak. Donáth Anna arra akarta rávenni az Európai Bizottságot, hogy vegyék bele a magyar kormánnyal szemben támasztott feltételek közé a pedagógus-státustörvény visszavonását, ötvenszázalékos azonnali pedagógusbér-emelést és a magyar oktatás átfogó reformját. Tehát pont azt akarta feltételévé tenni a kifizetésnek, amire a kormány a támogatásból költ majd. Cseh Katalin pedig azt akarta, hogy a kormányt megkerülve akár senki által nem megválasztott politikai szervezetek is pályázhassanak uniós támogatásokért. Sikerként értékelte, hogy a pályázó önkormányzatok és „civil” szervezetek közvetlen összeköttetésben állnak az Európai Bizottsággal, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ott is a magyar kormány ellen lobbizhatnak.

Borítókép: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter (Fotó: Havran Zoltán)