Navracsics Tibor: Célunk, hogy élhetőbb legyen Pest vármegye

Célunk, hogy Magyarország központi részében minél nagyobb arányban tudjanak részesülni a települések Budapest központi szerepéből – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter elmondása szerint azt akarják elérni, hogy a vármegye fokozottabb mértékben zárkózzon fel a főváros és az Európai Unió átlagos fejlettségéhez. Mint jelezte, az EU-s forrásokból 167 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésére a vármegyének. A tárcavezető szót ejtett arról is, hogy a kistelepüléseken különböző beruházásokat szeretnének végrehajtani a jövőben.

Fotó: Havran Zoltán

– Célunk, hogy Magyarország központi részében minél nagyobb arányban tudjanak részesülni a települések Budapest központi szerepéből. A főváros messze a legfejlettebb területi egység Magyarországon, hiszen jóval az Európai Unió átlaga felett teljesít, ugyanakkor Pest vármegye már nem részesül ennek az előnyeiből. Részben Budapest városvezetését szeretnénk rábírni az együttműködésre, részben pedig a fejlesztések révén azt akarjuk lehetővé tenni, hogy Pest vármegye fokozottabb mértékben zárkózzon fel a főváros és az Európai Unió átlagos fejlettségéhez is.

– Hosszú ideje zajlanak a tárgyalások a hazánknak járó uniós pénzekről. Ezeknek egy részét már megkaptuk, de továbbra is jelentős összegek vannak zárolva. Mekkora összeg juthat a kistelepülések fejlesztésére az EU-s forrásokból?

– A 2021–2027-es pénzügyi időszak terület- és településfejlesztési operatív programja (TOP Plusz) keretében országosan mintegy 1962,5 milliárd forint áll rendelkezésre a fejlesztések megvalósítására, és ez a keretösszeg jelentős arányban az önkormányzatok pályázatait támogatja. Jelenleg a források 55 százalékát zárolják, így most 45 százalékhoz férünk hozzá, ami országosan 800 milliárd forintot jelent. Pest vármegyének – hasonlóan a többi vármegyéhez és a fővároshoz – a TOP Plusz-források felhasználására integrált területi programja van, összesen 167 milliárd forintos keretösszeggel. A következő években több száz milliárd forint juthat majd országosan az ötezer fő alatti településekhez.

– Mi a szerepük a kistelepüléseknek az egész régió fejlesztésében, és miként lehet a falvak és a városok fejlettségi szintjét közelebb hozni egymáshoz?

– Minden település esetén az alapvető célunk, hogy javítsuk az élhetőségi feltételeket. A legjobban az növeli a térség versenyképességét, ha mindenki jól érzi magát a lakóhelyén, és lehetőség szerint nem túl távol talál magának munkahelyet. Ha kistelepülésekről van szó, akkor előfordulhat, hogy az egyik környező településen talál munkát, ám ebben az esetben a biztonságos ingázás feltételeit kell megteremteni vasúton és közúton egyaránt. Éppen ezért az a célunk, hogy minél több olyan fejlesztést támogassunk, amely élhetőbbé teszi a városokat és csökkenti a zsúfoltságot. Furcsa módon egy ötezer fő alatti településen is jelentkezhet a zsúfoltság a beépítettségi jellemzőkből vagy a közlekedési infrastruktúrából adódóan. Másrészt az is a célunk, hogy olyan közszolgáltatásokat vigyünk a falvakba vagy azok közelébe, amelyek nem teszik szükségessé, hogy az emberek a nagyvárosokba menjenek, ha ügyet akarnak intézni vagy szolgáltatást akarnak igénybe venni. 

A városokat szeretnénk egy kicsit vidékiesíteni, azaz lakhatóbbá és élhetőbbé tenni, a falvakat pedig szeretnénk jobb színvonalú közszolgáltatásokkal ellátni, ami lehetővé teszi, hogy a helyben élők az adott településen is minél teljesebb életet tudjanak élni.

– Miként lehet a régión belül a különböző települések fejlesztését összehangolni, hogy a városok és a falvak is élhetővé váljanak?

– Két tényező van, ami az összehangolást elősegítheti. Az egyik a térségben lévő települések vezetőinek az együttműködése. Bízom benne, hogy ezzel kapcsolatban a közeljövőben jelentős előrelépést tudunk elérni. Egyre inkább érik a felismerés a települések vezetőiben is, hogy egymás kárára nem tudnak érvényesülni, és nem tudnak tartós fejlődést elérni a saját településükön sem. A másik tényező pedig az, hogy a pénzügyi ösztönzőkkel abba az irányba tereljük a településeket, hogy lehetőség szerint az egy térségbe tartozók közös fejlesztési terveket fogalmazzanak meg. Ezáltal sokkal hatékonyabban tudjuk kihasználni a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat, valamint sokkal megalapozottabb és hosszabb távú fejlesztéseket tudunk megvalósítani. 

A baloldal hátráltatta az EU-s források érkezését 

Az utóbbi években hosszú egyeztetések zajlottak a magyar kormány és az Európai Unió között a hazánknak járó uniós forrásokról, aminek eredményeként a pénzek jelentős részét megkapta hazánk. A késlekedés egyik oka az volt, hogy Brüsszelben a magyar baloldali pártok régóta próbálják hátráltatni az uniós pénzek utalását. Visszatérő eleme politikájuknak, hogy a magyar jogállamiság állítólagos problémájára és egyéb mondvacsinált indokokra hivatkozva igyekeznek szabotálni az előirányzott uniós támogatások kifizetését. Ezt először még szemérmesen tették, azonban az elmúlt időszakban már nyíltan is vállalták. A DK elnöke a Spirit FM adásában is elismerte: pártja azon dolgozik Brüsszelben, hogy hazánk ne jusson hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz. „Mi ezen nagyon sokat dolgoztunk. Nem kell hazudni, mi voltunk ott! Ez a dolgunk! De nemcsak Brüsszelben támadjuk az Orbánt, hanem itthon is” – ismerte el Gyurcsány Ferenc. A DK mellett a Momentum is élen járt a magyar érdekérvényesítés hátráltatásában, amellett, hogy minden, Magyarországot elítélő határozatot automatikusan megszavaznak. Donáth Anna arra akarta rávenni az Európai Bizottságot, hogy vegyék bele a magyar kormánnyal szemben támasztott feltételek közé a pedagógus-státustörvény visszavonását, ötvenszázalékos azonnali pedagógusbér-emelést és a magyar oktatás átfogó reformját. Tehát pont azt akarta feltételévé tenni a kifizetésnek, amire a kormány a támogatásból költ majd. Cseh Katalin pedig azt akarta, hogy a kormányt megkerülve akár senki által nem megválasztott politikai szervezetek is pályázhassanak uniós támogatásokért. Sikerként értékelte, hogy a pályázó önkormányzatok és „civil” szervezetek közvetlen összeköttetésben állnak az Európai Bizottsággal, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ott is a magyar kormány ellen lobbizhatnak.

Borítókép: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter (Fotó: Havran Zoltán)