– Néhány nappal ezelőtt arról lehetett olvasni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói házkutatást tartottak Trippon Norbert újpesti gazdasági alpolgármester házában. A Telex egy országos hálózatról, számlagyárról is írt az ügy kapcsán, amelyben tehát az újpesti alpolgármester is érintett lehet. Ha jól gondolom, kiterjedt előzetes vizsgálatok nélkül, alapos ok nélkül nem szoktak valakinél házkutatást tartani? Mik ennek a nyomozati cselekménynek a feltételei?
– Egy bűncselekmény alapos gyanúja szükséges hozzá. De további követelmény az is, hogy feltételezhető legyen, hogy az adott ingatlanban a bűncselekménnyel összefüggésben valamilyen dokumentum, tárgyi bizonyíték, okirat, adathordozó fellelhető. Tehát a nyomozást segítő információ lehetősége vonatkozásában alapos gyanú kell fennálljon. Szó sincs arról, hogy a NAV gondol egyet és kimegy egy tetszőleges házhoz. Előbb születik egy határozat, és az alapján járnak el. Ráadásul Trippon Norbert esetében hivatalos személyről, közszereplőről is beszélünk. Fontos azonban előre rögzítenem, hogy a konkrét ügyet a maga mélységében nem ismerem, emiatt nem is lenne etikus, ha a konkrét ügyben érdemi megállapításokat tennék, ezért általánosságban tudok reagálni a sajtóban megjelent hírekre.
Ha bebizonyosodik a gyanú, hosszú évekre rács mögé kerülhetnek az érintettek
– A médiában megjelent egy kiszivárgott vallomás, amiből az derül ki, hogy az újpesti alpolgármester a saját házának felújítását egy, a DK-s önkormányzatoktól sok megbízást elnyerő építési vállalkozással csináltathatta meg ingyen. Ráadásul plusz egy csavar a történetben, hogy nem a munkát végző SZIN-KER, hanem egy másik vállalkozás számlázott az alpolgármesternek. Mi történhetett egészen pontosan? Milyen bűncselekmények valósulhattak meg?
– Általánosságban mondva: hogyha egy hivatalos személy állami közpénzt juttat megrendelés formájában egy magánvállalkozásnak úgy, hogy azért ő jogosulatlan előnyt, például visszaosztott pénzt, vagy mondjuk, egy házfelújítást kap ingyen, ez a köznyelvben használt, klasszikus korrupció gyanúját veti fel. Ha a kifizetett összeg drágább, mint amennyi jogosan járna ellenértékként, tehát túlárazásról van szó, akkor az további bűncselekmény is lehet, például hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés.
Egy másik bűncselekmény lehet az is, ha nem az a cég végezte el a munkát, amelyik számlázott. Itt az a cég, illetve az a cégvezető, amelyik a munkát valóban végezte, jogosulatlan anyagi előnyhöz juttathatta a politikust, tehát aktív korrupciót hajtott végre. Az a cég, illetve cégvezető pedig, amelyik nem dolgozott, csak a fiktív számlákat bocsájtotta ki, költségvetési csalást követhetett el.
És innen válik izgalmassá a történet, mert ha abból indulunk ki, hogy a politikus az első, korrupcióból származó vagyoni előnyt próbálta a fiktív számlákkal legalizálni, azt a köznyelv és a büntetőjog is egyaránt pénzmosásnak nevezi.
Mivel pedig ahhoz, hogy ezeket meg tudják valósítani, legalább három résztvevőre volt szükség, ezért bűnszövetségben követhették el a fenti bűncselekményeket. Ez egy minősítő körülmény, ami azt is jelenti, hogy súlyosabb büntetés jár az elkövetőknek. És visszacsatolva az első kérdésre adott válaszomra, a NAV nyomozói valószínűleg a pénzmosás alapos gyanúja miatt szállhattak ki Trippon Norbert házához.
– A kiszivárgott vallomás szerint a gyanúsított cégvezetőnek, ahogy megkapta Trippon Norberttől az utalást, azonnal fel kellett vennie azt készpénzben, és vissza kellett juttatnia a SZIN-KER vezetőjén keresztül jó eséllyel a politikusnak. Mi a véleménye erről a tevékenységről?
– Ha beigazolódik, akkor ez azt jelenti, hogy Trippon Norbert a saját számlájáról olyan magatartást tanúsított, amivel szintén leplezték a bűncselekményt, hiszen aki megkapta az utalást, az felvette készpénzben az összeget és visszajuttatta a második szereplőnek a pénzt. Ez egy tipikus pénzmosás gyanúját veti fel.
– Mi történhetett ön szerint a valóságban? Miért lehetett szükség még egy cég beékelésére a korrupciós hálózatban? Miért bonyolíthatták – ha beigazolódik – Tripponék ezzel a bűncselekményt?
– A cél az lehetett, hogy az önkormányzattól sok száz milliós közbeszerzést elnyert cég ne szerepeljen úgy, mint az alpolgármester házának felújítója. Az pedig egy bevett bűnözői gyakorlat, különösen az építőipar területén, hogy beiktatnak egy közvetítő céget, amelyiknek semmi más feladata nincs, mint hogy megkapja a pénzt és felvegye azt készpénzben, amelyért cserébe jutalékot kap. Itt is valami hasonló történhetett.
A mesterséges intelligencia segíthet a szabálytalanság kiszűrésében
– A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy ez a fajta korrupciós modell, amit Gyurcsány-módszernek is nevezünk, sok helyen felütötte fejét; nemcsak Újpesten, de más baloldali vezetésű kerületekben, sőt a Városházán is. Mi lehet az oka a modell elterjedésének? Mekkora felelőssége van ebben a főpolgármesternek?
– Azért választják ezt a megoldást az elkövetők, mert ez egy bevett gyakorlat. És jól működött is, amíg nem volt ennyire online a szolgáltatás. Papíralapon jóval macerásabb volt az ellenőrzés egy NAV-ellenőr részéről, mint most az online pénztárgépek világában. És ma már, a mesterséges intelligencia korában sokkal egyszerűbb a szabályszerűséget ellenőrizni.
De valóban egy bevett bűnözői módszerről lehet szó, hiszen ugyanez történhetett a Lánchíd felújítása körül is. Víg Mór felvett több százmillió forint készpénzt a bankban és jó eséllyel visszajuttatta azt a megbízói részére. Éppen ezért fontos lehet ezeknek a pénzeknek az ellenőrzése. Mondok példát: ha valaki felvesz százmillió forintot készpénzben, akkor másnap be kellene kopogtatni hozzá, hogy mutassa meg, megvan-e ez a pénz. Ha nincs meg, akkor pedig igazolni kellene, hogy mire költötte. Így további korrupciós ügyleteket is meg lehetne fogni.
