– A Tempus Közalapítvány közalapítvány legfontosabb feladata az idén útjára indított Pannónia ösztöndíjprogram koordinálása, amit tavaly az egyetemekkel és a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM) közösen alakítottak ki – mondta Bodrogi Richárd, a TKA főigazgatója. A vezető felidézte:
az ösztöndíjprogramot eredetileg nem arra szánták, hogy kiváltsa az Erasmust, hanem a magyar kormány ambiciózus célkitűzésének a megvalósítását segítette volna, miszerint 2030-ra el kell érni 20 ezer kifelé irányuló mobilitást a felsőoktatásban.
Ehhez szükség volt egy új programra, amit annak alkotása idején még az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárként dolgozó Hankó Balázs kinevezett kulturális és innovációs miniszterrel, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral, a Debreceni Egyetemmel, a Semmelweis Egyetemmel, a Széchenyi István Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel, valamint az Óbudai Egyetemmel együttműködve hoztak létre.
A Pannónia működése
A program működéséről Bodrogi Richárd ismertette: először az egyetemeknek kell benyújtani a saját mobilitási igényüket, azaz, hogy mely külföldi egyetemekre szeretnének hallgatókat, oktatókat, vagy más egyetemi munkatársakat küldeni. A TKA súlyozza a beérkező igényeket, de szakmailag nem bírálja azokat, hanem a korábbi teljesítményeket veszi figyelembe. Ezután javaslatot tesznek a közalapítvány kuratóriumának, ahol döntést hoznak a javaslatról és egy átalányösszeget biztosítanak az egyetemeknek az igényeik megvalósítására. Ezenkívül abban is segítenek az intézményeknek, hogy hogyan tudják jobban motiválni a hallgatóikat a mobilitásra. – A nagyvárosokban, különösen a fővárosban, egyszerű olyan fiatalokat találni, akik el szeretnének menni külföldi egyetemre, ez a vidéki, hátrányos helyzetű térségekben azonban sokkal nehezebb – magyarázta a TKA főigazgatója.
A külföldiek jöhetnek Erasmusszal
Bodrogi Richárd hozzátette: ugyancsak fontos feladatuk az Erasmus+ program kezelése, aminek a teljes spektruma náluk van. A főigazgató felidézte: a modellváltott egyetemek idén július 31-ig tudnak részt venni a programban, mivel a szerződéseik akkor járnak le. Az Unió döntése miatt már 30 millió euró feletti összeget nem tudtak odaadni ezeknek az intézményeknek, és ez nehezíti a magyar diákok fogadását az európai egyetemeken. Mint rámutatott,
nagy hangsúlyt fektetnek annak a kommunikációjára, hogy a külföldi hallgatók jöhetnek a magyar egyetemekre,
ehhez a résztvevő intézményeknek az Erasmus Charter for Higher Education elnevezésű dokumentumra van szüksége, amely mindegyiknek megvan.
Bodrogi Richárd hangsúlyozta: a magyar egyetemeket a jó minőségű képzéssel tudják vonzóvá tenni a külföldiek számára, fontos szempont továbbá, hogy Magyarországon alacsonyabbak a megélhetési költségek a nyugati országokhoz képest, az egyetemi városaink biztonságosak, illetve jók a nemzetközi hátterű hallgatói közösségeink. Leszögezte: a magyar felsőoktatás nem lehet versenyképes nemzetköziesítés nélkül, mert erre van szükség ahhoz, hogy Magyarország a nemzetközi egyetemi rangsorokban jól szerepeljen.
Nemzetköziesítés itthon
Bodrogi Richárd a TKA további fontos feladatának a Stipendium Hungaricum kezelését nevezte, ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) megbízásából látják el. Ez egy befelé irányuló program, ami a „nemzetköziesítés itthon” jegyében zajlik.
– Magyarországon teremtjük meg azokat a feltételeket, amelyek nemzetközi szintű oktatási környezetet nyújtanak a diákoknak.
Évente 11 ezer külföldi hallgató tanul hazánkban, akik közel száz partnerországból érkeznek. A modellváltott egyetemek is fogadnak Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatókat, a legnagyobb közösség a Debreceni Egyetemen található. A Stipendium Hungaricum nagy mértékben támogatja a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését, de emellett megvannak a külpolitikai céljai is – magyarázta a TKA főigazgatója.
Bodrogi Richárd hangsúlyozta: az Erasmus+ programban nemcsak felsőoktatási intézmények vehetnek részt, hanem a köznevelési intézmények, a szakképzési szektor, valamint a felnőttképző intézmények, tavaly pedig a sportszektor is csatlakozhatott. A szakképzési intézményekben dolgozó oktatóknak képzéseket szervez az Erasmus+ részeként működő Nemzeti Szakképzési Szakértői Munkacsoport, ahol a képzések vezetői komoly szaktudást halmoztak fel a szakterületükön, és nem csak pályázóként, hanem lebonyolítóként is vettek már részt az Erasmus+ programban. Velük valósítanak meg olyan tevékenységeket, mint például a TKA által kifejlesztett projektmenedzsment-képzés, melyet ingyenesen biztosítanak a szakképzésben oktatóknak. Ennek az egyik célja megtanítani őket a hatékonyabb és jobb pályázatírásra, a másik pedig az, hogy a megnyert pályázatokat jobb színvonalon tudják megvalósítani, vagyis a részt vevő diákok hasznos tudást szerezzenek.
