Itt a vége, már biztos, hogy Karácsony Gergely marad a főpolgármester

A Kúria szerdán tartott ülésén tárgyalta a főpolgármester-választással kapcsolatban Karácsony Gergely által benyújtott fellebbezést, amelyben a főpolgármester egy teljesen új választás kiírását, illetve a június 9-én tartott választás eredményeinek megsemmisítését kérte. Vagyis a Kúria döntése értelmében nem ismétlik meg a főpolgármester-választást Budapesten. A döntéssel, illetve a Vitézy Dávid és Karácsony Gergely előtt álló jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatban lapunknak nyilatkozott Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki többek között azt is elmondta, hogy az Alkotmánybíróság előtti eljárás már csak egy elvi lehetőséget hordoz a helyzet megváltoztatására.

Fotó: Máthé Zoltán

– Milyen jogkörökkel rendelkezik az Alkotmánybíróság (AB) a választásokkal kapcsolatos fellebbezéseket illetően?

– Az Alkotmánybíróság vonatkozó jogköre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv. 27. paragrafusa értelmében arra terjed ki, hogy kiküszöbölje a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Egységes gyakorlata értelmében az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, illetve a bírósági eljárásnak a felülbírálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. paragrafusából következően nem tekinthető általános felülbírálati fórumnak. A rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére. 

– Joga van az Alkotmánybíróságnak megsemmisíteni a főpolgármester-választás eredményét és új választás kiírását elrendelni?

– Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján a testület a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén tárgyalja. Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. paragrafusának első bekezdése szerinti eljárásban megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, az érintett döntést megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is, így a választási szerv határozatát is. Ezen eljárások esetén főszabályként az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét polgári ügyekben a Kúria állapítja meg. A Kúria döntése során köteles figyelembe venni az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat és a vonatkozó eljárási szabályokat.

– Mennyi esélyt lát arra, hogy Vitézy Dávid fellebbezzen a Kúria ítélete ellen? 

– A választási eljárás során, mint rendkívüli jogorvoslati lehetőség, igénybe vehető az alkotmányjogi panasz. A választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen választási ügyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 233. paragrafusa teremt jogalapot. Erre a választási szerv – jelen esetben az NVB –- határozatát felülvizsgáló bírói döntéssel szemben, az általános hatvannapos határidővel ellentétben, a bíróság döntésének közlésétől számított három napon belül lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani. Ez a jogi lehetőség tehát adott a főpolgármester-jelölt számára, más kérdés, hogy a korábban előadottak szerint adott-e számára kellő jogi muníció a panasz előterjesztéséhez.

– Véglegesnek tekinthető a főpolgármester-választás eredménye?

– Időközben a főpolgármester átvette a megbízólevelét a Fővárosi Választási Bizottság elnökétől. Formálisan tehát lezártnak tekinthető a folyamat abban az értelemben, hogy a Kúria végzése jogerős, rendes jogorvoslati lehetőség törvényileg kizárt, illetve egy esetleges alkotmányjogi panasz benyújtása nem bír halasztó hatállyal. Az Alkotmánybíróság előtti eljárás ugyanakkor egy elvi lehetőséget hordoz – ha jogi értelemben rendkívül szűk körben is – a helyzet megváltoztatására.

Döntött a Kúria

Amint arról már korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, A Kúria szerdán helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a főpolgármester-választás eredményét megállapító határozatát, amely szerint a választást Karácsony Gergely nyerte. A végzés jogerős.

A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) június 10-i határozatában megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely, a Párbeszéd – Zöldek–Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt jelöltje nyerte. Az FVB határozata ellen Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezett, arra hivatkozva, hogy 202 szavazókörben olyan szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak, amelyek érvényesek voltak, és ez érdemben befolyásolta a választás eredményét. Ezért kérte, hogy az NVB a főpolgármester-választás összes szavazókörének összes érvénytelen szavazatát számolja újra. Hivatkozott arra is, hogy a IV. és VII. kerületben a visszalépő Szentkirály Alexandra nem, vagy alig észrevehető módon lett törölve a szavazólapról, ezért kérte a szavazás megismétlését a két kerület szavazóköreiben.

Az NVB az érvénytelen szavazatok újraszámlálását követően, június 14-én helybenhagyta az FVB határozatát. Megállapította, hogy az újraszámlálás eredményeként a szavazatszámláláskor érvénytelennek nyilvánított érvénytelen szavazólapokból 560 érvényes volt, és az újraszámlálást követően érvényesen leadott szavazatok száma Karácsony Gergelyre 371 578, Vitézy Dávidra 371 537, Grundtner Andrásra 38 995. A IV. és VII. kerület vonatkozásában pedig az NVB arra jutott, hogy a csatolt bizonyítékok nem alkalmasak annak valószínűsítésére, hogy az érvénytelen szavazatok számát az egyik jelöltnek a szavazólapról való, Vitézy által kifogásolt törlése okozta, és mindez befolyásolta a választás eredményét is.

Az NVB határozata ellen mind Vitézy Dávid, mind Karácsony Gergely jogorvoslatot nyújtott be, a bíróság pedig a két ügyet egyesítette. Vitézy Dávid felülvizsgálati kérelmében kérte a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását, másrészt pedig a IV. és VII. kerület összes szavazókörében a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelését. Hivatkozott többek között arra, hogy a két kerületben a kiesett jelölt nem jól észlelhető kihúzása a szavazópolgárokat megtévesztette, és ennek eredményeként a két kerületben mind a fővárosi átlaghoz, mind pedig a jól észlelhető kihúzást alkalmazó kerületekben született érvénytelen szavazatokhoz képest lényegesen nagyobb számú érvénytelen szavazat lett.

A Kúria szerint Vitézy Dávid bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos. A bíróság szerint az összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását olyan jogszabálysértésre hivatkozva kérte, amely nem volt tárgya a másodfokú, NVB előtt zajló eljárásnak, ezért ezt a Kúria nem vizsgálhatta. A IV. és VII. kerület vonatkozásában pedig a Kúria azt állapította meg, hogy Vitézy nem bizonyította, hogy a vékony tollú áthúzással sérültek volna a választási eljárási törvény alapelvei, illetve hogy ez a törlési mód alkalmas lett volna a választópolgárok megtévesztésére. A Kúria szerint az, hogy a IV. és a VII. kerületi szavazókörökben a fővárosi átlaghoz képest viszonylag magas számú érvénytelen szavazat keletkezett, nem támasztja alá a választók megtévesztésére vonatkozó állítást.

Karácsony Gergely a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és a főpolgármester-választás megismétlését kérte. Hivatkozott arra, hogy a II., IX., XV. kerületben a lezárt urnák felnyitásánál a helyi választási bizottság tagja nem volt jelen, a XVII. kerületben nincs utalás arra a jegyzőkönyvben, hogy a helyi választási bizottság tagja jelen lett volna az urnabontásnál, a XVIII. kerületben az urnabontási folyamat nagyobb részében nem volt jelen helyi választóbizottsági tag, a IV. kerületben a dobozok nem voltak szabályszerűen lezárva. Emellett minden kerületben volt olyan szavazókör, ahol nem megfelelően kötegelték az érvénytelen szavazatokat. Álláspontja szerint mindez kétséget ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a szavazatoknak a választás éjszakáján a szavazatszámláló bizottság általi megszámolása és az NVB újraszámlálása között a szavazólapok tartalma megváltoztatható-e.

A Kúria szerint Karácsony Gergelynek a megismételt szavazás elrendeléséhez részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal kellett volna alátámasztani az újraszámlálás során elkövetett jogsértéseket, de a beadvány pusztán a kétségeket vetett fel ezzel kapcsolatban. A kétség szintjén megfogalmazott felvetések azonban nem adnak alapot a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére.

Borítókép: Karácsony Gergely hatalomban maradása Gyurcsányék politikai túlélésének záloga is lehet (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)