– Milyen jogkörökkel rendelkezik az Alkotmánybíróság (AB) a választásokkal kapcsolatos fellebbezéseket illetően?
– Az Alkotmánybíróság vonatkozó jogköre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv. 27. paragrafusa értelmében arra terjed ki, hogy kiküszöbölje a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Egységes gyakorlata értelmében az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, illetve a bírósági eljárásnak a felülbírálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. paragrafusából következően nem tekinthető általános felülbírálati fórumnak. A rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére.
– Joga van az Alkotmánybíróságnak megsemmisíteni a főpolgármester-választás eredményét és új választás kiírását elrendelni?
– Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján a testület a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén tárgyalja. Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. paragrafusának első bekezdése szerinti eljárásban megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, az érintett döntést megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is, így a választási szerv határozatát is. Ezen eljárások esetén főszabályként az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét polgári ügyekben a Kúria állapítja meg. A Kúria döntése során köteles figyelembe venni az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat és a vonatkozó eljárási szabályokat.
– Mennyi esélyt lát arra, hogy Vitézy Dávid fellebbezzen a Kúria ítélete ellen?
– A választási eljárás során, mint rendkívüli jogorvoslati lehetőség, igénybe vehető az alkotmányjogi panasz. A választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen választási ügyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 233. paragrafusa teremt jogalapot. Erre a választási szerv – jelen esetben az NVB –- határozatát felülvizsgáló bírói döntéssel szemben, az általános hatvannapos határidővel ellentétben, a bíróság döntésének közlésétől számított három napon belül lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani. Ez a jogi lehetőség tehát adott a főpolgármester-jelölt számára, más kérdés, hogy a korábban előadottak szerint adott-e számára kellő jogi muníció a panasz előterjesztéséhez.
– Véglegesnek tekinthető a főpolgármester-választás eredménye?
– Időközben a főpolgármester átvette a megbízólevelét a Fővárosi Választási Bizottság elnökétől. Formálisan tehát lezártnak tekinthető a folyamat abban az értelemben, hogy a Kúria végzése jogerős, rendes jogorvoslati lehetőség törvényileg kizárt, illetve egy esetleges alkotmányjogi panasz benyújtása nem bír halasztó hatállyal. Az Alkotmánybíróság előtti eljárás ugyanakkor egy elvi lehetőséget hordoz – ha jogi értelemben rendkívül szűk körben is – a helyzet megváltoztatására.
Döntött a Kúria
Amint arról már korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, A Kúria szerdán helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a főpolgármester-választás eredményét megállapító határozatát, amely szerint a választást Karácsony Gergely nyerte. A végzés jogerős.
A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) június 10-i határozatában megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely, a Párbeszéd – Zöldek–Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt jelöltje nyerte. Az FVB határozata ellen Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezett, arra hivatkozva, hogy 202 szavazókörben olyan szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak, amelyek érvényesek voltak, és ez érdemben befolyásolta a választás eredményét. Ezért kérte, hogy az NVB a főpolgármester-választás összes szavazókörének összes érvénytelen szavazatát számolja újra. Hivatkozott arra is, hogy a IV. és VII. kerületben a visszalépő Szentkirály Alexandra nem, vagy alig észrevehető módon lett törölve a szavazólapról, ezért kérte a szavazás megismétlését a két kerület szavazóköreiben.
Az NVB az érvénytelen szavazatok újraszámlálását követően, június 14-én helybenhagyta az FVB határozatát. Megállapította, hogy az újraszámlálás eredményeként a szavazatszámláláskor érvénytelennek nyilvánított érvénytelen szavazólapokból 560 érvényes volt, és az újraszámlálást követően érvényesen leadott szavazatok száma Karácsony Gergelyre 371 578, Vitézy Dávidra 371 537, Grundtner Andrásra 38 995. A IV. és VII. kerület vonatkozásában pedig az NVB arra jutott, hogy a csatolt bizonyítékok nem alkalmasak annak valószínűsítésére, hogy az érvénytelen szavazatok számát az egyik jelöltnek a szavazólapról való, Vitézy által kifogásolt törlése okozta, és mindez befolyásolta a választás eredményét is.
Az NVB határozata ellen mind Vitézy Dávid, mind Karácsony Gergely jogorvoslatot nyújtott be, a bíróság pedig a két ügyet egyesítette. Vitézy Dávid felülvizsgálati kérelmében kérte a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását, másrészt pedig a IV. és VII. kerület összes szavazókörében a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelését. Hivatkozott többek között arra, hogy a két kerületben a kiesett jelölt nem jól észlelhető kihúzása a szavazópolgárokat megtévesztette, és ennek eredményeként a két kerületben mind a fővárosi átlaghoz, mind pedig a jól észlelhető kihúzást alkalmazó kerületekben született érvénytelen szavazatokhoz képest lényegesen nagyobb számú érvénytelen szavazat lett.
A Kúria szerint Vitézy Dávid bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos. A bíróság szerint az összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását olyan jogszabálysértésre hivatkozva kérte, amely nem volt tárgya a másodfokú, NVB előtt zajló eljárásnak, ezért ezt a Kúria nem vizsgálhatta. A IV. és VII. kerület vonatkozásában pedig a Kúria azt állapította meg, hogy Vitézy nem bizonyította, hogy a vékony tollú áthúzással sérültek volna a választási eljárási törvény alapelvei, illetve hogy ez a törlési mód alkalmas lett volna a választópolgárok megtévesztésére. A Kúria szerint az, hogy a IV. és a VII. kerületi szavazókörökben a fővárosi átlaghoz képest viszonylag magas számú érvénytelen szavazat keletkezett, nem támasztja alá a választók megtévesztésére vonatkozó állítást.
Karácsony Gergely a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és a főpolgármester-választás megismétlését kérte. Hivatkozott arra, hogy a II., IX., XV. kerületben a lezárt urnák felnyitásánál a helyi választási bizottság tagja nem volt jelen, a XVII. kerületben nincs utalás arra a jegyzőkönyvben, hogy a helyi választási bizottság tagja jelen lett volna az urnabontásnál, a XVIII. kerületben az urnabontási folyamat nagyobb részében nem volt jelen helyi választóbizottsági tag, a IV. kerületben a dobozok nem voltak szabályszerűen lezárva. Emellett minden kerületben volt olyan szavazókör, ahol nem megfelelően kötegelték az érvénytelen szavazatokat. Álláspontja szerint mindez kétséget ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a szavazatoknak a választás éjszakáján a szavazatszámláló bizottság általi megszámolása és az NVB újraszámlálása között a szavazólapok tartalma megváltoztatható-e.
A Kúria szerint Karácsony Gergelynek a megismételt szavazás elrendeléséhez részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal kellett volna alátámasztani az újraszámlálás során elkövetett jogsértéseket, de a beadvány pusztán a kétségeket vetett fel ezzel kapcsolatban. A kétség szintjén megfogalmazott felvetések azonban nem adnak alapot a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére.
