Május 27-én rendben befejeződtek a 2023/2024-es tanév május–júniusi érettségi vizsgaidőszakának írásbeli vizsgái. A tanév rendjében meghatározott 16 vizsganapon 1161 helyszínen mintegy 112 700 érettségiző vizsgázott – Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint.
Az érettségi június 5. és 12. között az emelt szintű, majd június 17. és július 3. között a középszintű szóbelikkel folytatódik.
A szóbeli vizsga pontos időpontját és helyszínét a vizsgabehívó tartalmazza. A középszintű szóbeli vizsgákat az az intézmény szervezi, ahol a vizsgázó a jelentkezését benyújtotta. (Ez lehet kormányhivatal vagy középiskola is.) A vizsgaidőpontokról a jelentkezést fogadó intézmény tájékoztatja a vizsgázókat.
Mit lehet tudni a tételekről?
Az iskolák döntenek a középszintű vizsgák tételeiről, amelyek között lehetnek eltérések. Ellenben az emelt szintű szóbeli érettségi mindenütt egységes, a tételcímeket központilag határozzák meg. Itt tekintetők meg.
2024-ben bővítettek az érettségi tételeken, ami a szóbeliket is érinti, magyarból az eddigi hat kötelező (Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor) melé felkerült Herczeg Ferenc, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Vörösmarty Mihály is.
Nem érdemes a póttételre pályázni
Amennyiben a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlannak bizonyul, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Amennyiben a vizsgázó a szóbeli vizsgán 12 százalék feletti eredményt ér el, az még nem jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból nem bukik meg, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszáma alapján kell elérni az elégségeshez szükséges 25 százalékos eredményt.
Mi történik, ha a diák nem jelenik meg a szóbeli vizsgán?
Ha a vizsgázó neki fel nem róható okból (azaz igazoltan) nem jelent meg a szóbeli vizsgán, a szóbeli vizsgát az adott vizsgaidőszakban megismételheti vagy egy másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehet. Az igazolást az érettségi jelentkezést fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A vizsga megismétlésének részleteit szintén a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni.
Ha a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg a szóbeli vizsgán, egy másik vizsgaidőszakban javító vizsgát tehet.
A szóbelire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára is, amennyiben a feladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a teljesítményt értékelni. Ilyen típusú vizsga például a testnevelés gyakorlati része – olvasható a vizsgaszabályzatban.
Hogy derülnek ki az eredmények?
Az érettségi vizsga eredményéről kiállított dokumentumokat az eredményhirdető értekezleten adják át a vizsgázóknak vagy az általa (írásban) meghatalmazott személynek. Az eredményhirdető értekezlet időpontját és helyszínét, amelyet a vizsgabehívó tartalmaz, az érettségi jelentkezést fogadó intézmény határozza meg.
Ha a vizsgázó nem tud elmenni az eredményhirdető értekezletre, és meghatalmazást sem ad senkinek a dokumentumok átvételére vonatkozóan, úgy az érettségi dokumentum átvételéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.
