Kokain, antidepresszánsok, hormonok, szívgyógyszerek teszik színesebbé a balatoni nyarat

A leszedált csigák és az elhízott vízibolhák nem boldogok.

illusztrációlat jóval nagyobb mértékben nőtt, mint az árak Fotó: Shutterstock

Azonban van még itt néhány érdekesség. Becslések szerint naponta 2,5 tonnányi naptej oldódik be a vízbe a fürdőzők bőréről, mindez a tóban élő gerinctelen élőlényeinek nem valami jó. A diklofenák – fájdalomcsillapító –, az ösztradiol, az ösztron – hormonok – és a koffein okozott magas kockázatot a három nyári hónapban. 

A fizikai-kémiai változásokra igen érzékenyen reagáló nagy vízibolhát, illetve nagy mocsári csigát különféle mikroszennyező anyagok hatásának tettek ki, amelyből kiderült, hogy a csigák embriói már jóval hamarabb kikeltek, ezek a vegyületek ugyanis felfokozott állapotba hozták a csiga anyagcseréjét, hormonháztartását, emellett a csigák spermiumszáma csökkent. 

A karbamezapin nevű antidepresszáns hatására lelassult a kezelt állatok mozgása, azaz a magas koncentráció leszedálta őket. A vízibolhák esetében pedig a naptejekből származó UV-szűrő vegyszerek 

zavarták meg jelentősen az állatok hormonháztartását, amelyek ettől elhíztak.

Ha pedig az emberi egészség oldaláról tesszük fel a kérdést, fontos megvizsgálni, hány liter Balaton-vizet kellene meginnunk, hogy elérjük az adott gyógyszerből maximálisan megengedett napi dózist. A kutatók számításai szerint a diklofenák esetében ezt az adagot 358 ezer liternyi, a hormontartalmú ösztradiol esetében pedig 50 ezer liternyi Balaton-víz „magunkba döntésével” tudnánk abszolválni. 

Kimondható tehát, hogy nincs humán kockázat.