Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható 11 nemzetiség szavazólapja a vasárnapi nemzetiségi választáson. A roma és az örmény szavazólap azonban csak magyarul készült el, mivel e két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít. A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól. Ilyen az is, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni.
Egyszerre választanak
A nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg a települési, területi (vármegyei és fővárosi), valamint országos önkormányzatukat. A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik május 31-ig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, ezt 345 633-an tették meg.
A törvény szerint azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma az utolsó népszámlálás adatai szerint legalább 25 volt.
Azokon a településeken is ki kellett tűzni a választást, ahol a 2019-es választás után megalakult az adott nemzetiség települési önkormányzata és a nemzetiséghez tartozók száma elérte a 20-at, illetve ahol nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött 2023. december 1-jén. A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján tűzött ki 2722 települési nemzetiségi választást.
A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi – három vagy öt – jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány tagú lenne a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe; a vasárnapi adatok szerint 575 választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 2147 települési, 64 területi és 13 országos nemzetiségi választást lehet megtartani.