Légkondi nélkülözhetetlen a kánikula miatt, de többek között gyorsabban öregszünk miatta

A tartósan forró nyarakat egyre nehezebb elviselni, a klimatizálás a mindennapi élet részévé vált, kánikulában szinte lehetetlen tartósan jól teljesíteni, nem lehet jól aludni. A munkahelyeken, a bevásárlóközpontokban és az otthonokban is hűtjük a levegőt, de számos egészségügyi kockázata van ennek, a legsúlyosabb a légiós betegség, de van más is.

Egyedi létesítésű klímaberendezések külső egységei az Újpesti lakótelep egyik panelházán. Az Újpesti lakótelep (Újpest-Városközpont) mintegy 17 ezer panellakásával Budapest és egyben Magyarország legnagyobb lakótelepe a főváros 4. kerületében. (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)

Az már talán beszivárgott a köztudatban, hogy a kinti levegőnél csak 4-5 fokkal kellene hűteni a levegőt, de ha kint 35 fokos kánikula van, a benti 30 fok nem jelent enyhülést, így lejjebb fogjuk csavarni a hőmérsékletet. A túlzott hűtés könnyen megfázást, légúti problémákat, ízületi fájdalmakat és folyamatos munkahelyi konfliktusokat okozhat. De van ennél sokkal komolyabb veszélye is a túlzott légkondicionálásnak – olvasható a Világgazdaság cikkében.

A tartós kánikula fokozza a légkondicionáló berendezések használatát, de számolni kell az egészségügyi kockázatokkal is (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)

Az úgynevezett légiós betegséget a Legionella baktériumok okozzák. Nem emberről emberre terjed, hanem a Legionellával fertőzött aeroszol – mikroszkopikus méretű vízcseppek – útján terjed. A fertőző baktériumok például egy vízcsap vagy zuhany megnyitása során juthatnak a tüdőbe, vagy szökőkutakból, pezsgőfürdőkből, vízporlasztó berendezésekből és egyes légkondicionáló rendszerekből. Az otthoni és az autók klímája nem jelent olyan nagy veszélyforrást, de ezeket is célszerű évente kitisztíttatni.

1976-ban írták le először a légiós betegséget, egy légkondicionált philadelphiai szállodában a koreai háborút megjárt veteránok találkozója után 34 ember halt meg. Azóta ismeretes ez a súlyos fertőzés, amelynek lappangási ideje 2-10 nap lehet, de átlagosan 3-6 nap a jellemző.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ útmutatója szerint a legionellózis súlyosabb formája, a légionárius betegség influenzaszerű tünetekkel kezdődik: fejfájás, rossz közérzet, gyengeség, hőemelkedés, izom és ízületi fájdalom. 12-48 óra elteltével hidegrázás, magas láz és fokozódó erősségű, száraz köhögés jelentkezik. A második, harmadik naptól kezdve a tüdőgyulladás tünetei dominálnak. A betegek kb. 30 százalékánál jelentkezhet hasmenés, hányás, és az esetek felében zavartság, a tudatállapot megváltozása következik be. A betegség halálozási aránya magas, átlagosan 15 százalékos, amely az egészségügyi ellátással összefüggő eseteknél még nagyobb lehet. Az enyhébb kórforma, a Pontiac-láz spontán gyógyuló, influenzaszerű megbetegedést okozhat.

Az útmutató kiemeli: a legionella baktérium elméletileg bárkit képes megbetegíteni, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban az immunhiányos vagy legyengült immunrendszerű emberek érzékenyek a fertőzésre.

A légkondi elbánik a bőrünkkel is

Mivel a légkondi úgy hűt, hogy kivonja a nedvességet a levegőből, ez hatással van a bőrünkre is. A szellőzőnyílásokon kiáramló hideg levegő bőrszárazságot és irritációt okozhat, különösen az érzékeny bőrűek vagy ekcémás emberek számára. A száraz bőr sérülékeny hajlmasabb az allergiára és a bakteriális fertőzésre is.

A hosszas dehidratáltság felgyorsítja a bőr öregedését, szakértők azt is állítják, akik közel 12 órát töltenek légkondicionált környezetben, gyorsabban öregszenek, erőteljesebben ráncosodnak. A hideg száraz levegő a szemet is kiszáríthatja, érzékenyeknek fejfájást is okozhat.

Borítókép: A tartós kánikula fokozza a légkondicionáló berendezések használatát, de számolni kell az egészségügyi kockázatokkal is (Fotó:MTVA/Bizományosi: Róka László)