Magyar logika: rettegünk a daganattól, de sokat nem teszünk ellene

A magyarok több mint fele fél a daganatos megbetegedéstől, mégis csak minden ötödik megkérdezett tesz meg minden tőle telhetőt a megelőzés érdekében – összegezték szerdán egy kerekasztal-beszélgetésen az Affidea Magyarország által készített országos, reprezentatív kutatás eredményét.

Csököly, 2022. május 23. Müller Cecília országos tisztifõorvos a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) "Helybe visszük a szûrõvizsgálatokat" programjáról tartott sajtótájékoztatón Csökölyön 2022. május 23-án. Az NNK szûrõbuszai 2022-ben 53, megkeresésre további 54 településen jelennek meg, hogy azon kistelepülések lakosai is helyben vehessék igénybe a vizsgálatok lehetõségét, akik lakóhelyük közlekedési adottságai miatt azokra nehezen jutnak el. MTI/Varga György Fotó: MTI/Varga György

A felmérés lesújtó képet ad a magyarok rákprevenciós attitűdjéről, és részben magyarázza, hogy miért vagyunk világelsők számos daganatos megbetegedésben – olvasható a közleményükben. 

Elkeserítő eredménye a kutatásnak, hogy rákszűrő vizsgálatokra a lakosság majdnem fele, 49 százaléka egyáltalán nem jár

 – emelték ki. Hozzátették, hogy a férfiak, a 39 év alattiak, valamint a nyolc általánost végzettek jelentősen magasabb arányban hagyják ki a vizsgálatokat, mint a többi csoport.

A kutatásból kiderül, hogy a legalább néhány évente szűrésre járók többsége maximum 25 ezer forintot, 14 százalékuk 25-50 ezer forintot költ a vizsgálatokra, és a diplomások áldoznak a legtöbb pénzt erre. A diplomások 22 százaléka 25–50 ezer forintot, 11 százaléka pedig 50–75 ezer forintot is elkölt egy évben a vizsgálatokra.

A szűrővizsgálatok országszerte elérhetők az állami intézményekben, 

vagyis aki akar, az anyagi lehetőségektől függetlenül el tud menni ezekre a vizsgálatokra

– idézték a közleményben Farczádi Enikőt, az Affidea Magyarország onkológusát. A szakember a kerekasztal-beszélgetésen felhívta a figyelmet arra, hogy a tumorhoz vezető állapot szűréssel felderíthető, és minél korábbi stádiumban veszik észre a daganatot, annál nagyobb az esély arra, hogy eredményesen gyógyítható.

Idézték Bányai Éva Széchenyi-díjas pszichológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) oktatóját, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a stressz gyengíti az immunrendszert, amely így „nagyobb eséllyel ad lehetőséget a rákos sejtek burjánzásának”. Kiderült a kutatási eredményekből az is, hogy 

a passzív dohányzók nem járnak tüdőszűrésre, az aktív dohányzók nem akarnak leszokni.

Az is írták, hogy a nők közel fele évente jár tüdőszűrésre, míg a férfiaknak csak harmada. Tüdőszűrés 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására vonatkozóan.

A közlemény szerint melanómaszűrésre 30 éves kor fölött évente ajánlott járni. A nőknek a mammográfiai vizsgálat 45 és 65 éves kor között kétévente, a méhnyakrákszűrés 21 éves kortól háromévente ajánlott. A férfiaknak 50 éves koruk felett a rendszeres prosztatavizsgálat és a vastagbéldaganat szűrése javasolt.