Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. június 2-án intézett bombatámadást Debrecen ellen a szövetséges légierő. A második világháború magyarországi történetének ez volt a legtöbb áldozatot követelő támadása – idézte fel a Haon.hu.
Az olaszországi támaszpontokról 130 bombázó indult el egyenként negyven mázsa bombateherrel, őket 64 vadászgép kísérte. Debrecen bombázása emberek ezreinek halálát követelte.
Szőnyegbombázás
A támadás alatt 155 bomba hullott a Nagyállomásra és környékére, ez volt az elsődleges célpont. Az amerikaiak összesen mintegy ezer bombát dobtak erre a területre és a város más pontjaira.
A Magyar Államvasutak Műhelyét 128 bombatalálat érte és harminc találat a városi közvágóhidat. A földdel vált egyenlővé az Erzsébet utcai munkásnegyed, a Deák Ferenc és Hunyadi utcák területe (a mai Petőfi tér környéke) is. Bombatalálat érte a mostani börtön épületét, megsemmisült a Szent Anna és a Ferencz József út kereszteződésének környéke. Házak dőltek romba, váltak életveszélyessé vagy sérültek meg könnyebben. Több ezren váltak hajléktalanná. A becslések szerint megközelítőleg kétezer ember vesztette életét 1944. június 2-án.
Menteni, aki és ami menthető
– Kilenc órakor jelent meg az első támadó hullám a város felett. Ez a hullám nem dobott le bombákat. Nyomban követte egy második hullám, amely bombasorozatot dobott az állomásra és a környékére – írta másnapi lapszámában a Nyírvidék – Szabolcsi Hírlap. A lap beszámolt arról, hogy alig vonult el a második hullám,
a légoltalmi mentőosztagok nyomban megkezdték a mentési munkálatokat. A mentőosztagosok mellett tisztviselők, munkások és leventék is dolgoztak a romok eltakarításán, a tüzek eloltásán és az életben maradottak, a beomlott pincékben rekedt emberek megmentésén.
Hősi halottakról is beszámolt a lap. Makláry Elek városi tiszti főorvost az óvóhelyről kilépve érte a bombatámadás, egy sebesültnek próbált segítséget nyújtani. Elhunyt továbbá Móricz Bertalan, Török Tibor százados és Kövendy MÁV-főtiszt. A lap beszámolója szerint egy postás a szabályok ellenére elhagyta az óvóhelyet, hogy cigarettát vásároljon a legközelebbi trafikba. Az óvóhelyét időközben lebombázták.
Nem csak a június 2-i támadás követelt sok áldozatot Debrecenben, a várost az év folyamán: szeptember 1-jén, majd 15-én, 17-én, 20-án és 21-én támadtak ismét a szövetséges hatalmak.
Szolnokot is elérte a pokol
A Debrecenivel egynapon, Szolnokot ért csapás stratégiai jelentőségű volt, hiszen a várost keresztező vasúton több fegyver- és lőszerutánpótlást szállítottak a németek.
A Szoljon.hu-n megjelent cikk szerint a szövetséges haderők célja a közlekedés megbénítása volt, ehhez elég volt a szolnoki vasútállomást tönkretenni. A bombázás területe az épületekre és a környező utcákra, egészen a hajdani Bábaképzőig koncentrálódott, mindent letarolva. A célpont egyértelműen ez a vasúti pályaudvar és környéke rész volt, de az emberi tévedéseket már akkor sem lehetett elkerülni, ezért előfordulhattak kisebb támadások például Szajolban vagy Rákóczifalván.
A június 2-i támadás során közel 160 repülőgép mintegy 870 bombát dobott a szolnoki vasútállomás területére, aminek következtében több mint 1100 ember veszthette életét.
Németek, magyarok
Szolnok 1948-as polgármesterének, Zsemlye Ferencnek a jelentéséből az derül ki, hogy a június másodiki bombázás során elhunyt 1132 német katona tizenegy tömegsírban nyugszik Szolnokon. Ám a legújabb kutatások alapján ez az adat nem állja meg a helyét. Német tudományos szakemberek 2002-ben ugyanis feltárták a német hősi sírokat, ahonnan 670 elesett katonájukat szállították a központi temetőjükbe, és ebből 287 katonát nem lehetett beazonosítani. A Szolnokon eltemetett német katonák legtöbbje azonban nem a bombázás miatt, hanem a földi harcok során hunytak el.
Annyi bizonyos, hogy a német katonák mellett nagyon sok civil, szolnoki áldozata is volt csak a június 2-i légi támadásnak.
Hadak útjában
– Szolnok a II. világháborúban, akárcsak a korábbi évszázadok csatározásainál is, átkelési, közlekedési csomópontnak számított – beszélt az okokról Magó Károly, aki a téma szakértőjeként tanulmányt is írt Szolnok bombázásáról. Évszázadokkal ezelőtt a Tisza szolnoki szakasza és a tiszai híd volt a célpontja a megszálló seregeknek, míg a második világégés alatt a város vasútjára fókuszáltak az ellenséges alakulatok. A második világháborúban a vasútállomáson bázist vertek itt olasz és német szállítóparancsnokságok is, sőt a német hadsereg egyik jelentős katonai egészségügyi szűrőállomása is.
Miután a szovjet csapatok elfoglalták a várost, sűrű forgalmú kórházvárosnak is számított Szolnok. Nem véletlen, hogy mint fontos stratégiai hely, Szolnok célpont lett 1944-től először a szövetségesek, majd a németek számára is.
Ráadásul pont stratégiai fontossága miatt több hadsereg is bombázta a várost:
- 1944. június 2-tól szeptember 19-ig az amerikaiak bombázták a repülőteret és a vasútállomás környékét;
- néhány hetes szünetet követően, október 8-tól az oroszok intéztek légitámadást a város ellen, egészen november 4-ig;
- majd miután a vörös hadsereg szállta meg a várost, a német légierő is bombázta Szolnokot, ezzel akadályozva a szovjet hadsereg előrenyomulását.
A második világháború előtti mintegy negyven-ötvenezres város közvetlenül a világégés után alig négy-ötezer lelket számlált…
Fekete nap
1944. június 2. nem csak Debrecenben és Szolnokon lett fekete betűs nap. A Magyar Királyi Honvédség aznapi gyorsjelentése szerint Miskolcon találatok voltak a Tiszai pályaudvaron, gyalogsági, tüzérségi és lovassági laktanyában, a Helyőrségi Kórházban, élelmezőraktárban, a villanytelepen, a vásárcsarnokban és több útvonalon. A távbeszélő-hálózat kikapcsolt. 170 lakóház megsérült.
Nagyváradon, a pályaudvaron, a csendőrlaktanyán több telitalálat volt. Kétszáz lakóház rongálódott meg.
Szegeden a rendező pályaudvart több találat érte. Részletes jelentés nincs.
Kolozsvárott a pályaudvar súlyos támadást kapott. Egyes katonai épületeket is találat ért.
A lebombázott városok a szűkszavú jelentésekkel ellentétben a szenvedés és a pusztulás helyszínei voltak. A településeket Szeged kivételével közel egy időben, Szegedet majdnem egy órával később érte a támadás.
Ingabombázás
Az európai légi háború 1944 nyarán fordulóponthoz érkezett.
Az amerikai bombázókötelékek a június 2-án indított Frantic hadművelet, azaz az ingabombázások során, a Szovjetunióban újonnan megnyitott légibázisok bevonásával egyszerre akár három irányból folytathatták légi offenzívájukat: Angliából, Dél-Olaszországból és immáron a Szovjetunióból.
Az amerikaiak összesen hét Frantic hadműveletet hajtottak végre, hármat a 15. és négyet a 8. Légi Hadsereg, összesen 21 bevetést teljesítve. Ennek a hadmveletnek lettek célpontjai a közép-európai országok, köztük számos magyar kis- és nagyváros.
Az 1946. évi magyar statisztikai adatok szerint a mai Magyarország 3122 helysége közül 1024-et ért bombatámadás óriási anyagi károkat okozva. A lakosság becsült vesztesége pedig mintegy húszezer fő volt, a katonai áldozatok száma is több ezerre tehető.
