Nálunk a legnehezebb lőfegyverhez jutni az egész EU-ban

Szigorú szabályoknak kell megfelelni Magyarországon ahhoz, hogy valaki törvényesen fegyvert tarthasson – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Attila. A független igazságügyi fegyverszakértő kijelentette, hazánkban a jól működő elhárító- és figyelőrendszernek, illetve a súlyos szankcióknak köszönhetően nem jellemző az illegális fegyvervásárlás.

Fotó: Markovics Gábor

Többkörös feltételek

A kérelmező alkalmasságát több körben vizsgálják: az első fegyver megszerzése esetén először a háziorvos méri fel, akihez négyévente vissza kell térni az engedély meghosszabbításáért, de az életkornak is komoly jelentősége van, mert hatvan év felett kétévente szükséges a felülvizsgálat, hetven év felett pedig évente. 

Ha a háziorvos alkalmasnak találta a kérelmezőt, utána pszichológiai vizsgálatra kell mennie valamelyik erre kijelölt szakpszichológushoz. 

Ha az igénylő hobbivadász, akkor elég egyszer megjelennie a szakpszichológusnál, a sportolók és a fegyveres munkavégzők, például a biztonsági szolgálat alkalmazottjai esetében azonban hat hónap múlva kötelező részt venni még egy ilyen vizsgálaton.

A fegyvertartási engedély megszerzéséhez nélkülözhetetlen a fegyverismereti vizsga, aki pedig vadász szeretne lenni, annak elengedhetetlen az állami vadászvizsga, amelyhez meghatározott óraszámú kötelező oktatáson kell részt venni, illetve évente ki kell váltani a vadászjegyet az illetékes megyei vadászkamaránál. Aki sportlövő akar lenni, annak be kell lépnie valamelyik sportegyesületbe vagy lövészegyletbe, ahol erről igazolást állítanak ki. Ezt követően kell választania, milyen fegyverrel szeretné végezni a sporttevékenységét. – Fontos, hogy a fegyvereket sorozatlövés leadására alkalmatlanná kell tenni, vagy a gyártótól olyat kell rendelni, ami eleve ilyen – hangsúlyozta a fegyverszakértő.

Nagy Attila hangsúlyozta:

ha valaki önvédelmi fegyvert szeretne, annak okát alaposan meg kell indokolni. Ilyen fegyverre abban az esetben szokták az engedélyt megadni, ha az igénylő életét vagy testi épségét érő támadás bizonyíthatóan csak tűzfegyverrel hárítható el.

Tárolás és igazolás

Nagy Attila arról is beszélt, hogy a lőfegyverek tárolásának szigorú feltételeket szabtak. A lőfegyvernek számottevő külső erőhatásnak is ellenálló anyagból kell készülnie, valamint biztonsági zárral ellátott szekrényben, vagy falhoz, padozathoz, szekrényhez rögzítve, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni, ahová a fegyvertartó rendszeresen jár. A rövid tűzfegyverek (például pisztolyok) tárolására szolgáló fegyverdobozt fixen kell rögzíteni. A fegyvereket töltetlen állapotban, a lőszereket elkülönítve kell tartani, amit az engedélyt kiállító hatóság rendszeresen ellenőriz.

A lőfegyvertartási engedélyeket ötévente meg kell újítani. A lejárat előtt 30 nappal kell kezdeményezni a tartási engedély megújítását, ennek elmaradásakor a fegyvertartási engedélyt visszavonják. A 30 napos határidő azért fontos, mert a kiállító hatóság a fegyvertartónál megvizsgálja, hogy ­nincs-e az eltelt öt éven belül tartási engedélyt kizáró ok, amit a fegyvertartó nem jelentett be.

A munkavégzés céljából fegyvert tartóknak negyedévente, az önvédelmi célból fegyvert tartóknak pedig minden évben december 15-ig be kell szerez­niük egy olyan igazolást, amely bizonyítja lövészeten, lőgyakorlaton való részvételüket, bár az nincs előírva, hogy ott pontosan milyen feladatokat kell elvégezniük. 

– Mostanában ezt úgy szokták a gyakorlaton végrehajtani, hogy a fegyvertartónak be kell mutatnia a lőfegyver tokból történő elővételét, hiszen az önvédelmi célú fegyver csak rejtve viselhető. Ezzel a lőtéri szakemberek azt szeretnék elérni, hogy az engedélyezett viselő valamennyit gyakoroljon is, és képes legyen a fegyver megfelelő kezelésére. Fontos, hogy ismerje a működését, a töltő és ürítő fogások pontos sorrendjét, illetve nem utolsósorban a karbantartását, nehogy saját magában vagy a környezetében kárt tegyen – mutatott rá Nagy Attila.

Kevés a visszaélés

A szakértő szerint felbecsülhetetlen, hogy mennyi illegálisan tartott lőfegyver lehet ma Magyarországon. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az 1980-as évek második felében annyi fegyver tűnt el az akkori Magyar Néphadseregből, hogy egy zászlóaljat fel lehetett volna szerelni velük, ami ezer fő körüli létszámot jelentett. Most nagyjából 300-350 ezer legálisan, magyar állampolgárnál tárolt fegyverről tudni, melyek közé a sport, a sport-vadász és az önvédelmi fegyvereket, valamint a munkavégzés céljából tartott fegyvereket sorolják. – A legálisan fegyvert tartó emberek általában olyan törvénytisztelők, hogy még a gyorshajtástól is tartózkodnak, hiszen bizonyos kihágások automatikusan a fegyverük elvételével járhatnak – mutatott rá Nagy Attila.

Fontos, hogy a gépjárművekhez hasonlóan a fegyvereket is el kell vinni műszaki vizsgára, 

aminek a gyakoriságán lazítottak a vadászfegyverek esetében, erre már csupán tulajdonosváltás esetén van szükség. Az egyéb fegyverek műszaki vizsgáját ötévente szükséges megújítani – beleértve az engedélyezett gáz- és riasztófegyvereket –, amit az engedélyt kiállító rendőrhatóságnak kell bemutatni. A hatástalanított fegyverekre is szigorú szabályok vonatkoznak: szállítani ezeket is csak csomagoltan lehet, mivel egy ­uniós szabályozás alapján félelmet keltő eszközöknek minősülnek.

A szakértő szerint az internet sötét bugyraiból, vagyis a dark webről történő illegális fegyverbeszerzés nem jellemző Magyarországon. Ez annak köszönhető, hogy 

jól működik a hazai elhárító- és figyelőrendszer, valamint komoly büntetéssel sújtják azokat, akiknél illegálisan tartott fegyvert találnak: akár kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak. 

Ez sokakat visszatart, amihez még hozzátesznek a szigorú bírói ítéletek. – A törvény teljes szigora sújt le azokra is, akik otthon készítenek fegyvert, mivel ez a tevékenység hatósági engedélyhez kötött – ismertette.

Nagy Attila azt tapasztalta, hogy a fegyvertartási engedély nyújtotta lehetőséggel való visszaélés nem jellemző hazánkban, mert a magyar fegyvertartók többnyire megfontoltak, illetve megfelelő ismereteket szereztek a fegyverekről a régen még kötelező sorkatonai szolgálaton. – Arra ugyan már volt példa, hogy gyógyíthatatlanul beteg fegyvertartók saját maguk ellen fordították a fegyver csövét, azonban más életének a kioltása vagy a szándékos sérülésokozás sosem volt jellemző idehaza – jelentette ki az igazságügyi szakértő.

Borítókép: Nem elég birtokolni, biztonságosan viselni és használni is tudni kell az önvédelem, sport vagy vadászat céljából tartott eszközöket (Fotó: Ripost)