Az 1960-as évek elején olajat és földgázt kerestek a dél-somogyi térségben, de a fúrásokkal többnyire termálvizet találtak – írja a Somogy vármegyei hírportál. A lap szerint Szulokon az így feltört meleg víznek a hetvenes évek elejére medencéket építettek. A szuloki fürdő sokáig a komlói és pécsi bányászok kedvelt üdülőhelye volt, de a német újraegyesítés idején a turisták is megtalálták. A koronavírus-járvány idején kötelező zárlat után lehetőség lett volna kinyitni, mégis zárva maradt, mert nem volt rentábilis a működtetése. Az EU-ban előírt keringetős rendszerek miatt ugyanis régóta a nullszaldó környékén mozgott a gazdaságossága a létesítménynek.
A település a geotermikus energia kinyerésében is gondolkodik, hogy ellássák a falu intézményeit. Azonban ennek alapfeltétele lenne, hogy még egy kutat fúrjon az önkormányzat, hogy azon át a fűtéshez felhasznált meleg vizet visszajuttassák a mélybe. Az új kút költségét kell összemérni a hasznával, miközben nincs túl sok intézményük, amit fűteni kell.
A vármegyei Táska község polgármestere, Gadányi Albert felidézte:
A téeszes időkben, 1976-tól 1986-ig működött termálkertészet, de technológiai problémák miatt megszüntették. A sóval telített termálvíz ugyanis kicsapódott a hűléskor a csövek falára és eldugította a rendszert. 2019-től azonban újra egy kétszer két hektáros üvegházas termálkertészet működik a faluban. Összesen 40-45 dolgozót foglalkoztatnak, ebből hét-nyolc helyi lakosnak mindig adnak munkát.
Azonban ennél sokkal komolyabb geotermikus beruházásokat terveznek a gálosfai Istvánvölgypuszta közelében tervezett termálkertészethez, amely magánberuházásból és vidékfejlesztési támogatásból épül évek óta. A harmincezer négyzetméteres kertészetben évi ezer tonna zöldséget is termeszthetnek. Megújuló energiaforrásokat használnak fel, a geotermikus energia mellett napelemparkot és a mezőgazdasági hulladékot feldolgozó pellet kazánokat.