Újra kell gondolni a budapesti aluljárókat

Az országos főépítész lapunknak nyilatkozva elmondta, ahhoz, hogy a budapesti aluljárókban tapasztalható állapotok megszűnjenek, alapjaiban kell megváltoztatni az aluljárókról kialakult képet, és a koszos, sötét, illetve szűk folyosó rendszer helyett élettel és természetes fénnyel kell megtölteni ezeket a tereket.

Fotó: Arpad Kurucz

Azokon a helyszíneken pedig, ahol feltétlenül szükség van ezekre az aluljárókra, ott rendbe kell hoznunk, ki kell bővítenünk őket, hogy ne csak kis szűk folyosók legyenek, hanem megfelelő teresedéssel jó térélményt tudjunk biztosítani az arra járóknak. Ezzel együtt lehetőség szerint a természetes fényt minél inkább be kell engedni. A pince és aluljáró szinteket pedig össze kell kapcsolni a földszinttel és díszíteni a falakat.

Erre nagyon sok helyen megvan a lehetőség, hogyha a Nyugati pályaudvar aluljáró rendszerét nézzük, ott közvetlenül a Nyugati tér mellett és a Westend előtt található parkoló felületénél lehetőség lenne a földfelszínt az alsó részekkel sokkal intenzívebben összekötni több felüljáróval.

Az újonnan kialakuló tereknél pedig sokkal aktívabb takarításra, őrzésre és karbantartásra van szükség, hogy ne pusztuljanak le, és képesek legyenek valós városi térré alakulni. A budapesti városvezetésnek tudnia kellene, hogy az elmúlt öt évben drasztikusan romlott a helyzet és határozottan fellépni, de sajnos úgy tűnik nincs erre szándék.

A Nyugati aluljáró esetében is azt lehet tapasztalni, hogy az üzlethelyiségek többsége rendkívül lepusztult állapotban, üresen áll. Miként lehetne ezeket a helyiségeket érdemben hasznosítani?

A Nyugati tér egy speciális eset, ugyanis ott a BKV-nak, a fővárosnak, és a MÁV-nak is van területe, miközben a különböző ingatlan-nyilvántartási rendszerek nem tudták pontosan számon tartani, hogy a helyiségek kinek a tulajdonában vannak. Így sok terület gazdátlanná vált, miközben más helyeknek több tulajdonosa is volt. Tehát elsőként rendezni kell a tulajdonviszonyokat és meg kell határozni, hogy az adott városrésznek milyen szolgáltatásokra van szüksége, majd pedig ezeket az üzleteket kell bevonzani a területre különböző kedvezményekkel és lehetőségekkel. Ha konkrétan a Nyugatiról beszélünk, Budapest egyik legforgalmasabb csomópontjához mérten elfogadhatatlanok az aluljáróban tapasztalt állapotok. Ehelyett a közbiztonság és a tisztaság garantálása mellett ugyanúgy kávézókat, éttermeket, könyvesboltokat, megfelelő minőségű kiszolgáló egységeket kell létrehozni, hogy élettel töltsük meg a föld alatti szintet.

Sok helyen, többek között a Keleti pályaudvar és a Móricz Zsigmond körtér aluljáróit a négyes metró építésével párhuzamosan felújították, azonban az üzlethelyiségek döntő többségét a mai napig nem sikerült kiadni. Mi lehet ennek az oka?

A probléma a felújított aluljárók esetében is kettős. Ezeken a helyeken ugyanis azt, hogy a föld alatt vannak, egyfajta extra patinával kellene kompenzálni. Gondolok itt a világos színek használatára, és magas minőségű szolgáltatások bevonzására. Itt is fel kell mérni, hogy a környéken mik azok a szolgáltatások, boltok, funkciók, amik hiányoznak, és amit jellemzően az emberek gyalogosan szeretnek igénybe venni, és azokat kell az aluljárókban elhelyezni. Az ilyen típusú funkcióknak nagy kedvezménnyel kell helyet biztosítani. Mindemellett mindent el kell követni, hogy megszüntessük az aluljárók sivárságát, a falakat élő növényekkel és képzőművészeti alkotásokkal kell beborítani, ahol csak lehetséges.

Amint arról már korábban is beszámoltunk, Az elmúlt évtizedekben városszerte romlani kezdett az aluljárók állapota. Elsőként sorozatosan zártak be az aluljárókban található üzletek. Ezt követően hajléktalanok jelentek meg a fontosabb csomópontok mentén, tovább rontva a városképen. Így alakult ki a mai budapesti aluljárólátkép, amely sok helyen balkáni állapotokat tükröz. 

Az összes aluljáró közül messze a Nyugati pályaudvar alatt található van a legrosszabb állapotban., ugyanis egyszerre okoz komoly gondot a szlömösödés, az üresen álló üzlethelyiségek és az utcán élő, illetve alkoholt és egyéb szereket fogyasztó személyek beköltözése. 

Az aluljárórendszer sok helyen láthatóan gazdátlanná vált a tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt. Erre jó példák a Nyugati tér és a Westend bevásárlóközpont közötti átjáróban uralkodó áldatlan állapotok. Az aluljáróban rengeteg hajléktalan él, akik rendszeresen zaklatják a járókelőket.

 A nemrég felújított Blaha Lujza tér alatti terület sincs sokkal jobb állapotban. Az aluljárót ugyanis szintén ellepték a hajléktalanok és a kéregetők, akik megkeserítik a helyiek mindennapjait, illetve komolyan rontják a járókelők biztonságérzetét. Mindemellett az aluljárókban a korábban található üzletek sem vevőhívogatók, mostanra már csak az alacsony színvonalon működő szolgáltatóegységek voltak képesek nyitva maradni. 

Fotó: Kurucz Árpád

Fotó: Kurucz Árpád

Lapunk munkatársai Budapest fontosabb föld alatti csomópontjainak bejárásakor számtalan bezárt üzlethelyiséget találtak, többek között olyanokat is, amelyeket láthatóan még sosem használtak. Ez a helyzet a négyes metró számtalan állomásánál, amelyek még tízévesek sincsenek. A Móricz Zsigmond körtéren és a Keleti pályaudvarnál a legforgalmasabb helyeken kívül az üzlethelyiségek üresen állnak, miközben nap mint nap emberek tömegei sétálnak el előttük. 

A két említett megálló közül az egyik vasúti csomópont is, azonban úgy látszik, hogy ez nem elegendő ösztönző a vállalkozóknak, akik láthatóan továbbra sem tapossák egymás sarkát az üresen maradt üzlethelyiségekért. 

Azonban nem csak a négyes metró építése során létrehozott helyiségek álnak üresen. A Kálvin téren ugyanis már az aluljáró régebbi, frekventáltabb részeiről is elkezdtek kikopni az üzletek. A Blaha Lujza térhez hasonlóan itt is az jellemző, hogy a maradék működő üzlet a korábbiakhoz képest jóval alacsonyabb színvonalú; jellemzően pékségekről és kínai üzletekről van szó, amelyek a rohanó utazóközönség pillanatnyi igényeinek kielégítésére vannak szakosodva.

Szintén a négyes metró fejlesztésével párhuzamosan a Kelenföldi pályaudvaron is épült egy modern, a XXI. századi igényeket kielégíteni képes aluljáró, aminek eredeti funkciója az volt, hogy a metró kivezetését és a pályaudvar vágányait minél hatékonyabban kösse össze. Azonban ezzel párhuzamosan a területen egyfajta szlömösödés kezdődött, amelynek gócpontja maga az aluljáró és az az előtt lévő Etele tér, illetve az azzal párhuzamosan futó régi, mostanra feleslegessé és elhanyagolttá vált másik aluljáró, amelyet mostanra már messziről körbeleng a vizelet és a kiömlött alkohol szaga, jól szemléltetve a fővárosban lépten-nyomon egyre több helyen tapasztalható gazdátlanságot, leépülést.

Borítókép: Lepusztult aluljáró (Fotó: Kurucz Árpád)