A 2020-as évek elejére az emberek döntő többsége már rendelkezik mobiltelefonnal, a KSH 2024-es első negyedéves adatai szerint pedig száz lakosra csaknem 150 mobiltelefon-előfizetés jut. Mindezek ellenére a jogszabályok szerint az adott területen kijelölt egyetemes szolgáltatóknak kötelező
minden településen háromezer lakosonként legalább egy darab, háromezer főnél kisebb lélekszámú település esetében településenként legalább egy darab nyilvános telefonállomást működtetni.
Továbbá ezen nyilvános telefonállomások legalább három százalékát kötelező hallás vagy mozgáskorlátozottak által is használható módon kialakítani. Az egyetemes szolgáltató a kötelezettségen felül, üzleti alapon még tetszőleges számú nyilvános telefonállomást üzemeltethet.
A kijelölt egyetemes szolgáltatókat az állam támogatja, hogy fenntartsák a kötelező, törvényben meghatározott mennyiségű telefonfülkét.
Lázadás a fülkék ellen
Az ügyben kérdéseket intéztünk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz, és azt szerettük volna megtudni, hogy az elmúlt évben hány telefonhívást kezdeményeztek nyilvános fülkékből.
Válaszában a szervezet közölte,
az NMHH rendeletében foglalt, a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges adatszolgáltatás a 2021–2023. évekre vonatkozóan még nem zárult le. Tekintettel az egyedi szolgáltatói adatok üzleti titkos voltára, valamint arra, hogy a vizsgálat folyamatban van, a hatóságnak nem áll módjában részletes adatokat közölni.
Tavaly Terézváros polgármestere, Soproni Tamás szerint ugyanis a készülékekből indokolatlanul sokat tartanak fent az általa vezetett kerületben.
A telefonfülkék felszámolása érdekében leveleztünk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal is, akik meghatározhatják, hogy mennyi telefonfülkét kötelező fenntartani egy településen. Az egy kilométer hosszú Teréz körúton százméterenként áll egy ilyen bódé – ez a szám a fülkék állapotától függetlenül is teljesen indokolatlan
– írta bejegyzésében a politikus, majd kiemelte, azt szeretnék elérni, hogy a területen egyetemes szolgáltatónak minősülő Magyar Telekom rendszeresen végezzen karbantartásokat a nyilvános telefonokon, illetve azokat a fülkéket, amelyekben nincs, vagy használhatatlan a telefonkészülék, azonnal bontsa el.
Szintén Budapesten, a VII. kerületben is lázadoztak már korábban a telefonfülkék ellen a helyiek. Ott a Színes Erzsébetváros szervezet karolta fel a kezdeményezést, és a rossz állapotú telefonfülkék oldalát matricával ragasztották le. Emellett a szervezet kérelmezte az NMHH-tól, hogy vizsgálja felül a kerületben található nyilvános fülkék számát.
A válasz nem maradt el, kiderült, hogy Erzsébetvárosban is a kötelezőnél jóval több nyilvános telefonfülke található. Éppen ezért a szervezet kezdeményezte a kötelezőnél több telefonfülke felszámolását.
