– Bátor cselekedetnek tartom Orbán Viktortól, hogy Kijevbe látogatott, s a legfontosabb kérdés, a béke kérdése mellett újra kiállt a kárpátaljai magyarság jogai mellett – mondta a Magyar Nemzetnek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
Mint ismert, az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke kedd reggel előzetes sajtóbejelentés nélkül Kijevbe érkezett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztessen a háború és béke kérdéséről, valamint a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. Sajtóinformációk szerint a bilaterális kapcsolatok esetében a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak a helyreállítása nagy hangsúlyt kapott a tárgyalás során.
Mit érhet Orbán Viktor kijevi látogatása?
– A legfontosabb jelenleg, hogy ez a pusztító háború befejeződjön, legyen tűzszünet. Ami a kárpátaljai magyarság jogait illeti: azt szeretnénk, ha az óvodától az egyetemig lehetővé válna a magyar nyelvű oktatás, valamint a szabad nyelvhasználat az élet minden területén. Azt szeretnénk, hogy élhessünk azokkal a jogokkal, amelyek 2014 előtt biztosítva voltak számunkra – mondta a KMKSZ elnöke. Emlékeztetett:
a magyar kormánynak mindig fontos volt a határon túli magyarság, így a kárpátaljai magyarság jogainak érvényesítése.
Hozzátette: Magyarország első volt a szomszédos országok közül, amely elismerte Ukrajna függetlenségét, valamint a határait 1991-ben. Még ebben az évben írták alá a magyar–ukrán alapszerződést, amely kitért a kárpátaljai magyarság jogaira. Ukrajna függetlenné válása után 1992-ben elfogadták a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt, az oktatási törvényt, valamint a nyelvhasználatról szóló törvényt, s ezek együttesen széles körű jogokat biztosítottak a kisebbségeknek. Mint mondta, 2014 után kezdődött meg ezen jogok visszarendezése, amikor az elfogadott oktatási törvényben, nyelvtörvényben, később a nemzeti kisebbségekről szóló törvényben is megfosztották a kárpátaljai magyarságot a szerzett jogaiktól.
A magyar–ukrán szerződés újragondolása
– Ez ellen tiltakozott a magyar kormány. Az európai uniós csatlakozási szerződések keretmegállapodásába is belekerült az, hogy Ukrajnának ezeket a kérdéseket rendeznie kell. Ez olyan gyakorlat, amely nemcsak Ukrajnára, hanem a többi csatlakozni kívánó országra is érvényes. Ukrajna sem mentesülhet ezalól – mondta. Emlékeztetett:
az uniós csatlakozási szerződések Szerbiát is arra kötelezték, hogy megfelelő nemzetiségi törvényeket fogadjon el.
Brenzovics László hozzátette: az országban mára ennek köszönhetően részben megvalósult a kisebbségi kulturális autonómia, így a kárpátaljai magyarság is bizakodó lehet. – Újra kellene gondolni a magyar–ukrán szerződést. A kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket újra lehetne tárgyalni, és egy újabb, kétoldalú megállapodást kellene kötni, amelyben szerepelnek a kárpátaljai magyarok jogai is – fogalmazott a KMKSZ elnöke.
Az Indexnek nyilatkozva eközben Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke elmondta:
Kárpátalja a háború viszontagságai, a napi légiriadók és a sorozatos áramkimaradások ellenére még ma is a béke szigete.
Úgy látja, és rendre hangsúlyozza, hogy a kárpátaljai magyarság inkább erőforrás az ukránságnak, mintsem probléma vagy nemzetbiztonsági kockázat. Szerinte a magyar kormány következetes a kisebbségi jogokat támogató kérdésben. Történelmi jelentőségűnek nevezte hazánk humanitárius segítségnyújtását.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Kijevben 2024. július 2-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
