A 2026-os választásokig fennmaradhat a működésképtelen Fővárosi Közgyűlés

Az alkotmányjogász szerint elképzelhető, hogy Karácsonyék a jogszabályok kijátszásával őriznék meg a pozícióikat.

2024. 08. 18. 5:57
Karácsony Magyar

20240505 DebrecenMagyar Péter Debrecenben tartotta anyák napi nagygyűlését.Fotó: Molnár Péter MPHajdú-Bihari Napló HBNKépen: Magyar Péterjogász, Tisza párt alelnöke
Fotó: Molnár István Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elvileg lehetséges, hogy a közgyűlés feloszlatására az általános választásokat megelőző egy év előtt már nem lesz lehetőség, így a működésképtelen közgyűlés a választásokig fennállhat, azonban alaptörvényellenes működése esetén az alaptörvény 35. cikke szerint az Országgyűlés a kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. Erre bármikor sor kerülhet – mondta el a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Ugyanakkor a közgyűlés feloszlására az általános választások előtt egy évvel már nincs lehetőség. A következő általános választások várható időpontja 2026 áprilisában lesz, tehát 2025 áprilisa után már nem lehet kimondani a testület feloszlását.

Abban az esetben, ha feloszlana a Fővárosi Közgyűlés, a júniusi választáson minimális előnnyel újra megválasztott főpolgármester megbízatása is automatikusan megszűnne, ezt pedig nyilvánvalóan igyekszik elkerülni a baloldal

– tette hozzá a szakértő. Szerinte elképzelhető, hogy végül képes lesz a főpolgármester olyan többséget maga köré gyűjteni, hogy a Fővárosi Közgyűlésben elfogadtassa a főpolgármesteri kabinet összetételét, például az MSZP–DK–Párbeszéd-szövetség hét képviselője mellé a Tisza Párt tíz képviselőjével, ami már éppen, de bizonytalan többség a harminchárom fős Fővárosi Közgyűlésben. Fennáll a veszélye, hogy a baloldal hazardírozni fog a főváros működőképességével, csak azért, hogy valahogy mégis kihúzza jövő áprilisig, ami után több mint egy évig nem lehet kimondani a Fővárosi Közgyűlés feloszlását.

Ugyanakkor a baloldalon belül komoly ellentéteket gerjeszt a főpolgármesteri kabinet összetételének kérdése. Magyar Péter ugyanis korábban kijelentette, hogy nem támogatja Kiss Ambrus és Tüttő Kata főpolgármester-helyettesi kinevezését. Azonban sem a jogszabályok, sem pedig a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet nem állapít meg a kabinet felállítására vonatkozó határidőt. 

Ha Karácsony Gergely nem tud olyan többséget maga köré gyűjteni, hogy a Fővárosi Közgyűlésben elfogadtassa a főpolgármesteri kabinet összetételét, annak könnyen az lehet az eredménye, hogy feloszlatják a testületet és új választást írnak ki Budapesten

– tette hozzá ifjabb Lomnici Zoltán.

Azonban a főpolgármester-helyettesek megválasztása elhúzódhat akár hónapokig is, ugyanis a jog nem ír elő kötelező határidőt a főpolgármester-helyettesek megválasztására. Amíg nem sikerül megválasztani a helyettest, a főpolgármesternek egyedül kell ellátnia az irányítással kapcsolatos feladatokat.

Ha a közgyűlés nem tud megegyezni a főpolgármester-helyettes személyéről, és a pozíció betöltetlen marad, a jogszabály nem tartalmaz közvetlen szankciót vagy konkrét határidőt arra vonatkozóan, hogy meddig húzható el a megválasztás. Ez azt jelenti, hogy jogilag a helyettes megválasztásának időpontja a közgyűlés politikai megállapodásán múlik

– emelte ki az alkotmányjogász. Rámutatott: a főpolgármester-helyettes megválasztásánál sokkal nagyobb probléma lehet a főváros költségvetésének megszavaztatása a közgyűléssel. Ugyanis az önkormányzat költségvetési rendeletét legkésőbb a költségvetési év február 15-ig kell elfogadni. Tehát a legkésőbbi időpont, ameddig a következő évi költségvetést el kell fogadni, 2025. február 15.

Ha a Fővárosi Közgyűlésnek nem sikerül elfogadni a költségvetést, akkor a jogszabályok szerint a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat jogszerű gazdálkodásának helyreállításáig, de legfeljebb az önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletének elfogadásáig törvényességi felhívás kibocsátása nélkül

önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el.

Emellett egy ilyen patthelyzetben a főváros a központi költségvetésből származó forrásoktól is elesik, ugyanis ha a helyi önkormányzat költségvetési évre vonatkozóan nincs elfogadott költségvetése, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, a részére járó egyes támogatások folyósítását felfüggesztik.

Borítókép: Magyar Péter és Karácsony Gergely (Fotó: Molnár István Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.