Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Virológiai Nemzeti Labor igazgatója szerint a kontinens robbanásszerű népességnövekedése és a rágcsálókkal való egyre gyakoribb érintkezés segítette elő a majomhimlő Mpox vírus elterjedését – mondta a szakember az Origónak.
A virológus kiemelte: a világ globalizálódásával egyre gyakoribbak lesznek az ilyen járványok, ezért fel kell készülnünk a hasonló helyzetekre. Afrikában a legnagyobb a probléma, mert miközben a fejlett országok sorra oltják lakosaikat a járvány elkerüléséért, addig Afrikában leálltak a hasonló oltási akciók.
„A tűzvészből kipattogó parázs másutt újabb tűzvészt generálhat”
– Az elmúlt néhány évben nem figyeltünk Afrikára, de a történelemben először hirdettek itt globális egészségügyi vészhelyzetet – kezdte a virológus. Kemenesi úgy folytatta: – Ma már nemcsak az elgondolkodtató, hogy évről évre egyre több esetet regisztrálnak, hanem az is, hogy olyan országok is érintettek, ahol előtte soha volt ilyen fertőzés, most meg futótűzként terjed – a terjedés epicentruma pedig Afrika, ugyanis a dinamikusan növekvő népesség és a harmadik világbeli állapotok, a vírushordozó rágcsálók magas jelenléte kedvez a terjedéshez szükséges feltételeknek – mondta a lapnak Kemenesi Gábor.
A szakember szerint egyre többször hallunk majd olyan híreket, „mint most a svédektől, hogy behurcoltak egy esetet, aztán még egyet és még egyet”.
– Sokan húzták a szájukat, és úgy gondolják, hogy az Egészségügyi Világszervezet megint pánikot kelt, de nem. A WHO egy technikai döntést hozott, ami megnyitja ilyenkor a pénzcsapokat. Ugyanúgy, mint amikor futótűz tombol Görögországban, akkor az európai országok tűzoltókat és tűzoltó repülőket küldenek, hogy segítsenek. Ugyanez történik most, csak egy járvánnyal. Ha óriási tűz van valahol, akkor a kipattogó parázs akár újabb tüzeket is generálhat.
– mondta a lapnak Kemenesi Gábor.
A szakember erősen szorgalmazza, hogy azonnal pénzt, erőforrásokat kell mozgósítani és az afrikai járványt megszüntetni vagy lecsendesíteni vakcinákkal, járványügyi intézkedésekkel.
Mit jelent mindez Magyarországra nézve?
Kemenesi Gábor rámutatott: Ennek a járványnak nagyon más képe lenne, mint a Covidnak. Mindenki ez utóbbiban gondolkodik, de ez egy teljesen más vírus, ami teljesen máshogy viselkedik és terjed. – Jelen pillanatban itthon sehogy sem kell felkészülnünk rá – mondta el kérdésre válaszolva, hozzátéve:
Azoknak az embereknek kell majd jobban odafigyelni, akiket a járványügyi vizsgálatoknál kockázati csoportként azonosítanak.
Hazánk fenyegetettsége kapcsán Kemenesi elmondta, Magyarországot nem választaná el szignifikánsan az Afrikán kívüli országoktól: attól függően lehet egy-egy behurcolt esetre számítani, hogy mennyi utazásunk van/lesz ebbe a térségbe.
– Itt van a legérdekesebb, ismeretlen faktor az egészben: mert valóban nem tudjuk, hogy milyen lesz a majomhimlőnek a járvány utáni képe – mondta a lapnak.
– Ha azonban a korábbi majomhimlőből indulunk ki, akkor láthatjuk, hogy például szexuális úton terjed, kifejezetten a védekezés nélküli szexuális együttlétnél, illetve a közeli kontaktusnál – mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy egyelőre nehéz megbecsülni ennél a járványnál, hogy mi lesz Afrikán kívül a járványtani képe.
Meg kell várni a járványügyi hatóságok folyamatosan gyűjtött adatait, majd abból lehet látni egy reálisabb képet
– intett türelemre a virológus.
