Bódis László: Fontos célunk felkelteni a gyermekek érdeklődését a természettudományos pályák iránt

Vállalkozások, kutatók és diákok részére is folyamatosan indít új programokat a közel egy éve fennálló Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ), amely már a kreatív ötletek megszületésénél bábáskodva segíti a magyar innovációs szféra szereplőit és aspiránsait a nemzetközi térben is sikeressé válni. Bódis László, az ügynökség vezérigazgatója arról is beszámolt lapunknak, hogy az elméleti és gyakorlati tudás átadása mellett a megfelelő finanszírozási formák megtalálásában is segédkeznek. A NIÜ programjaiból már számos sikeres startup nőtte ki magát, az egyik vállalkozás ígéretes találmánya például az orvosi oktatást teheti hatékonyabbá.

Bódis László (Fotó: MTI/Lakatos Péter) Fotó: Lakatos Péter

A finanszírozás megoldásában is segítenek

A NIÜ-höz forduló vállalkozások finanszírozását a pályázatokhoz adott segítség mellett az ügynökség oly módon is igyekszik egyengetni, hogy minden térítés nélkül összeköti a megfelelő donorokkal vagy befektetővel. – Például inkubátor vállalkozásokkal, úgynevezett üzleti angyalokkal, valamint kockázati tőkésekkel. A NIÜ missziója ugyanis, hogy a piaci ökoszisztéma szereplőkkel együttműködve, az ő tevékenységüket kiegészítve járuljon hozzá az innovatív vállalkozások sikereihez – fogalmazott a vezérigazgató.

Mint tudatta: a következő félévben az innovatív vállalkozások és vállalkozók számára három új programot indítanak el: hamarosan indul a projektfejlesztési szolgáltatásuk, amely az innovációs projekttel rendelkező vállalkozásokat fog támogatni szakmai segítségnyújtással, hogy minél felkészültebben kezdhessék meg a forrásbevonást. Az ősszel induló innovációs voucher szolgáltatással innováció szempontjából releváns témákban vehetnek igénybe piaci tanácsadást a vállalkozások, jelentős támogatási hányad mellett. Ezeken túl pedig egy speciális programot indítanak egyetemi kutatók részére, akiket abban fognak segíteni, hogy a kutatási eredményeiket sikeresen piacosítsák, azaz termékké vagy szolgáltatássá formálják. – A legnagyobb kiaknázatlan potenciált az egyetemeken és kutatóintézetekben születő kutatási eredmények piacravitelében látjuk. Ha körbenézünk a világban, azok az igazán sikeres és versenyképes gazdaságok, amelyek a mély technológiai tudást a legsikeresebben formálják át világvezető termékekké és szolgáltatásokká – magyarázta Bódis László.

A startup ökoszisztéma fejlesztése

A hazai startup ökoszisztéma fejlesztésével is kiemelten foglalkozik a NIÜ. Ebből a célból hozták létre a startup kerekasztalt, ahol arról kérdezik az ökoszisztéma szereplőit: mit várnak el az államtól annak érdekében, hogy fejlődni tudjon a magyar startup és kockázati tőke befektetői ökoszisztéma. – Elsőként az utánpótlás kérdését említették, vagyis miként érhető el, hogy több innovatív vállalkozó és vállalkozás jelenjen meg. A másik nagyobb témakör a korai fázisú finanszírozás, amely azzal foglalkozik, ha megvan egy innovatív ötlet, az miként juthat forrásokhoz a legkoraibb szakaszban, amikor még nincs is feltétlenül árbevétele a startupnak. A harmadik pedig az ökoszisztéma nemzetközi láthatósága – sorolta Bódis László, hozzáfűzve: már mindegyik pont adresszálására indítottak valamilyen programot.

Fókuszban a startup vállalkozói életpálya népszerűsítése

– A Nemzeti Innovációs Ügynökség zászlóshajó programjának, a Hungarian Startup University Program (HSUP) célja, hogy minél több egyetemi hallgató induljon el a startupalapítás rögös, de annál izgalmasabb útján. A programból már számos sikeres startup nőtte ki magát: az egyik ilyen kiemelkedő innováció a kiterjesztett és kevert valóság révén segíti emelni az orvosi oktatás színvonalát – számolt be róla a vezérigazgató, hozzátéve: ez ugyancsak azt mutatja, hogy a tehetséges fiatalok a legmeghatározóbb innovációk terén is kulcsszerepet játszanak. – Ezért – folytatta – az ügynökséggel igyekszünk a fiatalokat már a középiskolától kezdve az egyetemeken át az innovatív vállalkozói vagy kutatói létre ösztönözni.

– Ebben az egyik zászlóshajó programunk az imént említett Hungarian Startup University Program, amelyben például azt mutatjuk meg a fiataloknak, miként érdemes startup alapításába fogni, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudást is átadva számukra. A program második félévében már projekteket szerveznek és megpróbálják azokat piacra vinni. Szeretnénk elérni, hogy a tehetséges fiatalok a multiknál történő elhelyezkedés mellett reális alternatívaként tekintsenek arra is, hogy saját vállalkozást alapítsanak és valamilyen innovációt vigyenek a piacra – közölte az intézményvezető.

Elmondása szerint a 2021 óta működő HSUP programmal eddig 15 ezer hallgatót értek el, legalábbis ami képzési részt illeti, hiszen ezen túlmenően évente 6-800 hallgató 2-4 fős csapatokat alakíthat, amelyekben elkezdik kidolgozni az adott ötletet.

– A tavalyi évben indult Selye János-diáklabor programunk pedig arról szól, hogy elsősorban középiskolákban található innovációs műhelyeket fejlesztünk. Ezekben a laborokban az érdeklődő gyermekek olyan kísérletek, kutatásokat végezhetnek önállóan, amelyek a tanóra keretében nem megvalósíthatóak, csak például egy délutáni szakkörön. Összesen harminc helyszínen fejlesztünk, alakítunk ki kémiai, fizikai, biológiai és egyéb természettudományos területtel foglalkozó laborokat, amelyekben a környező iskolák diákjai vehetnek részt a foglalkozásokon, amelyek reményeink szerint felkeltik a gyermekek érdeklődését a természettudományos/MTMI pályák iránt – tájékoztatott Bódis László.

A piaci szereplőket is bevonják

A Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz kapcsolódó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elindította tavaly a Startup Factory programot, amely a hazai inkubátorcégeknek ad támogatást ahhoz, hogy startupokba fektessenek be. – A több mint ötmilliárd forintból 11 hazai inkubátort támogattak, és ezen keresztül több mint száz startup vállalkozás juthat szakmai és pénzügyi támogatáshoz a következő három évben. A NIÜ feladata a program nyomon követése és a résztvevőkkel való folyamatos kapcsolattartás, hogy közvetlen visszajelzést kapjunk a program hatékonyságáról és eredményességéről – ismertette Bódis László.

Az innováció hete

Mindemellett a Nemzeti Innovációs Ügynökség a szélesebb publikum figyelmét és érdeklődését is igyekszik felkelteni az innováció főbb területei, fontosabb kérdései, valamint a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma eredményei és kihívásai iránt, hazai és külföldi szereplők körében egyaránt. Ennek fő fóruma pedig a szeptember 23. és 28. között első alkalommal megrendezett Hungary Innovation Week. – Megállapodtunk az innovációs ökoszisztéma szereplőivel, hogy tömörítsük össze egy hétre azokat a nemzetközi innovációs rendezvényeket, amelyeket egyébként is megszerveztek volna az idei évben. Ezzel Magyarország egy héten keresztül az innováció középpontjává válhat a nemzetközi erőtérben – fejtette ki Bódis László, hozzátéve: a hét rendezvényein számos külföldi partner, innovációban érdekelt befektető, startup, inkubátor, valamint tanácsadó cég is képviselteti magát. Hétindító eseményként a NIÜ Hungary Innovation Summit néven saját, 200-300 fős nemzetközi, angol nyelven tartott rendezvényt is szervez, ahol azt vitatják meg, hogy az innovációban és kutatásban melyek a legidőszerűbb kérdések és problémakörök.