A kultúrák dominanciája folyamatosan változik a történelem során, és a berlini fal leomlása, a hidegháború vége elindította Ázsia évszázadát – mondta Peter Frankopan, az Oxfordi Egyetem Bizánc-kutató Központjának igazgatója pénteken Esztergomban, az MCC Feszten tartott előadásában.
A brit történész felidézte: 1989-től kezdődően a Kínai Népköztársaság elkezdett nyitni, elkezdett külföldi befektetésekben gondolkodni attól való félelmében, hogy úgy járhat, mint a kommunista Szovjetunió. Hozzátette: Ázsia felemelkedése valójában visszarendeződés volt, visszatérés abba a gazdasági pozícióba, amelyet évszázadokon át birtokolt. Valójában Európa felemelkedése volt meglepő – jegyezte meg.
A drámai változás nemcsak Kínában érhető tetten, a jelenlegi számítások szerint 2075-re India gazdasága lesz a harmadik legnagyobb a világon
– mondta.
Aggódik a kollektív nyugati világ
Peter Frankopan megjegyezte: a nyugati világra jellemző aggodalom, a jövőtől való félelem a világ többi részén nem tapasztalható, ők úgy vélik, az életük jobb lesz. Európában elképzelni sem tudjuk – vélekedett –, hogy mik ezeknek az ázsiai országoknak az ambíciói. Azt is mondta, a legtöbb ember Európában nem tudja megnevezni a Fülöp-szigetek, Indonézia, Banglades vagy Pakisztán elnökét. Ezt a négy országot egymilliárd ember lakja, ők alkotják a világ lakosságának 12 százalékát, és mi Európában semmiféle figyelmet nem szentelünk nekik, mert saját magunkkal vagyunk elfoglalva. Ez nagyon veszélyes viselkedés, mert csak azt látjuk, amit látni akarunk – jelentette ki a történész.
Frankopan a következő időszak fontos kérdéseként említette, hogyan tudunk alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, ami nagyon sok módon veszélyezteti a biodiverzitást, és természetesen hatással van arra is, hogy mennyi terhet rakunk az áramhálózatra, hogy hogyan tudjuk hűteni az élelmiszereinket, hogyan tudjuk biztosítani a vízellátást. A következő időszakban tehát rengeteg infrastrukturális befektetést kell átgondolni – közölte.
Nagyon fontos, hogy mi történik a vízzel – hiszen a melegebb területeken egyre kevesebb lesz víz, ez pedig felgyorsítja a migrációt. Arra számítunk, hogy 2040-re 30 százalékkal nagyobb lesz a vízigény, mint a kínálat. Ebből következik bizonyos betegségek gyakoribbá válása, mondta, megemlítve a maláriát, az akár Magyarországot is fenyegető zikavírust és a kongói vérzéses lázat.
Szólt a demográfiai kérdésekről is, hangsúlyozva, hogy nemcsak csökken Európa lakossága, de öregebbé is válik. 2100-ra 40 millió 81 és 90 év közötti ember lesz a kontinensen. Mindeközben Afrikában a lakosság az évszázad végére megháromszorozódhat.
A lakosság elöregedése önmagában megterheli az egészségügyi rendszert és a családi életet is. Emellett azonban a helytelen táplálkozás további terhet jelent, hiszen ma már az Európai Unió lakosságának 50 százaléka elhízott.
