A XXI. század eleji hőmérséklet-emelkedés jelentős alvásveszteséget okoz. Ha a környezeti hőmérséklet tovább emelkedik, akár ötven óra alvási időt is veszíthetünk évenként – mondta a Híradó.hu-nak G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
A szakértő kifejtette: nyáron a melatonin kiválasztásának ideje rövidebb, ez csökkentheti a nappali fittséget, növelheti a fáradtságot, és éjszaka gyakrabban felébredünk, az alvásunk töredezetté válhat. Mindezek mellett a mindennapi közösségi együttlétek intenzívebbé válásának is szerepe van abban, hogy kevesebbet és nyugtalanabbul alszunk, mint a korábbi hónapokban. A fény az egyetlen legnagyobb tényező az emberi cirkadián ritmus alakításában, és ez a fő meghatározója a melatonin tobozmirigy általi kiválasztásának időzítésében. A melatonin lényegében a sötétség hormonja, amely napnyugta körül kiválasztódik, hogy segítse az elalvást.
A megfelelő alváshigiénés szabályok, mindenekelőtt a lefekvési és ébredési idő következetes betartásával, az alvási körülmények gondos kialakításával, a matracunk 8-10 évenkénti cseréjével, tiszta ágyneművel, a testünk kellő lemozgatásával és a napi pszichés terhek csökkentésével mi magunk is sokat tehetünk a jó alvásunkért
– emelte ki a szakértő. A Nemzetközi Alvás Szövetség és a Magyar Alvás Szövetség ajánlása szerint az ideális alvásidő hossza hét-kilenc óra a felnőtt lakosság körében, azonban ezt több tényező is befolyásolhatja, például a kor.
Az idősebb felnőtteknél az alvásváltozások jellemzői közé tartozik a teljes alvásidő csökkenése, az alvás megnövekedett töredezettsége és a korábbi cirkadián időzítés.
Egyébként nem a nyári időszak az egyetlen évszak, amikor az alvás ütemezése jelentős változásokon megy keresztül. Bár a lefekvési idő jellemzően későbbre csúszik, ahogy a rövid, hideg januári napokról áttérünk a nyár közepére, júniusra és júliusra, az emberek alvási ütemezése megváltozik a téli ünnepek alatt is, egészen szilveszterig.
