A vármegyei vadásznapon már hagyomány, hogy az orvvadászok elfogásában jeleskedő rendőrök munkáját csekély jutalommal ismeri el a Vadászkamara – írta Fazekas Gergely, a szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei titkára a szon.hu-n. Úgy folytatta, hogy az idén sem volt ez másképpen, így hat rendőr vehetett át köszönő oklevelet és szerény összegű vásárlási utalványt a nábrádi rendezvény megnyitóján. Azonban ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen jóval több esetben értesítik a rendőröket a hivatásos vadászok orvvadászati ügyekben – ismertette a titkár.
Szükség lehet a TEK-re
Mint írta, a gyors és szakszerű rendőri intézkedés ellenére nem mindig sikerül tetten érni a tilosban járókat, illetve nem lehet minden esetben egyértelmű és elég bizonyítékot felmutatni. Így az intézkedések egy része nem jut el az ügyészségi-bírósági szakaszig.
Miként az elismert rendőrök által felgöngyölített ügyekből is kitűnik, alapvetően két csoportra bontható az orvvadászok tevékenysége. Az egyik csoportba azok a személyek tartoznak, akik fegyverrel lopják a vadat. Nyilvánvaló, hogy ezek elfogása túlmutat a hivatásos vadász lehetőségein.
Itt a rendőrség nélkül nehezen lehet célt elérni, de akár a TEK szakértelmére is szükség lehet, hiszen nem tudni, hogy a tetten ért orvvadász mit fog csinálni a nála lévő fegyverrel.
Előfordul, hogy évekig tartó előkészület kell egy-egy sikeres elfogási akcióhoz. Bár nagy kárt okoznak az ilyen módon dolgozó vadorzók, szerencsére ők alkotják a kisebb részt.
Állatkínzásért még súlyosabb büntetés
Sokkal többen vannak, akiknek nincs semmiféle vadászati engedélyük és többnyire hurokkal, de még inkább agárral igyekeznek kézre keríteni a vadat. A hurkolás az orvvadászaton túl állatkínzás is, így különösen súlyos büntetésre számíthat az elfogott rapsic. Sokat is kell mozogni a területen ahhoz, hogy sikert érjen el az így dolgozó vadorzó, talán ezért is
egyre jobban terjed az agarászat, különösen a vármegye keleti, északkeleti régiójában.
Bár a vadászati törvény lehetővé teszi a kizárólag magyar agár fajtájú kutyával történő nyúl-, róka- és aranysakál-vadászatot a megfelelő engedélyek birtokában, ezt élesen el kell különíteni az orvvadászatként űzött agarászattól – hívta fel a figyelmet Fazekas Gergely.
Hozzátette, a tilosban járóknak a kutya kiválasztásánál csak az számít, hogy az milyen eredményes, vagyis meg tudja-e fogni a nyulat és az őzet. Mivel az agárnak nem kedvez a sáros talaj, akkor vadásznak vele, amikor az agár könnyen tud futni. Ezért a vadászati kíméleti időben is űzik a vadat, ezzel folyamatosan nyugtalanítva, zavarva a területet. Ráadásul gyakran az éj leple alatt végzik tevékenységüket, ami tovább rontja a vad esélyeit. Érthető, hogy a hivatásos vadászok a rendőrök segítségével mindent elkövetnek az agarászat felszámolására. Nem veszélytelen feladat ez, hiszen olyan is előfordult, hogy a hivatásos vadász az akció közben volt kénytelen szolgálati fegyverével lelőni a vele szemben támadóan fellépő kutyát.
Elrettentő büntetések kellenek
A jogszabályok szigorítása óta a bíróság sem bánik kesztyűs kézzel a tetten ért vadorzókkal. Jó példája ennek a júliusban a keleti vármegyében hozott bírósági végzés. Itt egy mezei nyúl agárral való elfogásáért (illetve az egyéb figyelembe vett súlyosító körülmények miatt) az elsőrendű vádlottat egy év szabadságvesztésre ítélték, két évre felfüggesztve, míg a három társtettest összesen 260 óra közmunkára, ami el nem végzés esetén négyóránként egy nap szabadságvesztésre módosul. Bár ez sem kevés, de még komolyabb az elkövetők által egyetemlegesen megfizetendő 1,7 millió forintos bűnügyi költség. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az orvvadászat meg nem szüntethető, de mindent meg kell tenni annak visszaszorítására, amiben nagy szerepe van a kellő visszatartó erejű büntetésnek – mutatott rá a vármegyei titkár.
