Magyar Péter sérelmezi, hogy az ügyészség azt a személyt tekinti feljelentőnek, aki a feljelentést tette

Magyar Péter számára nem világos, hogy az úgynevezett Völner–Schadl-ügyben a hatóság miért nem őt tekinti feljelentőnek. Ez azért történhetett meg, mert nem ő tette a feljelentést. Magyar emellett első alkalommal, március 20-án úgy ment be az ügyészségre, hogy érdemi bizonyítékokat az esetről nem mutatott be, csupán pletykákról beszélt a meghallgatóinak. A politikus a birtokában lévő zavaros hangfelvételrészletet csak egy héttel később hozta nyilvánosságra.

Budapest, 2024. június 9. Magyar Péter, a Tisza párt EP-listavezetõje nyilatkozik a sajtónak, miután leadta szavazatát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a XII. kerületi Hegyvidéki Mesevár Óvodában 2024. június 9-én. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert

Dörgedelmes hangvételű sajtótájékoztatón jelentette be hétfőn Magyar Péter, hogy beadvánnyal, úgynevezett felülbírálati indítvánnyal fordul a hatósághoz a Völner–Schadl-ügynek nevezett eljárásban. A Tisza Párt elnöke ma arról is beszélt, hogy szerinte az ügyészség több trükköt is bevetett. Magyar elsősorban azt sérelmezi, hogy nem őt tekintik feljelentőnek, hanem Tényi Istvánt. Magyar ugyanakkor tévedett, az ügyészség mai közlése szerint ugyanis nem a feljelentéseiről ismert Tényi, hanem más személy beadványa nyomán rendeltek el nyomozást. A feljelentés Magyar februári Facebook-bejegyzései után született.

A sajtó előtt Magyar Péter most arról beszélt, hogy az ügyészség jogot sértett, amikor nem a nyomozással érintett, állításokat megfogalmazó és bizonyítékokat szolgáltató személyt, vagyis őt magát tekintette feljelentőnek, s ezzel elzárta különböző jogi lehetőségektől. Csakhogy az ügyészség közelmúltban közzétett, június 20-i keltezésű határozatából éppen az derül ki, hogy 

Magyar semmilyen érdemi bizonyítékot nem szolgáltatott: lényegében csak pletykákat mondott az ügyészeknek és a feleségével titokban felvett, nyilvánosságra is hozott felvételt mutatta be és ismételte el.

De nézzük az ügyészség határozatát!

A közel félszáz oldalas dokumentum szerint Magyar Péter a kihallgatásán egyszer így fogalmazott: 

A Schadl–Völner-ügy kapcsán olyan korrupciós cselekményről, amelyet a nyomozás vagy a vád során nem dolgoztak fel, nincs tudomásom.

A határozatban az ügyészség megjegyzi, hogy Magyar három állítást tett a hatóság előtt, ami nem szerepelt a feljelentésben. Az egyik – nevezetesen, hogy Rogán Antal miniszter embere lett volna Schadl György, a végrehajtók vád alatt álló korábbi vezetője – nem bűncselekmény, a másik kettőt viszont vizsgálta az ügyészség.

Magyar első állítása kapcsán, vagyis arról, hogy Rogán Antal emberei kihúztak terhelő részeket a nyomozati iratokból, a vádhatóság azt rögzítette: Magyar az iratok esetleges manipulációját érintően „közvetlenül semmit sem tapasztalt, általa személyesen észlelt tényekről nem tudott beszámolni. A vallomásában kizárólag arról tudott nyilatkozni, amit állítása szerint a feleségétől, dr. Varga Judit akkori igazságügyi minisztertől hallott.”

Ugyanez volt a helyzet Magyar másik állításával kapcsolatban is. A politikus az ügyészeknek így fogalmazott arról, hogy valaki a kormányból szólt Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárnak az ellene korrupció miatt folyó eljárásról: 

Ezt is a volt feleségemtől tudom, ezzel kapcsolatban is van hangfelvételem, annak pontos tartalmát most nem tudom visszaidézni. Ennél pontosabbat én nem tudok, azaz nem tudom, hogy ki volt az a személy, aki figyelmeztette Völner Pált, azt sem tudom biztosan állítani, hogy az a kormány tagja volt, vagy csak a kormány érdekében/megbízásából eljáró személy.

Magyar Péter most a nyilvánosság előtt magát állításokat megfogalmazó és bizonyítékokat szolgáltató személynek nevezi, de az ügyészségi határozatból pontosan látszik, hogy lényegében csak pletykákat tudott felmondani, bizonyítékot pedig semmiről nem adott át.