Megdöbbentő: ezt gondolják a magyarok a szerelemről, a hűtlenségről és a szexualitásról

Hiánypótló kutatás készült, több sztereotípia is megdőlt.

Forrás: Pexels

Megdőlt egy régi sztereotípia

A szexuális vonzalmat meghatározó tényezőket a magyarok döntő többsége, 78 százaléka fontosnak, vagy egyenesen elengedhetetlennek tartja, érdekes, hogy ebben a kérdésben se nemek, se életkor, se egyéb demográfiai tényezők szempontjából nincs jelentős különbség. A szexuális partnerek számában azonban már érdekes különbségek fedezhetőek fel társadalmi csoportok között.

A válaszadók több mint egyharmadának 2-5, illetve húsz százaléknak 6-10 szexuális partnere volt eddigi élete során. A húszat meghaladó szám viszonylag ritka, mindössze tíz százalék vallott erről, ahogyan az ötvenet is meghaladó szám is elenyésző, alig három százalék volt.

A válaszok alapján egy régi sztereotípia is megdőlt, miszerint a férfiak körében gyakoribb a szexuálisan kicsapongó életvitel csak részben igazolják vissza kutatási eredményeink.

A kutatásban kifejtik, az igaz ugyan, hogy a férfiak körében magasabb a tíznél több szexuális partnerrel rendelkezők aránya, ugyanakkor a férfiak körében is a 2-5, illetve az 5-10 közötti szexuális partner a legjellemzőbb. A szexuális érdeklődés felkeltésével kapcsolatban a válaszadók ebben az esetben is a kedvességet, figyelmességet és a humort tartják a legfontosabbnak. Nem túl meglepő módon a szexuális érdeklődésben azonban felértékelődik a vonzó külső szerepe, különösen a férfiak esetében.

A kutatásban kitértek arra is, hogy van-e olyan népcsoport vagy nemzet, amelynek tagjait általában vonzóbbnak találják a magyarok. 

Noha a relatív többség nemleges választ adott, a választani tudók között a latin-amerikaik végeztek ez élen, szorosan mögöttük a Japánon kívüli távol-keletiek 16 százalékot értek el, a nyugat- és dél-európaiaik 15 százalékot, illetve a japánok 16 százalékot. 

 Itt is érdekes különbségek mutatkoznak meg a nemek között: amíg a férfiak különösen vonzónak tartják a távol-keletieket , a nők hajlamosabbak visszautasítani, hogy a szexuális vonzalmat népi vagy nemzeti alapon közelítsék meg.

 

Fontos a hűség, de csak elméletben

A kutatásban fontos szerepet kapott a hűség és a hűtlenség kérdésköre is, amely rámutatott, elviekben nagy az egyetértés, mind az érzelmi, mind a testi hűség rendkívül fontos: az előbbit a magyarok 91 százaléka, az utóbbit 87 százaléka tartja inkább, vagy elengedhetetlenül fontosnak.

A gyakorlat azonban árnyaltabb képet fest:

 a válaszadók egyharmada már legalább egyszer, azon belül 18 százalék többször is megcsalta már a partnerét. Még nagyobb a bizalmatlanság a partnerek felé, ugyanis a válaszadók 38 százaléka bizonyosan tudja (saját állítása szerint), hogy a partnerük már megcsalta és egy további 32 százalék valószínűsíti, hogy előfordult már ilyen, csak nem tud róla bizonyosan. 

Érdekesség, hogy a nők nagyobb százaléka állítja azt, hogy már megcsalta a partnerét legalább egyszer. Ezzel egyidejűleg viszont ők a bizalmatlanabbak is: a nőknek csak a 29 százaléka bizonyos abban, hogy a partnerük még sosem csalta meg őket, míg a férfiaknál 35 százalék ez az arány.

Korosztályok szerint vizsgálva a bontást az látható, hogy a korral előrehaladva egyre általánosabbá válik a hűtlenség megtapasztalása a párkapcsolatokban: míg a 20–29 éves generáció háromnegyede még nem csalta meg a partnerét, és 43 százaléka bizonyosan állítja, hogy a partnerük sem követett el hasonlót még soha, addig az 50–59 éves korosztály már alig több, mint fele volt mindig hűséges az aktuális partneréhez és csak 24 százalékuk biztos benne, hogy a hűségük viszonzásra talált. 

 

Kettős mérce

Arról, hogy mi számít pontosan megcsalásnak, igencsak tanulságos válaszok születtek, a kutatás szereplői ugyanis magukkal szemben sokkal megengedőbbek, mint a partnerükkel. Kifejezetten látványos méreteket öltött a kettős mérce arra vonatkozóan, hogy a más irányába érzett erős fizikai vonzalomra és a mással töltött több időre hogyan tekintenek. 

Mindkét szituációra csupán 24 százalék tekintett megcsalásként, ha a saját maguk követik el, de 38-39 százalék már hűtlenségnek aposztrofálná a helyzetet, amennyiben a partnerük érezne vagy viselkedne így. 

Ez a fajta kettős mérce a női és a férfi válaszadók körében egyaránt jelen van, noha a nők jellemzően alacsonyabbra helyezik a megcsalási küszöböt. A különbség különösen látványos a problémák megbeszélésével kapcsolatban: míg a női válaszadók 42 százalék tekinti megcsalásnak, ha a partnerük mással beszéli meg a problémáit, a férfiak esetében csak 27 százalék ez az arány.